Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-06 / 30. szám, péntek

Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 6. A fizetés és a kor mellett jó figyelembe venni más tényezőket is; vannak, akiknek határozottan megéri belépni a második nyugdíjpillér rendszerébe Kilépési kisokos: ki menjen és ki maradjon KINEK ÉRI MEG A 2. PILLÉR Színmagyarázat: ■ mindenképpen maradjon ■ inkább maradjon ■ több szempontot vegyen figyelembe ■ inkább lépjen ki ■ lépjen ki Forrás: UMB Besztercebánya A számítás Az ajánlásokat a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Köz­gazdaságtudományi Karának oktatói készítették. A számítá­sok során a jelenlegi állapotokból indultak ki, azt feltételez­ve, hogy a rendszer nem fog változni. Ugyanakkor azt ők is elismerik, hogy az első pillér 15-20 éven belül komoly prob­lémákkal néz majd szembe, vagyis mindenképpen módosí­tásra fog szorulni. A Szociális Biztosító hiánya már ma is nagy, és évről évre emelkedik, (lpj) Március 15-től három hónapra újra megnyílik a második nyugdíjpillér. A Smer már negyedik alka­lommal próbálja meg visszacsábítani az embe­reket az egypilléres rendszerbe. Kinek éri meg maradni és kinek visszatérni? Gazdasági számítások alapján pró­bálunk támpontot nyúj­tani a döntéshez. ÖSSZEFOGLALÓ Januártól már nyugdíjat fi­zet a 10 évvel ezelőtt indított második nyugdíjpillér. Az első nyugdíjasok nyugdíjuknak mintegy 5-10 százalékát kap­ják ebből a pillérből, a maradé­kot a Szociális Biztosító fizeti. Ez abból következik, hogy a most nyugdíjazott első pénz­tártagok még csak 10 évet spó­rolhattak a rendszerben, vagyis aktív koruknak mintegy ne­gyedében fizették nyugdíjjáru­lékuk egy részét a második pil­lérbe. Ez a rész is egyre csök­kent, hiszen míg induláskor 9 százaléknyi járulék került a nyugdíjpénztárba; addig most ez már csak 4 százalék. Ä szoci­ális ügyi minisztérium számítá­sai szerint a most nyugdíjazot­tak többségének még az egypil­léres rendszer a kifizetődőbb. Ki lépjen ki? A második pillér lényege, hogy a megtakarított és az évek során kamatozott összegen életjáradékot vásárol magának a pénztártag. Ha alacsony a megtakarítás, kisebb járadékra számíthat a pénztártag. Mivel az egypilléres rend­szerben részlegesen működik az újraelosztás a magasabb keresetűek irányából az ala­csonyabb keresetűek felé, ezért a kiskeresetűeknek jelenleg mindenképpen jobb az egypil­léres rendszer. Akinek tehát a bruttó fizetése alacsonyabb 400 eurónál, jobban jár, ha vissza­tér az egypilléres rendszerbe. Érdemes mérlegelni a visszatérést A megtakarítás összegét be­folyásolja a megtakarítás hosz­sza is, mivel a pénz a pénztár­ban kamatozik. Aki azonban már közel jár a nyugdíjkorha­tárhoz, a nyugdíjalap hozama - még ha jelenleg jóval az inflá­ció felett is van - nem biztosít akkora többletet, hogy megérje maradni. Szakemberek szerint azoknak a 40 év feletti pénztár­tagoknak, akik 600 eurónál ke­vesebbet keresnek, érdemes elgondolkodni a visszatérésen. A fizetés mellett azonban ajánlatos figyelembe venni más tényezőket is. Akinek pél­dául a családi anamnézise azt mutatja: fennáll a veszélye, hogy a nyugdíjkorhatár előtt meghal - a szülei viszonylag fiatalon, például rákban huny­tak el - érdemes maradnia, hi­szen a megtakarítását örökli a családja. Alaposan mérlegelj en A negyven év felettieknek, akiknek a bruttó bére 600-800 euró között mozog, vagy azok­nak a 35 évesnél