Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-28 / 22. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 28. Közélet 3 Az eredményt törvényként hirdetik ki, de nem biztos, hogy ennyi elég - mindenki mást gondol arról, mit mond az alkotmány Hogyan lesz törvény a nép akaratából? A szlovák alkotmány. Nem fogalmaz egyértelműen. A február 7-i lesz Szlovákia történetében a nyolcadik népszavazás, ám a hatályos j ogszabályok alapján nem világos, milyen módon lesz törvény a nép akaratából - ha eredményes lesz a referendum. Az alkotmány- jogászok különböző véleményen vannak. Politológusok szerint viszont bármilyen is a törvényi háttér, ha eredményes és sikeres egy referendum, lehetetlen, hogy a képviselők figyelmen kívül hagyják eredményét. ÖSSZEFOGLALÓ Vox populi vox Dei - a nép akarata Isten akarata, tartja a latin mondás. Abban kevesen kételkednek, hogy egy sikeres népszavazás eredménye törvényerőre kell, hogy emelkedjen, az viszont egyáltalán nem világos, milyen módon kellene ennek megtörténnie. Ebben a mostani referendum vétlen, a homályos törvényi háttér a hibás. Eddig ez megfelelt a politikai pártoknak is. Homályos szabályok A népszavazás a közvetlen demokrácia fontos eleme - ilyenkor a választópolgárok nem képviselőiken keresztül, hanem közvetlenül hozhatnak döntéseket fontos kérdésekben. A kérdés csupán az, hogy ezek a döntések hogyan emelkednek törvényerőre (e nélkül ugyanis nem hajthatóak végre) - ebben pedig nem egységes sem a politikusok, sem az alkotmányjogászok álláspontja. Egyesek szerint szélsőséges esetben az is megtörténhet, hogy egy eredményes és sikeres népszavazással kinyilvánított népakarat nem kerül bele a törvényekbe, ezért pedig jogi úton senki sem vonható felelősségre. A népszavazásról az alkotmány rendelkezik, külön törvény már csak a referendum lebonyolításával foglalkozik. Az alaptörvény viszonylag szűkszavúan fogalmaz. A népszavazás akkor eredményes, ha a választópolgárok többsége részt vesz rajta (legalább 50%-os részvétel plusz egy szavazat), valamint ha a résztvevők többsége igennel voksol. Eddig világos, az utána következő pontban azt olvassuk: „Népszavazáson elfogadott javaslatokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa törvényként hirdeti ki.” Törvény vagy nem törvény? Ezt a megfogalmazást az alkotmányjogászok és politikusok többféleképpen értelmezik. „Ezt nem lehet úgy érteni, hogy olyan törvénnyé válnak, mint amilyeneket a parlament szokott elfogadni” - véli Marián Giba alkotmányjogász, a pozsonyi Komenský Egyetem oktatója. Formai szempontból a kérdések nem felelnek meg a jogszabályoknak - nincsenek paragrafusaik, indoklásuk, nem mentek át a törvényalkotási folyamaton. ,A népszavazás eredményének a jelen körülmények között nincs automatikus jogi hatása, a parlamentnek kell törvényi formát adni neki” - véli Lucia Žitňanská (Híd), korábbi igazságügyi miniszter. Szerintük, ha eredményes lesz a népszavazás, a parlamentnek erről külön törvényt kellene elfogadnia - az viszont nem világos, hogy ezt kinek kellene benyújtania, s legfőképpen, ki kötelezné arra a képviselőket, hogy megszavazzák. Az alkotmány ugyanis kizárja az imperatív mandátumot - az alaptörvény szerint a honatyákat nem kötik parancsok, „személyesen, saját lelkiismeretük és meggyőződésük” szerint kell voksolniuk. így elvileg megtörténhetne, hogy egy eredményes referendum válaszait tartalmazó tervezetet nem szavaz meg a képviselők többsége, - ezért pedig senki sem büntetheti meg őket. Ebből a szempontból érdekes az Alkotmánybíróság 1997-es döntése: akkor azt mondta ki a testület, hogy a képviselőknek meg kell szavazniuk a tervezetet, ám be nem tartása esetére szankciókat nem rendelt az előírás mellé. Politikai elemzők ugyanakkor kizártnak tartják, hogy a képviselők többsége szembemenne a népakarattal - ezzel saját maguk ellen mennének. Gyakorlatilag tehát minden bizonnyal a képviselők többsége megszavazna egy ilyen törvényt. Egyenesen a törvénytárba Alkotmányjogászok egy másik csoportja viszont úgy véli, nem kell erről külön törvényt hozni, a referendum eredménye automatikusan törvényerőre emelkedik. „A népszavazás nem egy drága közvélemény-kutatás. Eredménye a törvénytárba kerül, és olyan ereje van, mint egy alkotmánytörvénynek” - véli Daniel Lipšic (Nova) korábbi igazságügyi miniszter. Hozzá hasonlóan vélekedik Radoslav Procházka alkotmányjogász, a Sieť elnöke is. „Az eredményes népszavazás eredménye az egész államhatalmat kötelezi” - fejtette ki. Lipšic szerint ezt azt jelenti, hogy ha a mostani népszavazás eredményes lesz, akkor a parlament például nem fogadhat (Pavol Funtál felvétele) el törvényt a melegházasság bevezetéséről. Ha