Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-27 / 21. szám, kedd

8 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 27. www.ujszo.com Mindenkire dühösek Ciprasz és a nyakkendő Athén. Európa sorsára is ha­tással lehet a Sziriza történelmi választási győzelme Görögor­szágban, bár a Radikális Balol­dal Koalíciójának nem sikerült megszereznie az abszolút par­lamenti többséget a vasárnapi választásokon. Alekszisz Cip­rasz, a győztesek vezére arról beszélt: akkor köt nyakkendőt, ha a hitelezők részben elenge­dik Görögország gigantikus ál­lamadósságát. A 40 éves, diák- vezéri múlttal rendelkező párt­elnök közölte: akkor vesz fel nyakkendőt, ha lesz „hajvágás”. Ez utóbbi a pénzvilág nyelvén azt jelenti, a hitelezők részben elengedik Görögország gigan­tikus államadósságát. 2010 óta a görögök az ún. Trojka, a Nem­zetközi Valutaalap, az Európai Unió és az Európai Központi Bank feltételeinek értelmében tömeges elbocsátásokkal, mun­kanélküliséggel, a nyugdíjak csökkentésével, megszorítás­okkal szembesültek. A fiatalok munkanélkülisége meghaladta az 50%-ot, 200 ezer görög ki­vándorolt. Ez volt az ára annak a 240 milliárd eurós hitelcso­magnak, amely megmentette a görögöket az államcsődtől. A görög választóknak azon­ban elege lett a 6 éve tartó nél­külözésből. Egyaránt dühösek Európa vezető gazdaságára, Németországra, amely a meg­szorításokat forszírozza és saját hagyományos politikai elitjük­re, amely előidézte a pénzügyi kataklizmát. A mentőcsomagot elutasító Sziriza ebben a hely­zetben tört előre és jutott 149 parlamenti képviselői helyhez a 300-ból. „Győzelmünk minden olyan európai győzelme, aki a megszorítások ellen küzd” - mondta Ciprasz. Ha Trojka en­ged a görögöknek, az felbáto­ríthatja a hasonló spanyol erőt, hogy kikényszerítse a spanyol mentőcsomag újratárgyalását. Ibériában a Podemos nevű párt 20 százalékos támogatást élvez. Franciaországban Marine Le Pen Nemzeti Frontja utasítja el a megszorításokat. (InfoR., ú) A görög választásokon győztes szélsőbaloldali Sziriza koalíciót kötött a nacionalista és jobboldali Független Görögök párttal A diadalittas Ciprasz riogatja Európát Alekszisz Ciprasz, a győztes Sziriza vezére. Nagyon sokat ígért, ám üres az államkassza. (TASR/AP) Athén. A Radikális Baloldal Koalíciójának (Sziriza) nem sikerült megszerez­nie az abszolút parlamenti többséget a vasárnapi vá­lasztásokon, ezért tegnap koalíciót kötött a jobbol­dali Független Görögök (ANEL) párttal. Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezére tegnap máris letette a mi­niszterelnöki esküt. Né­metország figyelmezte­tett a takarékossági intéz­kedések folytatására. ÖSSZEFOGLALÓ Az eurózóna sorsát is részle­gesen befolyásoló vasárnapi előrehozott görögországi par­lamenti választáson a radikáli­san baloldali Sziriza a voksok 36,3%-át szerezte meg, aminek köszönhetően 149 parlamenti képviselői helyhez jut a 300-ból (az abszolút többséghez 151 hely kell). Antonisz Szamarasz görög kormányfő pártja, az Új Demokrácia (Nea Dimokratia) a szavazatok 27,8 százalékát szerezte meg és ellenzékbe vo­nul. A szélsőjobboldali Arany Hajnal 6,28%-ot, az Európa-ba- rát, balközép To Potami (A Fo­lyó) alig 6%-ot, a Görög Kom­munista Párt 5,5%-ot, a Függet­len Görögök Pártja (ANEL) 4,75%-ot, végezetül a szocialis­ta PASZOK 4,70%-ot szerzett. Nacionalisták és populisták Mivel az abszolút parlamenti többséghez két képviselő hi­ányzott, ezért a győztes Sziriza a jobboldali Független Görögök párttal köt koalíciót - közölte tegnap ez utóbbi vezetője. „E pillanattól van kormánya az or­szágnak. A Független Görögök bizalmat fog szavazni Alekszisz Ciprasz miniszterelnöknek” - mondta Pánosz Kammenosz, aki a 2010-es válság idején az Új Demokráciát hátrahagyva ala­pította pártját. A kormánykoa­líció együttesen 162 képviselő­vel, azaz kényelmes többséggel rendelkezik a törvényhozás­ban. A politikai paletta két el­lenkező oldalán elhelyezkedő két párt szövetsége olyan erők szokatlan frigye, amelyeket az országnak az Európai Únió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott mentőcsomag iránti ellenszenv köt össze. Mi- hálisz Szpurdalakisz politoló­gus rámutatott, hogy míg a Szi­riza programja a görög kom­munistákéhoz áll a legköze­lebb, addig az ANEL „nagyon erős nacionalista felhangokkal” politizál. Példátlan az is, hogy a 19 tagú euróövezet egyik or­szágát olyan párt vezesse, amely elveti a németek támo­gatta megszorítási politikát. Megszorításokat ellenző párt Európában először nyert par­lamenti választásokat a gazda­sági válság kezdete, 2008 óta. A világ minden Kasszandrájának bebizonyítjuk, hogy tévedett - ünnepelte a pártja győzelmét az Athéni Egyetem lépcsőin vasár­nap éjjel Álexisz Ciprasz, a radi­kális baloldali Sziriza elnöke. A Sziriza szereplésében nagy sze­repet játszott a düh. „Az embe­rek nagyon mérgesek a kor­mányra, és változást akarnak” - kommentálta az eredményt Jorgosz Cogopulosz politikai elemző. „Nem a Szamarasz- kormány (az eddigi kabinet) vá­lasztotta a megszorító intézke­déseket, ezeket kénysze­rűségből vezette be. Azzal vi­szont hibát követett el, hogy nem figyelt a legsürgetőbb re­formokra, az adóelkerülés elle­ni küzdelemre, az állami szek­tor karcsúsítására, a privatizá­ció felgyorsítására” - érvelt a politikai elemző. Figyelmeztetés Berlinből A Sziriza hívei nem sokáig ünnepelhették pártjuk győzel­mét, mert máris megérkezett a figyelmeztetés Németország­ból. Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke úgy nyilat­kozott, reméli, hogy az új athéni kabinet tartja magát a hatály­ban lévő szerződésekhez, és nem ígér olyat, amit betartani már nem tud. „A görög kormány érdeke véghezvinni mindazt, amivel legyőzheti a strukturális problémákat a közigazgatás­ban, a közfinanszírozásban és a gazdaságban is. Remélem, nem fogják kétségbe vonni, amit el­várnak tőle, és nem fogják két­ségbe vonni az eddigi eredmé­nyeket sem” - fogalmazott a jegybankelnök. A választás kö­vetkezményeit „a görögöknek kell viselniük, és nem varrhat­ják a német adófizetők nyakába” - mondta Hans-Peter Friedrich, a bajor konzervatív CSU politikusa. Martin Schulz, az Európai Parlament német szociáldemokrata elnöke teg­nap úgy fogalmazott, a Sziriza valójában nemigen tud nyo­mást gyakorolni a hitelezői trojkára, mert a görög állam napi működése továbbra is erő­sen függ a mentőhitelektől. Nemtetszésről tanúskodnak más európai politikusok reak­ciói is. ,A Sziriza azzal az ígé­rettel győzött, hogy más EU- tagországok adófizetői ezután még többet fognak fizetni ne­kik. Merész” - fanyalgott Carl Bildt volt svéd kormányfő és külügyminiszter. Brüsszel még barátságos Az Európai Unió kész együttműködni az új görög kormánnyal - közölte Margarí- tisz Szkínász, az Európai Bizott­ság vezető szóvivője. „A bizott­ság teljes mértékben tisztelet­ben tartja a görög nép szuverén és demokratikus választását” - mondta a szóvivő. Az unió - tet­te hozzá - készen áll Görögor­szág támogatására annak érde­kében, hogy az ország „választ tudjon adni a még meglévő reformkihívásokra”. Az új gö­rög kormány újra fogja tárgyal­ni a nemzetközi pénzügyi se­gély feltételeit, hogy azok „igazságosak és mindkét fél számára előnyösek legyenek” - jelentette ki Alekszisz Ciprasz, minden idők legfiatalabb görög kormányfője. Hozzátette, el akarja kerülni „a kárt okozó összeütközést” Athén európai partnereivel. (MTI, NOL) Tényleg szélsőbaloldali a Sziriza? Athén. Valójában nem látni olyan pontosan, hogy igazából mit képvisel a párt, ami nem is egy párt, hanem egy koalíció. A tagság között többségben vannak a korábban az inkább sztá­linista, mint eurokommunista zárványpártból, a Görög Kom­munista Párt (KKE) kilépett szélsőbaloldaliak, de vannak köz­tük inkább az anarchistákhoz húzó frakciók, mások pedig tényleg nem képviselnek többet, mint amit néhány éve még egy teljesen fővonalas európai szociáldemokrata akarhatott. A pártot a kampányban hangoztatott követelései alapján ele­ve nem lehetne szélsőségesnek nevezni. Tény, nem szeretné­nek megszorításokat, újratárgyalnák a hitelezőkkel kötött megállapodásokat, megemelnék a minimálbért, ám a radika­lizmus inkább a külső hitelezőkkel való