Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-08 / 5. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 8. www.ujszo.com Francia hadihajó az IÁ ellen Párizs. Franciaország a Perzsa-öböl térségébe vezényli a Charles de Gaulle repülőgép-hordozót azzal a céllal, hogy támogassa vele az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihádista szervezet elleni harcot. A repülőgéphordozó küldetését Francois Hollandé francia elnök várhatóan január 14-én fogja hivatalosan bejelenteni. Az Elysée-palota nem reagált az értesülésre. Franciaország az USA vezette nemzetközi koalíció tagjaként szeptember óta légi csapásokkal vesz részt Irakban a szélsőséges isz- lamisták elleni harcban. A Charles de Gaulle a francia hadiflotta zászlóshajója, amely többek között Rafale típusú vadászbombázókkal van felszerelve és egy támadó tengeralattjáró is kíséri. Franciaország jelenleg kilenc Rafale vadászbombázót állomásoztál a Perzsa-öböl menti térségben. (MTI) JönPutyin Magyarországra Budapest. Egyelőre nem tudni, mikor látogat Magyarországra az orosz elnök, akit Orbán Viktor tavaly látogatott meg, de a Népszavának igaza volt, valóban érkezik Vlagyimir Putyin. „Orbán Viktor kormányfő tavaly munkalátogatáson járt Moszkvában, így a következő munkalátogatásra Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalos Budapestre, ennek a soron következő látogatásnak időpontjáról zajlik az egyeztetés” - csillapította ie tegnap a sajtó kíváncsiságát Havasi Bertalan, a miniszterelnöki sajtóiroda vezetője, a magyar útról ugyanis még az orosz lapok sem cikkeztek. (MTI, 444.hu) Brutális jemeni robbantás Szanaa. Több tucatnyian meghaltak vagy meg- besültek tegnap reggel a jemeni fővárosban, egy rendőrakadémia előtti pokolgépes merényletben. Egy autóba rejtett pokolgép robbant fel, és tüzet okozott a környékén. Az épület előtt álló több száz fiatal felvételi vizsgára érkezett az akadémiára - tették hozzá a nyilatkozók. Az áldozatok között a felvételizők mellett van több az akadémia hallgatói közül. A merénylet elkövető- jeként egyelőre egy szervezet sem jelentkezett, de a hasonló támadásokat korábban az al-Kaida terrorhálózat helyi szárnya, az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) követte el. (MTI) A Charlie Hebdo hetilap évek óta gúnyt űz az iszlamista szélsőségesekből - fegyveres katonákkal, rendőrökkel lett tele Párizs A próféta nevében ölték meg az újságírókat az iszlamisták Stephan Charbonnier a szerdánként megjelenő magazin első embere. Bár folyamatosan testőrök védték, tegnap az életével fizetett az iszlámot kifigurázó újságja miatt. Párizst ellepték a fegyveresek. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Tegnap a francia szatirikus lap, a Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségébe három, fekete csuklyás, Kalasnyikov gépkarabélyokkal felfegyverkezett férfi hatolt be. A12 halottat-(négy híres karikaturista, a főszerkesztő Charb, Cabu, Wolinski és Tignous is életét vesztette) és több súlyos sebesültet maguk után hagyó támadók szemtanúk szerint tökéletesen beszéltek franciául, az al- Kaida tagjainak a’dták ki magukat és azt kiabálták, hogy megbosszulják a prófétát. A lap 2012 szeptemberében és 2013 januárjában karikatúrasorozatot közölt Mohamed prófétáról. Legutóbb az Irakból és Szíriából területeket kihasító szunnita szélsőséges szervezet, az Iszlám Állam vezetőjéből, Abu Bakr al- Bagdadiból űztek gúnyt. A Charlie Hebdo évek óta gúnyt űz az iszlamista szélsőségesekből. Amikor 2011 novemberének elején megjelent a hetilap már nevében is szatirikus (Charia, azaz Saria Hebdo), az iszlám joggal „szóviccelő” különkiadása, a lapot számos támadás, köztük egy Molotov- koktélos attak is érte. Ennek során a régi szerkesztőség teljesen kiégett, kénytelenek voltak abba az épületbe átköltözni, ahol most rájuk támadtak. A különkiadásban a lap karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról. A