Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-02 / 1. szám, péntek
2015. január 2., péntek, 15. évfolyam, 1. szám A jövendőmondó szerencsesüti 1. tipp A szerencsesüti eredete A szerencsesüti keletről indult világhódító útjára. Több érdekes és izgalmas eredetlegendával is találkozhatunk. Az egyik történet szerint a kínai harcosoktól ered a sütemény, az i. sz. 13-14. századból, de nem jókívánságokkal, hanem titkos üzenettel a belsejében kelt útra. A sütit állítólag kellemetlen ízű lótuszdió-pasztából készítették, így célba érkezéséig senkinek sem volt kedve megdézsmálni. A japán eredetmagyarázat is népszerű, ott úgy tartják, kezdetben az újévi jókívánságokat rejtették a süti belsejébe. A süti a keleti szentélyekben is ismert volt, ahol inkább keleti bölcseleteket tartalmazott, amelynek olvastán átszellemült meditációba kezdhetett az érintett. 2. tipp Üzenetek a szerencsesütiben Ha szerencsesütit készítünk, legyünk kíméletesek: csak kedvező, pozitív tartalmú jóslatokat rejtsünk el a falatkákban, így a hangulat is kellemesebb lesz, sőt még azok is hinni kezdhetnek a jövendölésekben, akik eddig szkeptikusan álltak hozzá. Az év különböző szakában élhetünk a szerencsesüti adta lehetőségekkel. Az egykori távol-keleti szerzetesek mintájára elrejthetünk bölcseleteket is, és magunkban, de akár közösen is átgondolhatjuk, milyen útmutatással is szolgálhat ez számunkra a jövőre nézve. 3. tipp Trükkök, fortélyok A szerencsesütinek tulajdonképpen nem a falatozás a lényege, de azért nem árt, ha az üzenetet rejtő burok jóízűen elfogyasztható. Jópofa ajándék is lehet, ilyenkor egyesével csomagoljuk be. A szerencsesüti tésztájának formája a legtöbb Az ember kíváncsi a jövőre. így nem csoda, hogy a szerencsesüti a világ minden táján nagyon népszerű. Nagyszerű móka lehet bármilyen baráti összejövetelen, és így év elején, pótszilveszteri partikon is jó szórakozás. A szerencsesüti belsejében rejlő üzeneteket az is izgatottan olvassa, aki hozzáállása miatt nem hisz benne. leírás és recept szerint kör alakú, de vághatunk négyzetet is, amit a kis cetlivel a belsejében félbe hajtunk, majd kicsit meghajlítjuk, mint a kiflit. A tésztát vághatjuk késsel, de még mutatósabb, hullámos-cakkos lesz derelyevágóval. Arra mindig ügyeljünk, hogy a darabok kicsit nagyobbak legyenek, mint a papírszeletek. A vékony tésztát ne süssük sokáig, mert kiszárad, és így nem lehet formázni, mert csak törik. A sütiket egyesével vegyük ki a sütőből, helyezzük el bennük az üzenetet, addig a többi süti maradjon a melegben a sütőben. 4. tipp Szerencsesüti I. Hozzávalók: 10 dkg liszt, 2 tojás, 2 ek puha vaj, 2 csipet szódabikarbóna, 1 csipet só, 4 ek cukor, vaníliás cukor, csipet őrölt gyömbér. Plusz: üzenteket tartalmazó papírcsíkocskák. Elkészítés: A tészta hozzávalóit alaposan dolgozzuk össze. A masszát nyújtsuk max. 5 mm vastagra, de inkább vékonyabbra, és szaggassunk belőle köröket. A kiszúrt tésztát tegyük sütőpapírral kibélelt sütőlapra. Süssük előmelegített, 160 fokos sütőben félkészre, majd egyesével vegyük ki, tegyük bele a kívánságot tartalmazó cédulát, hajtsuk félbe, a széleket zárjuk össze, és süssük további 3 percig, amíg aranybarna lesz. Tálalás előtt meghinthetjük porcukorral. 5. tipp Szerencsesüti II. Ez az egyik legismertebb, legelterjedtebb recept. Hozzávalók: 25 dkg finomliszt, 2 ek kukoricaliszt, 12 dkg cukor, 1 tk só, 2 tojásfehérje, 4 ek olaj, 1 tk víz, 2 tk vaníliaesszencia. Plusz: üzeneteket, jóslatokat tartalmazó papírcsíkok. Elkészítés: A hozzávalókat egy tálban dolgozzuk simára, egyneműre. A masszát nyújtsuk pár milliméter vékonyra, vágjunk belőle köröket vagy négyzeteket. A darabokat tegyük egy sütőpapírral kibélelt sütőlapra, süssük 160 fokos előmelegített sütőben 5 percig, majd a félig megsült tésztán helyezzük el a cédulát, zárjuk össze a tésztát a papír körül és süssük további 3-4 percig. Fahéjas porcukorral meghintve tálaljuk. (Haulitus Anikó)