szembefordulásra korlátozódik a Sziriza választási programjában. (444.hu) Muszlim felkelők harca a Fülöp-szigeteken Egyiptomi letartóztatások Rendkívüli állapot a két, harcok sújtotta kelet-ukrajnai megyében Bizonyíték az orosz támadásról MTl-HÍR Manila/Kairó. Muszlim fel­kelők csaptak össze a biztonsági erőkkel a Fülöp-szigetek déli ré­szén, több mint 30 rohamren­dőr életét vesztette. Évek óta ez volt a délkelet-ázsiai ország rendőrségének egy nap leforgá­sa alatt elszenvedett legna­gyobb vesztesége - számoltak be róla a Fülöp-szigeteki ható­ságok. A rendőrség különítmé­nye egy terrorvezér után kuta­tott Tukanalipao faluban va­sárnap, amikor a fegyveresek szembetalálták magukat a Mo- ro Iszlám Felszabadítási Front (MILF) tagjaival és más felke­lőkkel. A rendőrök egy Zulkifli bin Hir, avagy Marvan nevű ma­lajziai férfi után kutattak, akit az USA és a Fülöp-szigetek ha­tóságai több robbantásos me­rénylettel gyanúsítanak, ezért az FBI legkeresettebb bűnö­zőinek listáján is előkelő helyet foglal el. A források szerint elő­fordulhat, hogy Marvan meg­sebesült vagy meghalt a vasár­napi összecsapásokban. A MILF és a Fülöp-szigeteki kormány 2014 márciusában békét kötött, és a kisebbségben élő muszli- mok számára egy autonóm ré­gió megalakításáról egyezett meg, hogy véget vessenek az or­szág déli részén évtizedek óta zajló felkelésnek. Őrizetbe vette tegnap az egyiptomi rendőrség a betiltott Muzulmán Testvériség iszla- mista szervezet 516 tagját, egy nappal azután, hogy összetűzések robbantak ki az egyiptomi forradalom 4. évfor­dulója alkalmából rendezett megmozdulásokon - közölte a belügyminiszter. A vasárnapi tiltakozásokon 18 ember, köz­tük egy rendőr vesztette életét, 60-an pedig megsebesültek. MTl-HÍR Kijev. Az ukrán kormány rendkívüli állapot bevezetésé­ről hozott döntést tegnap a harcok sújtotta Donyeck és Lu- hanszk megyékben, országo­san pedig emelt szintű riadóké­szültséget rendelt el. Orosz ka­tonai egység hajtotta végre a Mariupol elleni véres szombati tüzérségi támadást - állította az a Moszkva-barát szakadá- rokhoz csatlakozott volt ukrán rendőrtiszt, akit a 30 halálos áldozattal és mintegy száz sé­rülttel járó merényletben való részvétel gyanújával vettek őrizetbe vasárnap az ukrán ha­tóságok. Elmondta, hogy a ra­kétatámadást végrehajtó sza- kadár egység parancsnoka egy Pepelnek, azaz Hamunak ne­vezett orosz állampolgárságú katonatiszt, aki az orosz fegy­Becsapódott Grad-rakéta Mari­upol egyik lakónegyedében. Oroszbarát egységek mértek a hétvégén csapást a kelet-ukraj­nai nagyvárosra. (TASR/AP) veres erőknél egy tüzérségi alakulat parancsnoka. A val­lomástételről készült videofel­vételt Valentin Nalivajcsenko, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vezetője mutatta be tegnap újságíróknak. Hét ukrán katona vesztette életét, és 24 sebesült meg va­sárnap a szakadárokkal vívott harcokban az ország keleti ré­szén - közölte Vladiszlav Sze- leznyov, az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője. Kelet-Ukrajnában a legsúlyosabb harcok dúlnak azóta, hogy a szemben álló fe­lek tavaly szeptemberben tűzszünetben egyeztek meg. A lázadók offenzívát indítottak Mariupol kikötőváros ellen, és azt hangoztatták, hogy bekerí­tik Debalceve városát, ahol a leghevesebb összecsapások voltak. Felsült az Iszlám Állam Kiűzetés a kurd Kobaniból Damaszkusz. Teljesen kiűzték a kurd harcosok az Isz­lám Állam (IÁ) nevű terror­szervezet tagjait a török-szíriai határvárosból, Kobaniból, sú­lyos vereséget mérve ezzel a várost több mint négy hónapja ostromló dzsihádistákra - számolt be róla tegnap az Em­beri Jogok Szíriái Megfigyelő­központja (OSDH) nevű emig­ráns szervezet. A legerősebb helyi kurd milícia, a Népvé­delmi Egységek (YPG) elker­gette az IÁ utolsó csapatait az arabul Ain-el-Arabként is is­mert, többségében kurdok lak­ta városból, és szinte teljesen ellenőrzése alá vette a telepü­lést. Az Egyesült Államok ve­zette terrorellenes szövetség szinte naponta légi csapások­kal támogatta a szíriai kurd erőket. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents