Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-28 / 22. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 28. Vélemény És háttér 7 A görögöknek adott támogatások és mentőhitelek jó része ablakon kidobott pénznek bizonyulhat Hellász és az idiotizmus Az idióta görög eredetű kifejezés, eredetileg olyan magának való, érdektelen polgárt jelentett, aki nem vesz részt az ókori görög demokratikus városállam, a polisz közéletében, vagyis a politikában. Jelenleg főleg az ostobaság, hülyeség szinonimájaként használjuk. GÁL ZSOLT A legutóbbi görög parlamenti választások kapcsán mindkét értelemben jogos lehet a szó használata, de persze többnyire a modern értelmezés dominál. Kezdjük rögtön a részvétellel, amely csaknem 64 százalékos volt. Hazai szemszögből nem rossz, mondhatnánk, hisz ezek szerint csak alig több mint 36 százaléknyi polgár viselkedett ókori értelemben vett idiótaként, és nem járult az urnákhoz. A megítélést azonban egy pillanat alatt felborítja a tény, hogy Görögországban kötelező a választási részvétel. Csakhogy még egy pillanat, és ez is boml, ugyanis még soha semmilyen büntetést nem szabtak ki „urnakerülésért”. Elég idióta egy rendszer kötelezővé tenni a részvételt, aztán meg fittyet hányni az egyébként létező szankciók behajtására, nemde? Viszont jól szimbolizálja az egész országot, ahol szinte minden így (nem) működik. Például az adóbeszedés. Maradjunk még a(z idióta) politikai rendszernél. Az előrehozott választásokra azért került sor, mert harmadszorra sem sikerült megválasztani a parlamentben a köztársasági elnököt. Ehhez a 300 képviselőből 180 szavazata szükséges. Hogy miért nem elég egy politikailag eléggé súlytalan elnök megválasztásához a sima feles többség, és miért kötelező feloszlatni a parlamentet három sikertelen forduló után? Na igen, elég idióta szabályok. De a java mégis csak most jön. Az alkotmány 50 parlamenti plusz mandátummal jutalmazza a győztes pártot (jelen esetben a Szirizát), akkor is, ha mondjuk csak 10 szavazattal kap többet a másodiknál. Talán még a politikai stabilitás lehetne magyarázat, csak akkor miért a 3%-ra levitt bejutási küszöb (amelyet a kis szélsőséges pártok is könnyen átugranak), meg a parlamentet feloszlató szabályok. Az egésznek nincs logikája. Apropó, logika. Görög eredetű szó, az ógörögben bölcsességet is jelentett. Csak hova rejtették a fenti szabályok megalkotásakor? De persze a 2009 óta tartó, sokfelvonásos, végtelennek tűnő görög adósságdráma is tele van értelmetlen dolgokkal. Elég nagy ostobaság volt Görögországot többször megmenteni, hogy aztán úgyis csődbe menjen, miközben jelenlegi hatalmas adósságállománya továbbra is fenntarthatatlan szinten van, ami újabb adósságelengedést és -átütemezést tenne szükségessé, immár harmadszor. Elég idióta az a görög választó, aki elhitte, hogy a Sziri- za választási ígéretei megvalósíthatóak. De az is, aki a jelenlegi bajokért a megszorításokat és a mentőcsomagokat létrehozó országokat és szervezeteket okolja, nem pedig a görög elit korábbi, két évtizeden át tartó felelőtlen politikáját. És végül elég nagy ostobaság volt az EU részéről 1981 óta rendszeresen pénzzel tömni Görögországot úgy, hogy közben egy életképtelen gazdasági struktúrát tartottak mesterségesen a víz felett. És most legalább ekkora hülyeség elvárni, hogy a görögök ne arra játsszanak, amire mindig is: felelőtlen döntéseik következményeit fizesse meg az EU többi polgára, mint eddig. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója Kisebbségi párt az olyan szervezet, amely csak a saját kisebbsége érdekeit védi, a többit lesajnálja? Miért nem veszek részt a népszavazáson? PETŐCZ KÁLMÁN Mindkét magyar párt vezetője részt vesz a népszavazáson, és három igennel fog szavazni. Berényi József biztosan, mert közölte, Bugár Béla valószínűleg, hiszen ő keresztény meggyőződése szerint fog eljárni. A referendumhoz több narra- tíva kapcsolódik, köszönhetően a már csaknem egy éve zajló lankadatlan kampánynak. Egyesek szerint a keresztény (és keresztyén) értékek védelméről szólna. Mások szerint a magának állítólag új és új előjogokat követelő meleglobbi megfékezése lenne a legfőbb hozadéka. Ebből a szempontból az MKP részvételre buzdító felhívása és a Híd visszafogott állásfoglalása talán érthető is lehetne. Hiszen mindkét párt keresztény-konzervatívnak mondja magát. A gond csak az, hogy a népszavazás nem a keresztény értékekről és a hívő emberekjoga- inak megvédéséről szól. Azokat ugyanis nem veszélyezteti - legalábbis Szlovákiában - senki. Ez a népszavazás magáról a demokráciáról szól. Arról szól, hogy dönthet-e önkényesen (bármilyen) többség egy kisebbség sorsáról, helyzetéről, jogairól. A népszavazás kezdeményezői persze váltig állítják, hogy az ő igyekezetük senki ellen nem irányul. Ám ugyanezt szajkózták annak idején a Matica slovenská és a Szlovák Nemzeti Párt potentátjai is, amikor a szlovák nyelv kizárólagos használatáról akartak népszavazást tartatni. Ók is azzal győzködték a jónépet, hogy pusztán a szlovák nyelv védelméért szállnak síkra. Aztán cinkosan összekacsintottak a „táborral”: hiszen tudjuk mi nagyon jól, kik azok a gátlástalan elemek, akik végveszélybe sodorják a szlovák nyelv helyzetét e szép hazában. Jó lenne, ha a két magyar párt azt tisztázná először önmagában, hogy demokratikus párt akar-e lenni. Utána pedig elgondolkodhatna azon, kisebbségi pártnak mondhatja-e magát olyan szervezet, amely csak a saját kisebbsége érdekeit védi, a többit lesajnálja. Csak ezek után jöhetne a dilemma, hogy polgárivá váló keresztény- konzervatív párt (Híd), vagy egy liberális múltú elnök által vezetett konzervatív párt (MKP) lesz-e az egyik vagy a másik. Legvégül pedig azon kezdhetnének el mindnyájan tanakodni, hogy ha majd legközelebb jön a Matica és az SNS a szlovák nyelv kizárólagosságáról szóló kezdeményezésükkel, akkor hogyan fognak érvelni. A szerző emberi jogi szakértő KOMMENTAR Népszavazás-lovaglás KOCUR LÁSZLÓ Aki még figyelemmel követi a február hetedikéi népszavazás körüli kampányt, biztosan látta azt a videót, amelyen két, homoszexuális pár tagjait alakító színész tápéról egy kisfiút. Valószínűleg abban a referendum támogatói és ellenzői egyaránt egyetértenek, még ha ellenkező előjellel is, hogy a film elég gusztustalan. Egyébként nem a népszavazást kezdeményező Szövetség a Családért készítette. A videó megjelenését követően a Szabadság és Szolidaritás (SaS) volt parlamenti képviselője, jelenleg alelnöke, Natália Blahová feljelentést tett gyűlöletkeltés gyanújával. Valószínűleg versenyt futott Juraj Miškowal, az alakulóban levő Szlovák Polgári Koalíció (SKOK) elnökével, aki szinten feljelentést tett, hogy ki ér oda hamarabb. Juraj Miškov korábban a Szabadság és Szolidaritás gazdasági minisztere volt a Radičová-kormányában, majd Jozef Kollárral távozott a pártból, hogy rövid, ám annál sikertelenebb NOVA-s kitérő után saját pártot gründol- jon. Liberálist. Azonban a Radičová-kormány nem olyan régen bukott meg, hogy ne emlékezzünk arra, az SaS hogyan engedte el a programjában szereplő összes klasszikus liberális témát néhány koalíciós pozícióért cserébe. Miškov miniszterként, Blahová pedig képviselőként nem néma elszenvedője, hanem alakítója, tevékeny résztvevője volt ennek a folyamatnak. így hirtelen támadt érzékenységük a szexuális kisebbségek irányában körülbelül annyira hiteles, mint ha Anton Chromík (a Szövetség a Családért szóvivője) a Be Happybe (ez egy pozsonyi melegbár) térne be munka után egy sörre. Miškov 2016-ban búcsúzik a parlamenttől, hacsak a SKOK nem produkál rakétaszerű ugrást, ez jelenleg nem tudhatjuk, mert még a programjukat sem láttuk. Az SaS is rendre a parlamentbe jutási küszöb körül táncol, az utóbbi időben egyre inkább alulról közelítve azt. így mindkét feljelentéstevőnek minden nyilvánosság jól jön, különösen, ha még a promócióra sem kell különösebb energiát fordítaniuk, hiszen azt elvégzi helyettük más. Nem vitás, hogy a két párt csak néhány másodpercet akart szerezni a híradókban, és néhány sort a hírekben, amihez a népszavazási kampány e félresikerült vadhajtása jó fogódzót biztosított. Reméljük, szavazótáboruk nem csak erre fog emlékezni. FIGYELŐ Egynemű párok cseh módra KOKES JÁNOS Csehországban 2006-ban törvényesítették a homoszexuálisok bejegyzett partnerségét. Tavaly 233 homoszexuális pár - 32-vel több, mint 2013-ban - jegyeztette be hivatalosan kapcsolatát Csehországban. A hivatalossá tett párkapcsolatok között 148 férfi és 85 női pár van. 2006-tól 3858 homoszexuális pár jegyeztette be kapcsolatát. Ä homoszexuális „házasságok” kétharmadát férfiak, egyharmadát nők kötötték. A homoszexuális párok mintegy ezer gyereket nevelnek, valamelyikük korábbi házasságából vagy kapcsolatából származó gyerekekről van szó. A bejegyzett partnerséget többnyire az egynemű férfiak igénylik, mert az ő együttélésüket a társadalom még ma is kritikusabban szemléli, mint a leszbikus nők esetében. A statisztikából az is kitűnik, hogy a bejegyzett párokból eddig mintegy 230 bomlott fel. A rendes házasságoknak majdnem fele öt éven belül felbomlik. Az is tény, hogy manapság a gyerekek több mint a fele a hivatalosan elismert házasságon kívüli kapcsolatban születik. A 2006 közepén hatályba lépett törvény szerint a csehországi egyneműek az anyakönyvi hivatalban kötik meg a bejegyzett partnerséget, amely nagymértékben hasonlít a férfi és a nő hivatalos együttéléséhez, tehát a szokásos házassághoz. A bejegyzett partnereknek joguk van egymás egészségi állapotának megismerésére, a közös tulajdonra, az öröklésre, de gyereket nem fogadhatnak örökbe. Ez a téma azonban jelenleg egy új vita tárgya. A partnerek saját gyermekeiket maguk nevelik. A törvényt a katolikus egyház élesen bírálta és természetellenesnek minősítette, az egyházak befolyása a cseh társadalomban azonban gyenge. Az ország lakosságának több mint 60 százaléka hivatalosan is ateistának vallja magát. Egy tavalyi országos felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka elfogadhatónak minősítette a homoszexuálisok együttélésének hivatalos bejegyzését.
