Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-08 / 5. szám, csütörtök

8 Vélemény ÚJ SZÓ 201 5. JANUÁR 8. www.ujszo.com A lap az Iszlám Állammal is viccelődött, iszlamista honlapokon igazgatója lefejezésére buzdítanak - Stephan Charbonniert mindig testőrök őrzik Évek óta támadások kereszttüzében áll a francia hetilap Stephan Char bonnier, a lap igazgatója (Fotó: Charlie Hebdo) AAT1-HÁTTÉR Nem a tizenkét halálos áldo­zatot követelő tegnapi merény­let volt az első támadás a balol­dali, erőteljesen vallásellenes Charlie Hebdo francia szatiri­kus hetilap ellen. Munkatársait az elmúlt években többször ér­ték halálos fenyegetések, iro­dája és honlapja ellen több tá­madást is elkövettek. Vallásokkal viccelődök A BBC televízió honlapján megjegyzi, hogy Stephan Charbonniert avagy Charbot, a lap igazgatóját folyamato­san testőrök védték és több­ször kapott halálos fenyege­tést. A Telegraph című brit napilap úgy tudja, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet 2013-ban vérdíjat tűzött ki Charbra, iszlamista honlapo­kon pedig nemrég a lefejezé­sére buzdítottak. A szerdánként megjelenő magazin senkit sem kímélő, nonkonformista, a katoliciz­must, az iszlámot, a zsidóságot vagy a szélsőbaloldalt egyaránt kifigurázó hangvételét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Twitter-oldalán közzétett leg­utóbbi bejegyzéseinek egyike a rettegett Abu Bakr al-Baghda- dit, az Iszlám Állam (IÁ) ter­rorszervezetet célozta meg. Iszlamista a francia elnök posztján A 45 ezer példányban meg­jelenő magazin e heti címlap­ján Michel Houellebecq, a bot­ránykönyveiről ismert francia író szerepel, akinek Behódolás (Soumission) című könyve ugyancsak január 7-én jelent meg, s már kiadása előtt óriási vihart kavart Franciaország­ban. A közeljövőben játszódó történet szerint ugyanis egy radikális muszlim politikus foglalja el a francia államfői pozíciót. 2006-ban számos muzul­mánt feldühített a Charlie Hebdo, miután az eredetileg a Jyllands-Posten dán napilap ál­tal közölt, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat a fran­cia lap is közölte, és hozzátette saját rajzait. Válaszul gyújtó­bombát dobtak a magazin pá­rizsi irodájára. Mohamed, a társfőszerkesztő 2011 novemberében újabb hasonló támadás érte a lap iro­dáját, valamint hackerek indí­tottak akciót a honlapja ellen, feltehetően válaszul arra, hogy a magazin „Charia Hebdo” címmel különkiadást jelente­tett meg, s Mohamed prófétát a szám „társfőszerkesztője­ként” jelölte meg. 2012. szep­tember 19-én a szatirikus heti­lap ismételten Mohamed pró­fétát ábrázoló rajzokat közölt. Aznap újabb hackertámadás érte a magazin honlapját. A ka­rikatúrák olajat öntöttek a tűzre, mivel nem sokkal koráb­ban Mohamed prófétát és az iszlámot gyalázó amerikai amatőr film jelent meg, amely világszerte feldühítette az isz­lám híveit. A karikatúrák miatti tiltakozásoktól tartva 2012. szeptember 21-én, a péntek dé­li muzulmán ima idején húsz országban ideiglenesen zárva tartottak a francia nagykövet­ségek és iskolák. „Ha figyelembe vesszük a körülményeket, a világhely­zet soha nem kedvez a radi­kális iszlám és általában a vallásokkal való viccelődés­nek. Ha figyelembe vesszük a körülményeket, akkor soha nem lehet semmiről beszélni, a szatirikus sajtónak pedig vége” - nyilatkozott akkor Stephan Charbonnier, a Char­lie Hebdo igazgatója. Mintegy százhúsz, iszlám vallású francia állampolgár tért már haza, aki az Iszlám Állam vagy az al-Kaida fegyvereseivel harcolt A radikális iszlamisták bosszúja lehet a támadás MT1-HÁTTÉR A Charlie Hebdo francia sza­tirikus hetilap elleni támadás kapcsán úgy tűnik, hogy a gyil­kosok egyebek mellett az Isz­lám Állam radikális iszlamista csoport utasításait követik, és az újság által 2006-ban megje­lentetett Mohamed-karikatú- rák miatti bosszújukat teljesítik be - írta elemzésében az AFP francia hírügynökség. A hetilapot közel kilenc éve fenyegetik a radikális iszlamis­ták, az elmúlt hónapokban pe­dig dzsihadisták és közel-keleti iszlamista vezetők szólították fel az önkénteseket, hogy tá­madjanak Franciaországra, amiért a francia hadsereg több helyszínen is részt vesz hadműveletekben. Irakban Franciaország a nemzetközi koalíció által az Iszlám Állam ellen végrehaj­tott légicsapásokban vesz részt. Afrikában a Barkhane- hadművelet keretében 3000 katonáját vonultatta fel a Szá- hel-övezetben. „Nyilvánvaló, hogy már a Mohamed-karikatúrák első megjelentetése óta jelképpé, célponttá vált a Charlie Heb­do - mondta a francia hírügy­nökségnek Louis Caprioli, a DST (francia belbiztonsági szolgálat) terrorelhárító rész­legének volt vezetője. - Soha nem felejtették el és nem bo­csátották meg, amit a legsú­lyosabb sértésnek tekintettek. Á célpont kiválasztása jelké­pes: világiakra támadnak, akik gúnyt mertek űzni a pró­fétából. Á szemükben ez iste­ni bosszúállás.” Az iszlamista terroristáknak hosszú az emlékezetük amikor célpontot választanak, és nem térnek el tőle az évek során - hangsúlyozza valamennyi szakértő. így támadtak rá két­szer is a New York-i Világke­reskedelmi Központ toronyhá­zaira, először egy robbanósze­rekkel megrakott teherautót robbantottak fel az épület alagsorában 1993-ban, majd 2001. szeptember 11-én eltérí­tett utasszállító repülőgépeket vezettek a tornyoknak. Ez csak a kezdet? Célpontlisták - mindig ugyanazok - keringenek a radi­kális mozgalmon belül, a hon­lapokon, a fórumokon, a dzsi- hadista vezetők beszédeiben. Mindenkinek feladatul szabják meg, hogy igyekezzen ezeket megtámadni. „Most az a kérdés, hogy Mohamed Merah (a 2012-es dél-franciaországi me­rényletek elkövetője) módjára elkövetett, elszigetelt akcióról van-e szó, vagy ez csak a kezde­te a műveleteknek?” - tette hozzá Louis Caprioli. „Egy akci­óba lépett sejttel vajon új di­menzióba lépünk-e? Sorozatos támadásokat terveznek, mint az 1980-as években Párizsban? Annyi bizonyos, hogy meg kell találni a gyilkosokat, méghozzá gyorsan. Biztos vagyok benne, hogy a szolgálatok minden for­rásukat, minden megfigyelő rendszerüket bevetették, ez ab­szolút fontos” - fűzte hozzá. Öljétek a hitetleneket! November végén több video­film jelent meg a világhálón, amelyeken az Iszlám Államhoz csatlakozó radikális fiatal fran­ciák szólították fel a jelölteket a szent háborúra, arra, hogy kö­vessék a példájukat, vagy leg­alábbis „öljenek meg hitetle­neket”, keltsenek félelmet és rettegést a francia társadalom­ban. Emiatt a hatóságok hóna­pok óta tartottak egy harci fegyverekkel felszerelt lövész vagy lövészek által végrehaj­tott hasonló támadástól, az év végi ünnepségek alatt meg is erősítették a nyilvános helyek ellenőrzését. Franciaországban mintegy ezer ember áll kapcsolatban a Szíriában és Irakban harcoló dzsihadista csoportokkal, közel négyszázan harcolnak az Isz­lám Állam vagy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz tartozó an-Nuszra Front sorai­ban, és mintegy százhúszan tértek vissza Franciaországba, miután kiképzést kaptak, har­cokban vettek részt vagy rend­kívül erőszakos jelenetek szemtanúi voltak. FIGYELŐ Ukrajna: kettős beszéd A Kárpátaljai Magyar Kul­turális Szövetség (KMKSZ) nem tart attól, hogy az ukrán hatóságok büntetni fogják azokat a kettős állampolgár­ságú kárpátaljai magyarokat, akik magyar útlevéllel lépik át a határt - közölte Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője. Brenzovics Pavlo Klimkin uk­rán külügyminiszter Kárpát­alján nagy visszhangot keltő kijelentésére reagált, amely szerint a határon bevezeten­dő közös vámellenőrzés lehe­tővé teszi a kettős állampol­gársággal rendelkezők lelep­lezését és megbüntetését, mi­vel szerinte az ukrán alkot­mány tiltja a kettős állampol­gárságot. A KMKSZ elnöke hangsúlyozta, vitás kérdésről van szó, ám a kettős állampol­gárság Ukrajnában már gya­korlat. Ihor Kolomojszkij, Dnyipropetrovszk megye kor­mányzója kijelentette, hogy az ukrán mellett még két ál­lampolgársága van, és semmi­lyen eljárás nem indult ellene. Ráadásul az elcsatolt Krímben több mint kétmillió ukrán ál­lampolgárral vetették fel az orosz állampolgárságot, mi­közben nem mondtak le az uk­ránról - fűzte hozzá Brenzo­vics, megjegyezve: jelenleg Ukrajnában nem olyan a hely­zet, hogy a kettős állampol­gársággal kellene elsősorban foglalkozni. A közös ukrán-magyar ha­tárellenőrzés bevezetéséről Szijjártó Péter külügyminisz­ter tárgyalt tavaly december­ben Kijevben. Brenzovics ki­fejtette: annak célja nem a kettős állampolgárok ki­szűrése. (MTI) LÖVÉSZÁROK Újévi gondolatok Még fel sem ocsúdtunk a szilveszteri mámorból, a Smer máris megkezdte választási kampányát a 2016-os parla­menti megmérettetésre. A kormányfő és pénzügyminisz­tere az esztendő második nap­ján bejelentette: tavaly az ál­lam jobban gazdálkodott, mint tervezte, ugyanis az ál­lamháztartás hiánya 400 mil­lió euróval alacsonyabb lett a tervezettnél. Mennyivel nagyobb lenne az örömünk, ha ennek az összegnek egy jelentős részét az ország régiói közti gazda­sági, szociális, infrastrukturá­lis különbségek csökkentésére használta volna fel a kormány. Jobban örültünk volna, ha munkahelyteremtéssel növel­ni tudtuk volna a foglalkozta­tást régióinkban, vagy ha a pénz egy részét a déli közúthá­lózat fejlesztésére költötték volna. Szívesen vettük volna, ha az egészségügy is többet kaphatott volna a pénzből, hi­szen a daganatos betegségek terén a Komáromi járás sajnos első az országban. Elkelt volna egy kis pluszpénz a kisebbségi kultúra erőteljesebb támoga­tására is. Mi, az ország déli ré­szén élők joggal gondolhatjuk, hogy a közteherviselésben egyenrangúak vagyunk, vi­szont a javak elosztásában tá­volról sem. Vannak persze olyan dolgok is, amelyek meg­oldásához csupán kis jóakarat, megértés és empátia kellene. Az ígéretek ellenére kisebbségi kormánybiztosunk még min­dig nincs, a nemzetiségi tanács összetétele figyelmen kívül hagyja az egyes nemzetiségek lélekszámát. A kétnyelvű vas­úti helységnévtáblák kérdésé­ben semmi előrelépés nem tör­tént, senki sem foglalkozik a szeptember elsejei tanévkez­dés alapiskolákat érintő égető problémájával. A kettős ál­lampolgársággal kapcsolatos tétlenség pedig egyenesen ag­gályos. Sajnos az utóbbi évek­ben úgy éreztük, hogy a kor­mány, bár ezt ígérte, nem so­kat tett azért, hogy az ország déli részén élők biztonságérze­te erősödjön. Úgy látszik, ez az ígéret nem nekünk, felvidéki magyaroknak szólt. A teljesség igénye nélkül felvázolt problémáink megol­dása sajnos továbbra is bi­zonytalan. Be kell végre lát­nunk, hogy senki másra, csak önmagunkra számíthatunk. Az MKP idei legfontosabb fel­adata a 2016-os parlamenti választásokra való felkészü­lés. Olyan választási program előkészítése, amely meggyőzi az ország déli részén élőket, hogy programunk róluk, az ő érdekeik érvényesítéséről szól. Olyan hiteles képviselő- jelöltek állítására törekszünk, akik nemcsak szakmailag fel­készültek, hanem elszántak végigküzdeni harcukat az ér­dekérvényesítés göröngyös útjain is. Hatékony kam­pánnyal szeretnénk meg­győzni választópolgárainkat, hogy a változás és változtatás lehetősége az ő kezükben van. Jó lenne, ha megszívlelnénk Andrej Kiska köztársasági el­nök újévi köszöntőjének né­hány gondolatát: „az embe­reknek nem szabad lebecsül­niük saját lehetőségeiket és az összefogás erejét... semmi sem végleges, csak amibe belenyugszunk”. Ne nyugod­junk bele sorsunkba, közösen sikerülhet a változtatás. Boldog új évet mindenkinek! Szigeti László, az MKP OT elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents