Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-28 / 22. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 28. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 A zöldségtermesztést a kisgazdaságokban, de nagyüzemi szinten is erősíteni kell Átfogó agrárkoncepcióra várva Pozsony. Az utóbbi hetek- ben-napokban oly sokat részletezett agrártámo­gatás a fiatal termelők részére a földművelés- ügyi minisztérium sze­rint azért is fontos, hogy fellendítse a szinte telje­sen visszaesett speciális- növény-termesztést, ezen belül is a hanyatló­félben lévő zöldségter­mesztést. SUSLA BÉLA A naptár szerint még jócskán benne vagyunk a télben, ennek ellenére a gazdák már fontol­gatják a még csak ébredező év mezőgazdasági tennivalóit. Szlovákiában az utóbbi évek­ben mintegy 9 ezer hektáron termesztettek a szántófölde­ken zöldségféléket. Ezt a terü­letet azonban inkább az elmúlt négy-öt év átlagának lehet mi­nősíteni, mert például tavaly­előtt a 8 ezer hektárt sem na­gyon lépte túl a termőterület a szántóföldi viszonyok közepet­te. A legutóbbi becslések sze­rint azonban a háztáji zöldség- termesztést is hozzászámítva országos vonatkozásban csak­nem 30 ezer hektárnyi zöldség- termő-területről lehet beszélni. Vannak tartalékok Az agrárszakemberek közül többen is hangsúlyozták, hogy a zöldségtermesztés kézimun- kaerő-igényessége miatt nem szerepel az agrárválallatok je­lentős részének termelési struktúrájában. Stanislav Ne­mec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője is kiemelte, hogy az össztermőterületnek csupán a mintegy harmadán folytatnak nagyüzemi terme­lést, jobb esetben ez csaknem 10 ezer hektárnyi terület lehet a 30 ezer kimutatottból. „Tarta­lékok bőven vannak az ágazat­ban, hiszen a hazai zöldségter­mesztés a keresletnek csupán az 50-60 százalékát fedezi. Szerintünk megfontolatlan, szakmailag nem átgondolt a termékbeszállítás” - hangsú­lyozta az SPPK szóvivője. 80 százalék a cél A zöldségtermesztés terüle­tén felmerült problémák jelen­tős részénél megoldást jelent­hetnének az értékesítési szö­vetkezetek. S ezt nem csupán az agrárkamara és nem csak a speciálisnövény-termesztéssel összefüggésben nyomatékosít- ja, ilyen jellegű elképzelésük­nek adtak hangot például a ga­bona- és a kukoricatermesztők, de ugyanúgy több megkérde­zett sertéstenyésztő is. A zöldségtermesztés kérdé­sével összefüggésben Peter Hajnala agrárminisztériumi szóvivő lapunknak kiemelte, hogy a zöldségtermesztő terü­letet mintegy 3 ezer hektárral kellene bővíteni, miközben ha­tározottabban szükséges lenne a nagytermelés szorgalmazása. Mert amíg nem lesz egy átfogó koncepció, addig az ágazatban nem lehet komolyabb előrelé­pésre számítani. ,A mezőgazdasági miniszté­rium koncepciója értelmében az országnak legalább 80 száza­lékos önellátottságot kell elér­nie a zöldségtermesztés terüle­tén is. Ugyanakkor tudatosíta­nunk szükséges, hogy az Euró­pai Unió tagjai vagyunk, ami egyben azt is jelenti, hogy egy­séges piacon termelünk és érté­kesítünk, nem kis konkurencia­nyomás alatt. A minisztérium a 2014-2020-as távlati stratégiá­jában megjelöli az agrárágazat fellendítésének több irányvona­lát, így a zöldségtermesztését is” - erősítette meg Hajnala. Szövetkezeti jövő? Az értékesítési szövetkeze­tek működésére azért is nagy szükség lenne, hogy azok a ha­zai termesztőket elfogadha­tóbb partnerekké tegyék a nagy kereskedelmi láncok számára, hogy a szlovákiai termesztők termékeikkel egyszerűbben jussanak be azok polcaira. Ne­mec szerint ugyanis a nagy üz­lethálózatok sokszor teljesen megalapozatlanul a külföldi beszállítókat részesítik előny­ben. Az SPPK szóvivője kiemel­te, hogy magas arányú Szlová­kia zöldségimportja. Főleg-pa- radicsomot, salátauborkát, sárgarépát, káposztát, kelt, vö­röshagymát, fokhagymát és karfiolt importálunk külföld­ről. Peter Hajnala agrárminisz­tériumi szóvivő ehhez hozzáfűzte, hogy például még Kína és Marokkó is exportál zöldségféléket Szlovákiába. ,A hazai zöldségtermesztők dotá­ciós szintjét az uniós támoga­tottsági szintre kell emelni, hogy az ágazat konkurencia­képessé váljon” - erősítette meg Hajnala. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK SOPK: borúlátó vállalkozók Pozsony. A hazai vállalko­zók meglehetősen pesszimis­tán értékelték a tavalyi gaz­dasági eredményeiket, és idén sem várnak túl sok jóra, csupán 5 százalékuk gondol­ja, hogy 2015-ben javul a helyzet - derül ki a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) által készített felmé­résből, melyet a kamara teg­napi konferenciáján ismertet­tek. Bár a vállalkozók mint­egy fele szeretne meríteni a 2014 és 2020 közötti idő­szakra elkülönített uniós ala­pokból, mégis a válaszadók 84 százaléka úgy látja, a for­rásokból történő merítés fo­lyamata nem átlátható. Szlo­vákia idei gazdasági növeke­dése a leggyorsabbak közé fog tartozni az Európai Unió­ban. A külvilági tényezők összességében nagyobb koc­kázatot rejtenek, mint a haza­iak - közölte a konferencián Peter Mihók, az SOPK elnöke, hozzátéve: a vállalkozók ki­számíthatóságot és stabilitást szeretnének a törvénykezé­sek terén. Pavol Pavlis gazda­sági miniszer tegnap meg­ígérte: vállalkozáskönnyítő csomagot készít elő. (shz) Szlovákia az 50. helyen Washington. Szlovákia gazdasági szempontból az ötvenedik legszabadabb or­szág a világon - derül ki ab­ból a rangsorolásból, melyet a The Heritage Foundation nevű alapítvány és a The Wall Street Journal című szaklap készített. A Gazda­sági Szabadság Indexe 2015 első helyén - ahogy a koráb­bi években is - Hongkong végzett, megelőzve Szinga­púrt és Ausztráliát. Az első uniós állam Írország a 9. he­lyen. Szlovákia a 2014-es lis­tán az 57. volt, akkor ez óri­ási zuhanásnak számított az egy évvel korábbi 42. hely­hez képest. A lista összeállí­tóinak szlovákiai partner- szervezete az F. A. Hayek Alapítvány. A lista készíté­sénél a fő szempont a gazda­sági szereplők szabadsága, emellett figyelembe veszik az adók és a korrupció mér­tékét, valamint a vállalkozói környezetet, az árstabilitást és a munkapiacot. Magyar- ország az 54. helyen végzett, tavaly az 51. volt. A lista összeállításánál a 2013. évi állapotokat vették figyelem­be. (MSz, SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA iKBmi ÁRFOLYAM Angol font 0,7472 $j Lengyel zloty 4,4693 n Cseh korona 27,872 H Magyar forint 312,17 □ Horvát kuna 7,69 CT Román lej 4,4693 Japán Jen 133,08 H Svájci frank 1,017 a Kanadai dollár 1,4085 Qj USA-dollár 1,1306 a VÉTEL - ELADÁS 1 BANK IEES&SI CSEH KORONA FORINT I Sberbank 1,18-1,11 28,68-27,01 328,07-299,82 OTP Bank 1,20-1,10 29,11-26,66 328,14-300,48 Postabank 1,19-1,11 28,82-26,87­Szí. Takarékpénztár 1,19-1,11 28,60-27,02 327,58-299,37 Tatra banka 1,18-1,12 28,69-27,02 326,40-301,60 ČSOB 1,17-1,12 28,55-27,13­Általános Hitelbank 1,18-1,11 28,69-27,02 327,65-299,44 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az eurózóna együttműködik Athénnal a pénzügyi probléma kezelésében Talán könnyítenek az adósságon MT1-ÖSSZE FOGLALÓ Brüsszel. Az új athéni kor­mánnyal való együttműködési szándékát hangoztatta, ugyan­akkor a Görögországgal meg­oldandó pénzügyi problémák súlyát is érzékeltetni igyekezett a közös uniós fizetőeszközt használó országok pénzügy- minisztereit tömörítő testület­nek, az úgynevezett eurócso- portnak az elnöke Brüsszelben. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter az eurócso- port általa elnökölt ülése után elmondta, hogy telefonon már beszélt azzal a görög politikus­sal, aki a pénzügyi tárca váro­mányosa az új görög kabinet­ben. Hangsúlyozta, egyelőre nem látni, milyen lesz az új gö­rög kormány álláspontja és tö­rekvése, milyen haladást lehet majd elérni. Azt mindenesetre leszögezte az eurócsoport el­nöke, hogy pusztán a választá­Jannisz Varufakisz egyetemi tanár a Ciprasz-kormány új pénzügyminisztere (SITA/AP) sok nem szüntették meg a gö­rög gazdasági és fizetési gon­dokat, „a probléma továbbra is velünk van”. Másfelől beszélt arról is, hogy nincs napirenden Görögország távozása az euró- övezetből. Dijsselbloem szerint az euróövezet már így is jelen­tősen hozzájárult a görögökre nehezedő nyomás csökkenté­séhez, mérsékelték a kamat­terheket, meghosszabbították a futamidőket. Közös feladat­nak nevezte a görög gazdaság megerősítését az eurózónán belül, ám ez - jegyezte meg - a szabályok és az eddig kötött megállapodások tiszteletben tartását is feltételezi. Thomas Wieser, az eurócso­port döntés-előkészítő munka- bizottságának az elnöke annak a feltételezésének adott han­got, hogy a görög pénzügyi mentőprogram futamidejét va­lamivel meg kell majd hosz- szabbítani. Reza Moghadam, az IMF korábbi európai igazga­tója amellett érvel, hogy Athén adósságát fokozatosan meg kell felezni. A melléklet tartalmából Túlkínálat a hazai vetőmagpiacon Kevésbé termesztett fajta, a durumbúza Sokat segít a csávázószer Végre beindul a támogatás? én! I; 1 zöldségek felét importáljuk

Next

/
Thumbnails
Contents