ezt megtenné, az Alkotmánybíróságnak ezt - a népszavazás eredményére hivatkozva - meg kellene semmisítenie. Olyan, mint egy alkotmánytörvény A referendummal kapcsolatos diskurzusban többször megjelenik, hogy a népszavazás eredménye alkotmánytörvény lenne. Ez nem pontosan így van, viszont hatása gyakorlatilag felér egy alkotmánytörvénnyel - eredményét ugyanis csak alkotmánytörvénnyel írhatja felül a parlament -, sőt egy kicsit még több is - a módosításra ugyanis legkorábban a népszavazás után három évvel kerülhet sor. Ezért a referendum első kérdése sem teljesen irreleváns. Igaz, hogy a népszavazás kiírását kezdeményező petíció elindítása után - tavaly februárban - a parlament elfogadta, hogy a házasság csak egy nő és egy férfi köteléke lehet, ám ha a referendum eredményes és sikeres lesz, akkor ezt 2018 tavaszáig meg sem lehet változtatni. Jelenlegi állapotában az alkotmány ezen részét bármikor át lehet írni, „csak” 90 képviselő kell hozzá. Felmerülhet a kérdés, ha már ez benne volt az alaptörvényben, az Alkotmánybíróság miért nem húzta ki a kérdések listájáról tavaly ősszel, amikor Andrej Kiska normakontrollt kért a testülettől. A válasz: az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a kérdések nem ellentétesek-e az alaptörvényben lefektetett kizáró okokkal. Ezek között pedig nem szerepel az, hogy egy már létező passzusról lehet-e szavazni. Eddig nem volt dilemma A fent leírt dilemmákkal akkor kell megbirkózniuk a képviselőknek, ha a népszavazás eredményes lesz, ha 50%-nál alacsonyabb lesz a részvétel, akkor nincs miről beszélni. Eddig egyébként ez a kérdés mindig csak akadémiai szinten merült fel, éppen a magas kvórum miatt: az eddigi hét népszavazásból csak egy volt eredményes. „Egyetért azzal, hogy a Szlovák Köztársaság váljon az Európai Unió tagjává?” 2003-ban erre a kérdésre kellett válaszolni igennel vagy nemmel. Két nappal a sikeres népszavazás után az akkori házelnök egy határozatot adott ki, amiben konstatálta a voksolás eredményét és tényét. A referendumot viszont ebben az esetben a társulási szerződés aláírása és ratifikálása követte, valamint a vonatkozó alkotmánytörvények elfogadása, így itt ez a dilemma nem merült fel. (MSz.TASR) Közel 500 féle újságot és folyóiratot járatnak a minisztériumok és a legnagyobb önkormányzati hivatalok Laprendeléssel támogatják Mečiar egykori propagandistáját ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Mit olvasnak a minisztériumoknál és mennyit költenek laprendelésekre? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Transparency International Slovensko (TIS), a vonatkozó adatokat a kormányhivataltól, a minisztériumoktól, a nyolc megyei ön- kormányzati hivataltól, valamint a nyolc legnagyobb város önkormányzatától kérte ki. A hivatalok összesen 464 féle lapot járatnak, többségük szak- folyóirat. A napilapok közül a legtöbben meglepetésre a gazdasági Hospodárske novinyt olvassák. Szinte valamennyi Juraj Blanár zsolnai megyefőnök (Ján Krošlákfelvétele) megszólított hivatal járatja - sokszor több számot is -, összesen napi 209 példányt fizetnek elő. A második legnépszerűbb „hivatali” újság a kormányközeli Pravda napilap (115 példány), a Smet (87) még a Plus 1 deň (88) bulvárlap is megelőzi. A bulvárra a védelmi tárcánál a legéhesebbek, napi 14 példányt rendeltek. A hetilapok közül a gazdasági témájú Trend viszi a prímet, ebből 118-at visznek. Az egyetlen magyar sajtótermék a listán az Új Szó, ebből hat darabot rendeltek a hivatalok, a TIS kimutatása alapján mind a hatot a kassai megyei önkormányzat. Az egyik legnagyobb meglepetés a Zsolna megyei önkormányzat laprendelési stratégiája. A smeres vezetésű hivatal hetente 141 példányt visz el az Extra plus nevű hetilapból. Az Extra plus főszerkesztője az a Pavel Kapusta, aki a mečiari időkben az STV-n futó Fašírka nevű műsor szerkesztője volt, később a HZDS-hez, majd az SNS-hez közeli lapoknál bukkant fel. Egyetlen más hivatal sem rendel még megközelítőleg sem ennyi példányt egy lapból. A TIS elemzése alapján a megyei önkormányzat 2012-től támogatja ilyen módon a hetilapot, azóta 12 ezer eurót költött vásárlására. A külföldi lapok közül a Mladá fronta Dnesből fogy a legtöbb (összesen 27), érdekes, hogy a szomszédos országok vezető napi- és hetilapjai közül a külügyminisztérium vagy más kormányzati szerv egyet sem rendelt meg, csupán a nagy világlapokat olvassák. Az elemzés azt mutatta meg, mely lapokat vásárolják a hivatalok - ez viszont nem jelenti azt, hogy az adott minisztérium ne tudná, az általa nem rendelt újságokban mit írnak. A hivatalok többsége ugyanis napi lapszemléket vásárol az erre specializált ügynökségektől. (MSz)