fiatalabbak­nak, akik 200-600 eurót ke­resnek, érdemes mérlegelniük a maradást. Ha úgy látják, hogy a fizetésük a következő évek­ben emelkedni fog és biztos ál­lásuk van, akkor inkább marad­janak. Ha azonban nem bíznak ab­ban, hogy a fizetésük rendsze­res marad, és fokozatos eme­lésre sem számíthatnak, akkor hasznosnak tűnik megfontolni a visszatérést is. Ebben az eset­ben szintén érdemes figyelem­be venni más tényezőket is, mint például a végzettség, az életstílus, a családi anamnézis. Maradjon a második pillérben Ha néhány évvel jár a negye­dik X előtt, és a bruttó bére 800 euró körül mozog, akkor jobban megéri a második pillér. Ugyan­ez vonatkozik azokra, akik már átlépték a negyvenet, és a fizeté­sük 800 euró felett van. A 35 év alatti és mintegy 800 euró fizetéssel rendelkező pénztártagoknak nem érdemes gondolkodniuk a visszatérésen az egypilléres rendszerbe. Ne­kik még mintegy 30 évük van hátra a nyugdíjig, akkor az első pillér a jelenlegi feltételek mel­lett már hatalmas deficitet termelne, így a későbbi kormá­nyoknak mindenképpen mó­dosítaniuk kell rajta. Ez azt je­lenti, hogy vagy alacsonyabb nyugdíjat fizet majd az egypil­léres rendszer, vagy emelkedni fog a nyugdíjkorhatár, vagyis mindenképpen kevesebb nyug­díjat fizet majd a jelenleginél. Kinek éri meg belépni? A második pillért a 35 év alattiak választhatják az álta­lános szabályoknak megfelelő­en, de március 15-e után meg­nyílik mindenki előtt. Aki nem pénztártag, és élet­kora 35—40 év között mozog, a fizetése pedig meghaladja a 800 eurót, annak mindenkép­pen megéri belépni. Ugyanez vonatkozik azokra a 45 évesnél idősebbekre, akik bruttó 1400 euró felett keresnek. Mi várható a nyugdíjrendszerben Robert Fico miniszterelnök és Ján Richter szociális ügyi miniszter alaposan kihasználta a második pillérből fizetett nyugdíjak körül januárban ki­alakult hisztériát. Azt állítják néhány nyugdíj összegre hivat­kozva, hogy bebizonyosodott: a kétpilléres rendszer rosszabb, mint az állami pillér. Azt elfelejtik hozzátenni, hogy az állami rendszer jelen­leg évente 1,5 milliárd euró hi­ányt termel, ebből mintegy 1 milliárdot a központi költség- vetés tesz hozzá a Szociális Biz­tosító költségvetéséhez. Vagyis csak azért tud Jobb” lenni a második pillérnél, mert az adó­fizetők dotálják a nyugdíjak ki­fizetését, enélkül a rendszer már összeomlott volna. A hiány évről évre magasabb lesz, 2017-re mintegy 200 mil­lió euróval emelkedik, vagyis a rendszeren változtatni kell. Eb­ből következik, hogy az első pil­lérből származó nyugdíj ará­nyait tekintve mindenképpen csökkenni fog. (lpj, sme) Akinek fontosabb, hogy van megtakarított vagyona, annak bizonyára érdemesebb maradnia - véli a parlamenti képviselő Ivan Švejna: A nyitás előtt ki kellett volna javítani a rendszerhibákat Ivan Švejna (Somogyi Tibor felvétele LAJOS P. JÁNOS A parlament újra megnyitot­ta a 2. pillért, az ellenzék a rendszer megnyitása ellen sza­vazott. A kormány úgy véli, egymillióra tehető azon pénz­tártagok száma, akiknek jobb az egypilléres rendszer, őket akarják visszacsábítani. Az el­lenzék szerint azonban a kor­mány csak a pénztártagok va­gyonára utazik. Ivan Švejnát, a Híd alelnökét kérdeztük, aki a 2. pillér bevezetésekor a szociá­lis ügyi minisztérium főosz­tályvezetője volt. Nemmel szavazott a má­sodik pillér megnyitására. Ön szerint minden pénztártag­nak megfelelőbb a második pillér, mint a teljesen állami rendszer? A kérdés nem ez. Amikor megnyomtuk a nem gombot, nem abból indultunk ki, hogy kinek éri meg a kétpilléres rendszer. A legnagyobb gond a rendszerrel az, hogy hibás nyugdíjszámítási módszert ve­zettek be a második pillér, vagyis a pénztártagok eseté­ben. A másik gond az, hogy a pénztártagoknak az állam nem adja meg azt, ami járna nekik. A harmadik gond a rendszer­rel, hogy az életbiztosítóknak monopóliumuk van a nyugdíj- fizetésre, és a pénzügyminisz­térium sem tartja igazságosnak a nyugdíjszámítási módszerü­ket. Vagyis ezt nemcsak én állí­tom ellenzéki képviselőként, hanem a kormány képviselői is. Ezért nem szavazta meg a rendszer megnyitását? Ahhoz, hogy az emberek fe­lelősen tudjanak dönteni, meg kell szüntetni az előbb említett diszkriminációk okait. Más­hogy döntenének a pénztárta­gok, ha a második pillérből származó nyugdíjukat igazsá­gosabban számítanák ki. Sze­rintem, ha a nyugdíjakat úgy számítanák, ahogyan azt való­ban számítani kellene, akkor sokan azok közül is elégedettek lennének a második pillérrel, akik most mentek nyugdíjba. Én a nyugdíjszámítás módsze­rét nemcsak rossznak, hanem egyenesen alkotmányellenes­nek tartom, az alkotmánybíró­sághoz fordultunk, bízom ben­ne, hogy a testület igazat ad nekünk. Ez már a rendszer negye­dik megnyitása. Ön szerint még mindig vannak olyanok, akiknek ez a rendszer nem éri meg? Ha módosítanák a nyugdíjszámítást, akkor is maradnának olyanok, akik­nek a kétpilléres rendszer hátrányosabb, mint a telje­sen állami? Erre a kérdésre nagyon ne­héz általánosan válaszolni. Mondok egy példát: az, aki nem dolgozott, tehát a nyug­díjpénztárban nulla euró van a számláján, annak a Szociális Biztosítóban is nulla van a számláján. Vagyis akkor is szo­ciális segélyen él majd idős ko­rában, ha a kétpilléres rend­szerben marad, és akkor is, ha visszatér az egypilléres rend­szerbe. Számára tehát mind­egy, hogy hogyan dönt. Az az alkalmazott sem számíthat magas nyugdíjra, aki tartósan a minimálbér környékén keres, mindegy, hogy az egy- vagy a kétpilléres rendszerben van. Milyen szempontokra fi­gyeljenek az emberek a dön­tésük során? Minden eset egyedi. Ha va­lakinek azért alacsonyabb a fi­zetése, mert most fejezte be az iskolát és kezdett dolgozni, az teljesen más helyzetben van, mintha valaki már a nyugdíj- korhatárhoz közeledve keres ugyanannyit. Akik már köze­lednek a nyugdíjhoz, és az át­lagbérnél sokkal kevesebbet keresnek, azoknak valóban mérlegelniük kellene a vissza­térést az egypilléres rendszer­be. De nekik is figyelembe kell venniük, hogy a nyugdíjalap­ban lévő spórolt pénzük a ma­gánvagyonuk része. A döntés tehát értékrend kérdése is. Akinek fontosabb, hogy van megtakarított vagyona, annak bizonyára érdemesebb marad­nia. A nyugdíjpénztárak évente küldenek kimutatást a megta­karított vagyonról. Érdemes megnézni azt az összeget, ami a kimutatáson szerepel, és an­nak megfelelően dönteni. Mit javasol a fiataloknak, akik még csak pár éve vannak a rendszerben, vagy pálya­kezdőként éppen most mér­legelik, hogy az állami vagy a vegyes rendszert válasszák? A fiatalok esetében még a Smer is egyetért abban, hogy számukra a kétpilléres rend­szer a megfelelőbb. Akik most lépnek a munkaerőpiacra, azoknak mindenképpen a két­pilléres rendszert javaslom. Azt azonban tudni kell, hogy senki sem képes garantálni, hogyan fog kinézni a nyugdíjrendszer 30-40 év múlva, (lpj)

Next

/
Thumbnails
Contents