Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-28 / 22. szám, szerda

4 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 28. www.ujszo.com ■Küznm Fidel Castro végre megszólalt Havanna. Fidel Castro megtörte a csendet: hete­kig tartó hallgatás után el­ső ízben mondott véle­ményt az amerikai-kubai viszony rendezésének szándékáról, és úgy foglalt állást, hogy bár továbbra sem bízik Washingtonban, semmifajta békés rende­zést nem utasít el. A kubai forradalom idén 88 éves vezetője úgy fogalmazott: „Nem bízom az Egyesült Államok politikájában, egyetlen szót sem váltot­tam velük (a washingtoni vezetőkkel), de ez egyálta­lán nem jelenti a konflik­tusok és fenyegetések bé­kés rendezéséről való lemondást.” Fidel Castro csaknem fél évszázadon át irányította a karibi sziget- országot, mielőtt egész­ségügyi gondjai miatt 2006. július 31-én áten­gedte az elnöki széket öccsének, Raúlnak. (MTI) Külföldieket öltek Tripoliban Tripoli. A líbiai bizton­sági erők közlése szerint a támadók meggyilkoltak öt külföldi állampolgárt a Tripoliban lévő luxusszál­ló elleni tegnapi támadás­ban, az áldozatok száma összesen kilenc. A tenger­parti Corinthia hotelben fegyveresek megöltek há­rom biztonsági őrt és tú­szokat ejtettek. Szemta­núk szerint öt álarcos tá­madó golyóálló mellény­ben rohanta le a hotelt. Egyelőre nem tisztázott, hogy pontosan ki követte el a támadást, bár a táma­dásért az Iszlám Állam ter­rorszervezet egyik ága vál­lalta a felelősséget. (MTI) Litvinyenko: brit vizsgálat London. Tegnap elkez­dődött Londonban az a fe­szült figyelemmel várt igazságügyi vizsgálat, amely Alekszandr Litvi­nyenko egykori orosz ál­lambiztonsági tiszt 8 évvel ezelőtti londoni meggyil­kolásának körülményeit hivatott feltárni. A vizsgá­latot vezető bíró, Sir Ro­bert Owen beszédében be­jelentette: felajánlotta az ügy két fő gyanúsítottjá­nak, Alekszandr Lugovoj- nak és Dmitrij Kovtunnak - Litvinyenko egykori ügy­nöktársainak -, hogy vi- deokapcsolaton keresztül tegyenek tanúvallomást. A vizsgálat jogi főtanácsadó­ja, Robin Tam a vizsgálati anyag ismertetése során kiemelte, a brit hatóságok adatai szerint Litvinyenko igyekezett leleplezni az orosz állambiztonsági szolgálatot (FSZB) elöntő korrupciót. (MTI) Párizs/Brüsszel/Berlin. Auschwitz nélkül nincs német identitás, emléké­nek megőrzése ezért Né­metország valamennyi polgárának közös ügye - mondta Joachim Gauck német államfő a Bundes­tagban az auschwitz-bir- kenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmá­ból rendezett ülésen. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ „Franciaország az önök hazája” - mondta Francois Hol­landé francia államfő országa zsidóságának tegnap az ausch- witz-birkenaui náci koncentrá­ciós tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából a pári­zsi Soá Emlékalapítványban rendezett megemlékezésen. A mintegy száz holokauszttúlélő, valamint a kormány és az ellen­zék több tagja előtt elmondott beszédében az elnök „évek óta elviselhetetlen realitásnak” ne­vezte, hogy az antiszemita cse­lekmények száma emelkedik Franciaországban. Elismerte, hogy az antiszemitizmus csapá­sa miatt a franciaországi zsidók egy része elvándorláson gon­dolkodik. Az elnök ígéretet tett MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Brüsszel. Kilenc ukrán katona vesztette életét, és 29 sebesült meg az elmúlt 24 órá­ban az oroszbarát szakadárok ellen vívott kelet-ukrajnai har­cokban - közölte tegnap az uk­rán fegyveres erők főparancs­nokságának szóvivője. Vladisz- lav Szeleznyov elmondása sze­rint a szeparatisták 120-szor lőtték az ukrán katonai álláso­arra, hogy a kormány február­ban átfogó javaslatot terjeszt elő a rasszizmust és antiszemi­tizmust büntető intézkedések megerősítésére. Az Európai Unió is megem­lékezett tegnap a Nemzetközi Holokauszt Emléknapról és az auschwitzi haláltábor felsza­badulásának évfordulójáról. Federica Mogherini, az Euró­pai Unió külügyi főképviselője a történelemben példátlan bűnnek nevezte a soát, amely­nek során hatmillió zsidót és több millió további ártatlant, romákat, politikai és hadifog­lyokat, melegeket gyilkoltak meg a náci haláltáborokban. Mogherini felidézte a két héttel ezelőtti párizsi merényleteket, a támadást a kóser szupermar­kat mintegy harminc települé­sen. A legtöbb támadást a stra­tégiai jelentőségű Debalceve város ellen intézték, amely fon­tos vasúti csomópont Donyeck- től mintegy ötven kilométerrel északkeletre - tette hozzá. A szóvivő azzal is vádolta a láza­dókat, hogy hat olyan települést lőttek, ahol nincsenek is ukrán katonák. Az ENSZ adatai szerint a fegyveres konfliktusnak ta­valy április óta már ötezernél két ellen, amely megítélése szerint keserű emlékeztető, hogy az erőszakos antiszemi­tizmus továbbra is köztünk él, és 70 évvel a holokauszt után vannak zsidó közösségek Eu­rópában, amelyek ismét fényé-- getve érzik magukat. Joachim Gauck német ál­lamfő a berlini Bundestagban elmondott beszédében hangsú­lyozta, hogy Auschwitz, a ho­lokauszt, a náci rémtettek Né­metország történelméhez tar­toznak, és ezzel mindenkinek szembe kell néznie, aki Német­országban él, és tanulnia kell belőle. A holokauszt feldolgo­zásáról szólva rámutatott, hogy az egykori Nyugat-Né- metország társadalma nagyon nehezen és lassan birkózott több halottja van. Kelet-Ukraj- nában a legsúlyosabb harcok dúlnak azóta, hogy a szemben álló felek tavaly szeptemberben tűzszünetben egyeztek meg. A lázadók offenzívát indítottak Mariupol kikötőváros ellen. A kelet-ukrajnai Mariupol el­leni, múlt hét végi rakétatáma­dás miatt újabb szankciók be­vezetését helyezték kilátásba Oroszországgal szemben teg­nap kiadott közleményükben MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Brüsszel. Öt embert vettek őrizetbe tegnap a dél­franciaországi Lunelben a rendőrség és a csendőrség elit­alakulatai egy átfogó terrorel­hárítási akcióban. A 26 ezer la­kosú város azzal hívta fel ma­gára a figyelmet az elmúlt hó­napokban, hogy mintegy húsz muzulmán fiatal indult el on­nan tavaly nyár óta Szíriába, hogy csatlakozzon a dzsihád- hoz. A francia hatóságok sze­rint közülük hatan életüket vesztették a harcokban, vala­mennyien 18 és 30 év közöttiek voltak. Az elesettek közül az egyik korábban informatikus hallgató volt, egy másik kőművesként dolgozott, egy harmadik pedig egy kávéházat működtetett a kisvárosban. Az előállított személyek Bemard meg a múlttal, az egykori NDK- ban pedig teljes mértékben el­maradt „a kritikus önvizs­gálat”. Nyugat-Németország és az újraegyesített Németország azonban idővel „történelmi el­beszélésének központi elemé­vé tette a szembenézést a múlt bűneivel”, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy Németország hiteles partner lehessen. A náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette az auschwitzi (Oswiecim) kon­az Európai Unió tagországai­nak állam- és kormányfői. „Te­kintettel a romló helyzetre, ar­ra kérjük a Külügyek Tanácsá­nak következő ülését, hogy fontoljanak meg minden meg­felelő lépést, beleértve további büntetőintézkedések alkalma­zását a minszki megállapodá­sok gyors és megvalósítása érdekében” - utasították kül­ügyminisztereiket a tagálla­mok vezetői. Az uniós külügy­Cazeneuve belügyminiszter tá­jékoztatása szerint 29 és 44 év közöttiek, valamennyien a Szí­riába elutazott fiatalok hozzá­tartozói. A Le Monde című na­pilap úgy értesült, hogy közü­lük ketten a közelmúltban tér­tek haza Szíriából. Claude Ar- naud polgármester elmondta, hogy a kommandósok előzetes bejelentés nélkül elárasztották a kisváros utcáit, s a házkutatá­sok miatt teljesen lezárták a környéket. A polgármester tu­dott arról, hogy a várost megfi­gyelés alatt tartották a titkos- szolgálatok. Három, iszlám radikális cso­portokkal kapcsolatban álló férfit vett őrizetbe a rendőrség Belgiumban, az ország nyugati részében található Kortrijk körzetében. A razzia során fegyvereket is találtak - közölte tegnap az ügyészség. Az év ele­centrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre. A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a har­cokban 296 szovjet katona esett el. A táborban és az altáborok- ban mintegy 7500, végsőkig le­gyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Ezt a napot 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyil­vánította az ENSZ-közgyűlés. miniszterek holnap rendkívüli tanácskozást tartanak az uk­rajnai fejleményekről. Tegnap újabb orosz segély­konvojt indítottak a délkelet­ukrajnai szakadár területekre - a 12. orosz humanitárius kon­voj több mint 1500 tonna se­gélyt szállít a szakadárok szá­mára. 2014. augusztus közepe óta Moszkva közel 15 ezer ton­na segélyt juttatott el Donyeck és Luhanszk megyékbe. jén a rendőrök a kelet-belgiumi Verviers-ben iszlamista csopor­tok elleni razziák során megöl­tek két fegyverest, akik a ható­ságok állítása szerint támadá­sokra készültek. Ez a két férfi korábban Szíriában harcolt, majd visszatért Belgiumba. A Kortrijkben történtekről az ügyészség szóvivője közölte, hogy vizsgálják a három férfi iszlamista csoportokhoz fűző­dő kapcsolatait. A Hét Laatste Nieuws című belga lap tegnap azt írta, hogy a három férfi tavaly Szíriában harcolt, és ketten közülük a kö­zösségi portálokon az elmúlt hetekben Belgium-ellenes fe­nyegetéseket tettek közzé. Bel­ga tisztviselők becslése szerint mintegy 350 ember hagyta el Belgiumot azért, hogy az Isz­lám Állam oldalán harcoljon Szíriában és Irakban. Tizenegyen meghaltak, 21-en megsérültek (olaszok és franciák), amikor egy görög F-16-os vadászgép rázuhant más repülőkre hét­főn a dél-spanyol Los Llanos de Albacete katonai bázison, ahol a NATO pilótaképző iskolája van. A sérültek közül hét ember állapo­ta súlyos. Mindannyian megégtek a tűzben, ami azután keletke­zett, hogy a felszállás közben szerencsälenül járt repülőgép felrob­bant a parkolóhelyen várakozó többi gép között. Görögországban 3 napos gyászt rendeltek el a 2 pilóta halála miatt. (TASR/AP) Megemlékezések Európában az auschwitz-birkenaui nád koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából Auschwitz nélkül nincs német identitás A holokauszt egyik túlélője fényképet készít. Auschwitz tanulsá­ga, hogy minden gyűlöletet el kell ítélni - jelentette ki Bronislaw Komorowski lengyel elnök tegnap, a náci német koncentrációs tá­bor felszabadításának 70. évfordulóján rendezett nemzetközi megemlékezést megnyitó beszédében. A megemlékezésen a külföldi vendégek mellett több mint 300 túlélő vett részt. (SITA/AP) Zeman: „szuperholokauszť fenyeget Prága. Az Iszlám Állam és a nemzetközi terrorizmus elleni összehangolt nemzetközi fegyveres fellépésre szólított fel tegnap Miloš Zeman cseh államfő. A terrorizmus nagyon jól szervezett, ezért nem lehet ellene csak nemzetállami szinten harcolni - jelentette ki Zeman Prágában, az auschwitzi náci koncentrációs tábor felszabadulása 70. évfordulója alkalmá­val tartott konferencián. „Fegyveres akcióra van szükség az ENSZ BT égisze alatt” - szögezte le Zeman. Az államfő szerint a világot ma egy „szuperholokauszť’ veszélye fenyegeti, első­sorban az Iszlám Állam részéről. „A mai Iszlám Kalifátus jelle­ge hasonló, mint a náci Németországé volt a múlt század har­mincas éveinek elején” - mutatott rá Zeman. (MTI) Az ENSZ friss adatai szerint a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusnak tavaly április óta már ötezernél több halottja van Újabb uniós szankciókat vethetnek be Oroszország ellen Dzsihádista hálózatot számoltak fel kommandósok Dél-Franciaországban Három belga iszlamista lakat alatt

Next

/
Thumbnails
Contents