próféta személye az iszlám számára szent és sérthetetlen. A szerkesztőség számos fenyegetést is kapott. Mindezt követően a Charlie Hebdo kitüntetett figyelmet kapott a francia hatóságoktól, a kiadó, a szerkesztőségvezető és egy karikaturista is rendőri védelem alatt élt. A szatirikus lap szerkesztőségének tagjait és két rendőrt kivégző merénylők mozgásán, nyugodtságán és ügyességén látszik, hogy komoly katonai kiképzésen estek át - írja a brit Telegraph az esetről készült videók alapján. Az AK-47-es gépkarabéllyal támadó fegyveresek fekete ruhát és arcukat fedő kendőt viseltek, egyikükön a plusz tárak hordozására szolgáló homokszínű mellény volt. Kegyetlenségüket bizonyítja az a felvétel, amely szerint indulásuk pillanatában észrevették egy biciklin érkező rendőrt, kiszálltak az autójukból, és lelőt- ték őt. Ezután az egyik terrorista a még mozgó áldozat fejébe eresztett egy lövedéket, majd különösebb sietség nélkül visszaültek az autóba. A francia kormány a legmagasabb fokozatra emelte a készültségi szintet a főváros térségében, több ezer rendőr és katona cirkál Párizs utcáin. (MTI, Index, 444.hu) Bírálják a német kormányt a görög belpolitikai válsággal kapcsolatban elfoglalt álláspontja miatt - Athén máris szenved Vészterv készül a berlini kancellárián Berlin. A német kormány külföldről és belföldről is több bírálatot kapott egy eddig nem cáfolt hét végi sajtóhír miatt, amely szerint Angela Merkel kancellár kész elengedni Görögországot az euróövezet- ből, ha a következő athéni kormány elveti a válság- kezelő hitelekhez kapcsolódó megállapodásokat. MT1-ÖSSZEFOG LALÓ Felelőtlenségnek tartja a Görögország euróövezeti kilépéséről indult németországi politikai vitát az Európai Parlament elnöke, mivel szerinte az csak a görög radikális baloldal malmára hajtja a vizet. Martin Schulz szerint Görögország lehetséges euróövezeti kilépéséről Németországban indult vita csak a baloldali radikális Sziri- za pártot és annak vezetőjét Alekszisz Cipraszt erősíti. ,A sok vita és felelődén találgatás különféle Grexit-forgatóköny- vekről egyáltalán nem javít a helyzeten. Mindenki számára világos kell legyen, hogy a kilépés szóba sem jöhet” - mondta az Európai Parlament elnöke. Kárt okozó találgatás Pénzügyi szakértők szerint az euróövezeti kilépésről indult találgatások már most kárt okoznak a görög gazdaságnak. ,A befektetők tartózkodnak az országtól, holott sokat javult a befektetési környezet és a bérek is csökkentek” - mutatott rá Jens Boysen-Hogrefe a kiéli IfW gazdaságkutató intézet közgazdásza. „Sokkal inkább azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy lesz-e egyáltalán euró két év múlva Görögországban és milyen gazdasági környezetben” - mondta, hozzátéve: ennek már most bénító hatása van a növekedésre. Tudatos szivárogtatás? A találgatások akkor kezdődtek, amikor a Der Spiegel hetilap vasárnap azt közölte, Berlin kész elengedni Athén kezét. Megfigyelők szerint előfordulhat, hogy a német kormány, vagy Angela Merkel kancellár és a pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble környezetéből tudatosan szivárogtattak a Spiegelnek az állítólagos új helyzetértékelésről, amivel azt akarták jelezni a Szirizának, hogy nem érdemes nyomásgyakorlással próbálkozni, mert az euróövezet most már Görögország nélkül is boldogul. A január 25-re kitűzött görög parlamenti választás megnyerésére leginkább esélyes párt, a Sziriza vezetője is reagált a német fejleményekre. Alekszisz Ciprasz kifejtette, pártja nem fenyegetést, hanem a józan ész hangját jelenti Európában, és az új kezdet reményét hordozza a mentőhitelekkel járó megszorítások bukott politikája után. Ezt azonban egyesek nem hajlandók tudomásul venni, köztük „a német kormány konzervatív vezetése körül csoportosuló kisebbség” és a „populista sajtó egy része”, amely ragaszkodik a görög euróövezeti tagság megszűnéséről szóló dajkameséhez. Német vészforgatókönyv A német kormány forgató- könyveket készít arról, hogy miként alakulhatnak a gazdasági-pénzügyi folyamatok Görögországban és az EU-ban, ha a radikális baloldali Sziriza párt nyeri meg a január végi görög- országi parlamenti választást írta tegnap a Bild német lap. A berlini kancellárián készített vészforgatókönyv szerint ha a Sziriza hatalomra kerül és leállítja a mentőhitelekhez kapcsolódó megállapodásokban előírt reformok végrehajtását, Athén nem kaphatja meg a jelenlegi hitelprogram következő, 10 milliárd eurós részletét. Ha pedig Görögország távozásra kényszerül az euróövezetből, a görög betétesek megrohanják a bankokat, hogy biztonságba helyezzék euró-megtakarításai- kat, aminek következtében összeomolhat az ország bank- rendszere. Ebben az esetben az EU-s bankunió milliárd eurós nagyságrendű támogatására lehet szükség - írta a lap a kancellária válságforgatókönyvét ismertetve. Az Ifo müncheni gazdaságkutató intézet szerint Németországnak 76 milliárd euróba kerülne, ha Görögország fizetésképtelenné válna. Megkezdte munkáját az USA republikánus többségű 114. kongresszusa Megtorpedóznák Obama terveit MTl-HÍR Washington. Megkezdte munkáját az Egyesült Államok 114. kongresszusa, amelynek mindkét házában a Barack Obama demokrata elnökkel számos kérdésben szembehelyezkedő republikánusok kerültek többségbe. A republikánusok - akik novemberben megszerezték a szenátusi többséget és növelték dominanciájukat a képviselőházban - azt ígérték, hogy Obama több fontos intézkedését, így az illegális bevándorlók millióinak kitoloncolását megakadályozó rendeletét és a kubai-amerikai kapcsolatok normalizálását is elgáncsolják. Az elnök és a törvényhozás közti első csata már kedden John Boehner a régi-új kong- ressusi házelnök (TASR/AP) megkezdődött, mivel republikánus szenátorok törvényjavaslatot nyújtottak be a vitatott Keystone XL olajvezeték engedélyeztetéséről - ez a kanadai Alberta tartomány olajhomok- mezőitől a Mexikói-öböl partvidékén lévő finomítókig szállítaná az olajat. A Republikánus Párton belüli törésvonalak is megmutatkoztak, miután a párt frakciójának 25 tagja nem támogatta John Boehner házelnök újraválasztását. A régi-új házelnök a 408 leadott voksból 216-ot kapott meg. Újraválasztásával harmadik kétéves ciklusát kezdte meg a képviselőház elnökeként. Bo- ehnerrel szemben a párt legkonzervatívabb szárnya, a Tea Party fogalmazott meg bírálatokat, például azt, hogy nem lépett fel keményen Obamával szemben, és túl sok zárt ajtók mögötti egyezséget kötött. Kuba szabadon engedett néhány politikai rabot Lassú közeledés az USA-hoz MTl-HÍR Washington. Kuba már szabadon engedett néhányat az 53 politikai fogolyból, akinek a Havanna és Washington közötti egyezség értelmében vissza kellene nyernie szabadságát, és az Egyesült Államok elvárja, hogy hamarosan mindegyikük elhagyhassa börtönét - mondta Jen Psaki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. ,A kubaiak már kiengedtek néhányat a foglyok közül, szeretnénk, ha a közeli jövőben mindegyik szabad lenne” - mondta a tisztségviselő. Azt nem közölte, hogy pontosan hány rab került ki a rácsok mögül. Mind az 53 fogoly szabadlábra helyezése nem előfeltétele annak, hogy e hónap végén megrendezzék a két ország kapcsolatának rendezésével foglalkozó tárgyalásokat - hangsúlyozta. Roberta Jacobson, a nyugati félteke országai ügyében illetékes 'külügyi államtitkár-helyettes vezeti majd az amerikai delegációt, amely január végén Havannában tárgyalásokat kezd a kubai vezetéssel a két ország kapcsolatainak normalizálásáról és a bevándorlás ügyéről. Barack Obama amerikai elnök december 17-én jelentette be, hogy - szakítva az USA 1961 óta Kuba elszigetelésére törekvő politikájával - helyreállítja a két ország diplomáciai viszonyát, és enyhít a kommunista országot sújtó gazdasági embargón. Lépését a világ üdvözölte.
