Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-29 / 23. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 29. www.ujszo.com ■KKEDHi Libanonból lőtték Izraelt Jeruzsálem. Páncéltörő rakétát lőttek tegnap Liba­nonból egy, a határ túlol­dalán járőröző izraeli ka­tonai menetoszlopra. Két izraeli katona meghalt, hét pedig sebesült a Hezbollah támadásában. A rakéta több izraeli járművet meg­rongált, Benjámin Netan­jahu kormányfő egyezte­tett a hadsereg vezérkará­val, az észak-izraeli váro­sok óvóhelyeit máris elő­készítették. Izrael válaszul dél-libanoni területeket lőtt tüzérséggel, az izraeli válaszcsapásban meghalt egy spanyol ENSZ-katona Libanon déli részén. Az ak­ciót a szervezet válaszcsa­pásnak nevezi a Hezbollah több vezetőjét és iráni ka­tonákat, köztük egy iráni tábornokot megölő, szíriai területek ellen végrehaj­tott múlt heti, Izraelnek tu­lajdonított rakétatámadá­sokra. Előzőleg kedden Szíria felől két rakétát indí­tottak izraeli területre, ezt követően a zsidó állam hadserege válaszcsapáso­kat mért. (MTI) Moszkva lehet Kim első útja Phenjan. Kim Dzsong Un 2011-es hivatalba lépé­se óta nem járt külföldön, ezért kiemelt figyelemmel kísérik, hová látogat el elő­ször. Oroszország már megerősítette, hogy Észak-Korea vezetője elfo­gadta meghívásukat, az azonban nem egyértelmű, hogy kit is takar ez a cím. Oroszország állítja, az észak-koreai vezető elfo­gadta az orosz meghívást, hogy május 9-én részt ve­gyen Moszkvában a náci Németország felett aratott győzelem 70. évfordulója alkalmából tartandó ün­nepségen. Elemzők felhív­ták a figyelmet arra, a vá­lasz nem említi név szerint Kim Dzsong Unt. (NOL) Szíria: végre tárgyal a két fél Moszkva. Egyéves szü­net után tegnap megkez­dődtek Moszkvában a szí­riai rezsim és az ellenzék képviselőinek tárgyalásai. A szíriai ellenzék képvise­lői már hétfőn és kedden megbeszéléseket tartottak Moszkvában. A damasz­kuszi tárgyalóküldöttséget Bassár Dzsafari szíriai ENSZ-nagykövet vezeti. Az ellenzék és a damasz­kuszi kormány képviselői utoljára 2014 februárjá­ban ültek tárgyalóasztal­hoz, de nem sikerült meg­állapodniuk a konfliktus rendezéséről, amely 2011-es kirobbanása óta több mint 200 ezer ember­életet követelt. (MTI) Alekszisz Ciprasz kormányfő szerint a görög hitelek újratárgyalása az egyik legfőbb feladat - Athén már bosszantja az uniót Görögország: máris idegesek a piacok Felállt az új görög kormány. Balról Panosz Kammenosz védelmi miniszter, az ANEL vezére, középütt Jánisz Dragaszakisz minisz­terelnök-helyettes, jobbra Alekszisz Ciprasz kormányfő. (TASR/AP) Athén. Görögország hitel- szerződéseinek újratár­gyalását, a korrupció, az adócsalás, a munkanélkü­liség elleni küzdelmet, il­letve a kis- és középvállal­kozások támogatását so­rolta fel tegnap a fő fel­adatok között Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a kedden felállt koalíciós kormány első ülésén. A befektetők már aggódnak. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kedden kinevezte kormá­nyának tagjait Alekszisz Cip­rasz új görög miniszterelnök, két nappal a pártja győzelmét hozó választásokat követően. A Radikális Baloldal Koalícióját (Sziriza) vezető Ciprasz a Gö­rögország nemzetközi hitelezői által elvárt megszorító intézke­dések heves ellenzőjeként is­mert Jánisz Varufakisz közgaz­dászt nevezte ki pénzügymi­niszternek. Varufakisz szerint a görög adósság visszafizetését a gazdaság növekedésétől kell függővé tenni. Az 53 éves Varu­fakisz Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Svédországban, Görögországnak és az Egyesült Államokban oktatott egyete­meken és a közgazdaságtan „popsztárjának” számít hazájá­ban. A gazdasági és pénzügyi területet is felügyelő miniszter­elnök-helyettesi tisztségre a 66 éves Jánisz Dragaszakiszt ne­vezték ki - ő is a hitelezőkkel kö­tött érvényes megállapodások heves bírálójának számít. Poli­tikai pályafutását a görög kommunista pártban kezdte, ő az új kormány egyetlen olyan tagja, aki rendelkezik kor­mányzati tapasztalattal. A Szi- rizával koalícióra lépő jobbol­dali párt, a Független Görögök (ANEL) vezetője, Panosz Kam­menosz a védelmi miniszteri tisztséget fogja betölteni. A befektetők aggodalmai to­vább fokozódtak az új kormány névsorának láttán és első intéz­kedései miatt, így az athéni tőzsde irányadó indexe kedden és tegnap jelentős mínuszba esett. A piacok idegesen reagál­tak arra, hogy Ciprasz a nem­zetközi hitelezők által elvárt megszorító intézkedések heves ellenzőjeként ismert Jánisz Va­rufakisz közgazdászt nevezte ki pénzügyminiszternek, és leállí­totta a legnagyobb görög kikötő privatizációs folyamatát. Cip­rasz közölte, a „társadalmi meg­mentés” kormánya felelős tár­gyalásokat fog folytatni a nem­zetközi hitelezőkkel. Görögor­szág kész hozzájárulni egy, az egész Európa érdekeit szolgáló rendezés kidolgozásához - mondta. Az egyeztetések már ma megkezdődnek, amikor Martin Schulz, az Európai Par­lament elnöke tesz látogatást Athénban. Péntekre Jeroen Dijsselbloemot, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnökét várják. A kormány ülésén Ciprasz azt hangoztatta, hogy a kiegyensú­lyozott költségvetésre törek­szik, nem akar hiányt, de a nö­vekedést fojtogató irreális több­letet sem. A legfontosabb fel­adatok közé tartozik a társada­lom legelesettebb rétegeinek támogatása, a klientúrarend­szer és a korrupció felszámolá­sa, a munkanélküliség csökken­tése, az évtizedek alatt elma­radt reformok végrehajtása. Máris nemtetszését fejezte ki az Európai Unió országainak ál­lam- és kormányfői által ki­adott, Oroszországgal szemben további szankciók bevezetését kilátásba helyező közös közle­ménnyel kapcsolatban Ciprasz miniszterelnök. Ciprasz hivata­la közölte: az új athéni vezetés­sel nem konzultáltak a közös nyilatkozatról, és annak tartal­mához Görögország nem adta egyetértését. Megfigyelők fi­gyelmeztettek arra, Ciprasz ha­talomra jutása esetén vélhetően akadályozhatja Oroszország uniós szankcionálását. A Sziriza képviselői az Európai Parla­mentben nemmel szavaztak áz ukrajnai szeparatizmust elítélő, valamint az EU és Ukrajna közti viszony mélyebbre fűzését elő­irányzó tervezetekre. MEGLEPŐ KOALÍCIÓS PARTNER A FÜGGETLEN GÖRÖGÖK PÁRTJA Athén. Panosz Kamme­nosz, a Független Görögök pártjának (ANEL) vezetője el­ső látásra szöges ellentéte az új görög miniszterelnöknek, Alekszisz Ciprasznak: újdon­sült baloldali koalíciós part­nerével szemben Kammenosz pártja a jobboldalról gyűjti szavazóit, és ehhez - a beván­dorlás- és EU-ellenesség mel­lett - az antiszemita felhan­goktól sem riad vissza. A két politikus és pártjaik nem csak e tekintetben alkotnak furcsa párost. Míg Ciprasz, a radiká­lis baloldali Sziriza vezetője úgy hirdeti magát, mint a kis­emberek védelmezője a kor­rupt politikai-gazdasági elittel szemben, addig Kammenosz nem is olyan régen még maga is ennek a Ciprasz által elátko­zott rendszernek a része volt, sőt egyesek egy minden hájjal megkent politikai vállalkozó­ként festik le őt. A most 49 éves Kammenosz először 27 évesen, 1993-ban jutott be a parlamentbe, mégpedig a most Ciprasz által megdöntött Új Demokrácia (Nea Dimokra- tia) képviselőjeként, ezután pedig ötször választották újra a konzervatív párt színeiben. 2012-ben, miután Antonisz Szamarasz akkori konzervatív miniszterelnök aláírta az újabb nemzetközi pénzügyi segélyek fejében kemény megszorításokat előíró megál­lapodást a hitelezői trojkával (az Európai Bizottság, az Eu­rópai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap), Kammenosz kilépett az Új Demokráciából, és megalapí­totta a Független Görögök pártját, amely a mostani par­lamentben 13 képviselői he­lyet birtokol. A megszorításel- lenesség nagyjából az egyet­len pont, ahol az ANEL és a Sziriza programja találkozik. Kammenosz egy eltökélt naci­onalista: korábban például „névrablással” vádolta Mace­dóniát (a két ország között hosszú ideje tart a névvita, mivel az északi szomszéd neve egy északgörög régió neve is); a bevándorlásellenesség prog­ramjának szerves része; és de­cemberben azzal keltett bot­rányt, hogy kijelentette: a zsi­dók nem fizetnek adót Görög­országban. Kammenosz ko­rábban gyakran kelt ki a radi­kális baloldal ellen is. Ugyan­akkor az utóbbi időben első­sorban Berlint támadta: pél­dául azt mondta, hogy a né­met kormány „ágyasaként” kezeli a többi uniós tagorszá­got. (MTI) Ha Ammán átadja az iszlamista merénylőt, akkor az Iszlám Állam is elengedheti a japán újságírót Jordánia elengedné az iraki terroristanőt MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Anunán/Tokió. A jordániai kormány kész elengedni a fog­ságában lévő iraki terrorista nőt cserébe az Iszlám Állam (IÁ) szunnita terrorszervezet által tavaly december túszul ejtett jordániai pilótáért - közölte tegnap a jordániai tájékoztatási miniszter. A jordániai pilótát december 24-én fogták el a szélsőségesek Szíriában, ahol a terrorellenes koalíció katonája­ként támadást hajtott végre az IÁ hadállásai ellen. Mohamed al-Momani nem tett említést a szélsőségesek fogságában lévő másik túszról, a japán Goto Kendzsiről. A jordániai minisz­ter hangoztatta, számukra el­sőbbséget élvez a jordán pilóta kiszabadítása, aki egy olyan fontos jordán törzsből szárma­zik, amelyik a Hásemita monar­chiát támogató erők gerincét képezi. Az IÁ kedden azzal fe­nyegetőzött, hogy 24 óra múlva (szerda estig) megöli másik ja­pán túszát és a fogságában lévő jordániai pilótát, ha követelése Fogolycsere körvonalazódik. Maáz al-Kasszaszbe jordán pilóta ka­rácsony óta van az Iszlám Állam fogságában, Szadzsida Risavi isz­lamista terroristanő 2005 óta raboskodik Jordániában. (SITA/AP) nem teljesül. A politikus hang­súlyozta, hogy akkor készek el­engedni az iraki foglyot, ha ép­ségben szabadul Maáz al- Kasszaszbe jordániai pilóta. Ammánban tartózkodik Naka- jama Jaszuhide japán külügy­miniszter-helyettes, a jordán hatóságok közvetett tárgyalást folytatnak a terroristákkal a tú­szok elengedése érdekében. Az Iszlám Állam egy 44 éves iszlamista nő, Szadzsida Risavi elengedését követeli, akit ter­rorcselekmények elkövetése miatt 2006 szeptemberében ha­lálra ítéltek, és azóta egy jordá­niai börtönben raboskodik. 2005. november 9-én három öngyilkos merénylő, köztük Ri­savi férje robbantotta fel magát a jordániai főváros, Ammán há­rom szállodájában; a merényle­tekben hatvanan haltak meg. Abe Sindzó japán miniszter- elnök aljasnak nevezte tegnap az Iszlám Állam legújabb fe­nyegetését, és a dzsihádista szervezet fogságában lévő ja­pán újságíró azonnali szabadon bocsátását követelte. A túsz anyja fia megmentését Sindzó- tól. Korábban a terrorszervezet még 200 millió dollár váltságdí­jat követelt a két japán túsz el­engedéséért, azt az összeget, amelyet Abe Sindzó japán mi­niszterelnök közel-keleti körút­ja során ígért az IÁ elleni erőfe­szítések támogatására. Az IÁ múlt szombaton tett fel olyan üzenetet a világhálóra, amelyen a fogságában lévő egyik japán túsz, Jukava Haruna fej nélküli holtteste volt látható. Kelet-ukrajnai válság Debalceve ostroma Kijev. Három ukrán katona halt meg és 15 megsebesült kedden a keleti országrészben folyó harcokban - közölte Vla- diszlav Szeleznyov, az ukrán fegyveres, erők főparancsnok­ságának szóvivője. Továbbra is igen feszült a helyzet Kelet-Uk- rajnában, az elmúlt egy nap alatt az oroszbarát szakadárok 55 települést lőttek. Jelenleg 366 sebesült katonát ápolnak kórházban, közülük 15 állapota súlyos. Donyeck és Luhanszk városok között fekvő kulcsfon­tosságú Debalceve térségében folyamatosan érkeznek újabb harcoló egységek a szakadá- rokhoz. Jelenleg mintegy 2500 fegyveres, 35 harckocsi, 50 páncélozott harcjármű, 50 lö- veg és legalább 22 rakéta-soro- zatvető van a város térségében. Az ukrán fegyveres erők által múlt nyáron visszafoglalt terü­let ék alakban nyúlik be a sza­kadárok által megszállt régió­ba, a korábban 45 ezer lakosú Debalceve városa pedig fontos vasúti csomópont. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents