Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-27 / 21. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 27. Vélemény És háttér 7 Varsó az időzítés és Putyin meghívása miatt rossz szemmel nézi a prágai Auschwitz-konferenciát Párhuzamos emlékezés Az auschwitzi megemlékezésekkel párhuzamosan nemzetközi konferenciát tartanak Prágában. Ez Lengyelország rosszallását váltotta ki, Varsóból ugyanis nem küldtek meghívót Vladimir Putyin orosz elnöknek, Csehországba viszont meghívták. KOKES JÁNOS Az orosz elnök végül a tegnap kezdődött prágai rendezvényre sem utazott el, ám az ottani konferencia miatt az elmúlt hetekben vita alakult ki Lengyelország és Csehország között. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök még január elején kénytelen volt cáfolni egy lengyel napilap állítását, hogy a lengyel kormányfő Ewa Kopacz kifogásolta a csehországi rendezvény megtartását, párhuzamosan az auschwitzi megemlékezésekkel. A Gazeta Wyborcza írta, hogy a csehek, akik nem hívei az Oroszország elleni szigorúbb szankcióknak, Auschwitz felszabadítása évfordulójára a lengyel megemlékezéssel konkuráló emlékkonferenciát szerveznek, amellyel állítólag Putyin- nak akarnak kedveskedni. A lap szerint a lengyel miniszterelnök még január elején telefonon elpanaszolta ezt Sobotkának, aki azonban a sajtónak azt mondta, „a lengyel miniszterelnök nem telefonált nekem”, és hozzátette, semmiképpen sem kívánnak konkurálni a lengyelországi megemlékezéseknek. A holnapi auschwitzi megemlékezésen Csehországképviselteti magát. A prágai fórum fő célja felhívni a figyelmet az antiszemitizmus, a szélsőségesség veszélyére, és megoldásokat keresni a vallási intoleranciával összefüggő problémákra. A rendezvényen államfők, parlamenti elnökök, közéleti személyiségek, több mint 500vendég vesz részt. Félnek a zsidók Európában, ahol több országban is gazdasági nyomásnak és a radikális iszlám támadásainak vannak kitéve - mondta tegnap a prágai fórumon Mose Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus (EJC) elnöke. A félelem okait két tényezőben látja. „Gazdasági agresszió, ahogy az Görögországban és Magyarországon megnyilvánul és a radikális iszlám” - szögezte le, és emlékeztetett a közelmúltban zsidók ellen elkövetett európai gyilkos támadásokra. Emellett véleménye szerint a görögországi és a magyarországi zsidó közösségek nagyobb nyomás alatt vannak, mint ezen országokban élő más közösségek, kivéve a romákat. Kantor beszédében felszólította az európai hatóságokat, hogy „erősítsék meg a zsidó lakosok biztonságát”. Az, hogy hogyan lehetne ezt elérni a törvényes keretek módosításával, egyike a prágai konferencia témájának. Ma a politikusok a Hradzsin- ban találkoznak, ahol a parlamenti elnökök közös felhívást tesznek közzé. Délután a résztvevők Terezínbe mennek, ahol Auschwitz felszabadításának évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartanak. Prágában rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, lezárták az egész Hra- dzsint, a vámegyedet. Az Európai Zsidó Kongresszus 40 ország zsidó szervezeteit tömöríti, összesen mintegy 2,5 millió zsidót képvisel. (Cartoonizer) Moszkva azzal kalkulál, hogy Kijevben elbukik a hatalom, és Ukrajna föderatív állam lesz Fordulópont lehet a Mariupol elleni támadás MTI-F1GYELŐ Fordulópontot jelenthet a Mariupol elleni támadás a délkelet-ukrajnai helyzetben - írta a Vedomosztyi című orosz napilap. A szakadárok hadműveleteinek támogatásával Oroszország azt kockáztatja, hogy a nemzetközi közösség szemében a terrorizmus egyik fő támogatójává válhat” - állítja a lap arra alapozva, hogy az Ázo- vi-tenger partján elterülő ukrán város lövetésére való külföldi reagálás eltért az eddigiektől. Már nem tudják nem észrevenni Az EBESZ sokáig „nem vette észre” a Délkelet-Ukrajnában jelen lévő orosz katonákat és haditechnikát, most azonban „gyorsan megállapította, hogy a támadás a szakadárok által ellenőrzött területről indult”. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is arra szólította fel Oroszországot, hogy „hagyjon fel a fegyveresek támogatásával, és tartsa tiszteletben a nemzetközi kötelezettségvállalásokat”. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a délkelet-ukrajnai sze- paratistáknak Moszkva által nyújtott politikai és közvetlen katonai támogatásáról beszélt, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig új büntetőintézkedéseket készít elő. Az alapvető probléma, hogy Moszkva azt akaija, a szakadárok legyenek Kijev tárgyaló- partnerei, s folytatja a próbálkozást, hogy legalizálja az önkényesen kikiáltott „donyecki és luhanszki népköztársaságokat”. Háborús forgatókönyvek békétárgyalásra A Szergej Markov orosz politológus által vázolt forgató- könyv szerint a két szakadár területet magába foglaló, úgynevezett Új Oroszország erői elfoglalják Mariupolt, majd Szlovjanszkot is, és erre a Nyugat keményen fog reagálni, de Harkiv és Odessza bevétele már arra kényszeríti az ukrán hatalmat, hogy vegye figyelembe az orosz érdekeket. Kijevben elbukik a hatalom, és Ukrajna föderatív állam lesz, cserébe azért, hogy az oroszbarát erők ne foglalják el az ukrán fővárost - mondta a politológus a Vedomosztyinak. Szergej Oznobincev, a Stratégiai Értékelések Intézete nevű kutató cég igazgatója úgy látja, hogy előbb-utóbb új béketárgyalások lesznek, előbb azonban a felek erősebb pozíciót akarnak elérni, ezért a konfliktus továbbterjedésére számít. Szerinte ugyanakkor a vesztes Oroszország lesz, mert a Nyugat mindenféleképpen rá hárítja a felelősséget a szembenállás kiszélesedéséért. Andrej Kortunov, az Orosz Külügyi Tanács nevű szervezet vezérigazgatója ugyanakkor úgy vélte, hogy korai lenne eltemetni a minszki békefolyamatot, mert nem zárható ki, hogy ahhoz visszatérhetnek a délkelet-ukrajnai szakadárok. KOMMENTAR Nemzeti csend TOKÁR GÉZA A karácsonyi és év eleji üresjárat után hírt adott magáról mind a két, a szlovákiai magyarokat megszólító párt. A Híd leporolta a Vízióját és bemutatta annak kül- és biztonságpolitikai részét, míg az MKP Országos Tanácsa állást foglalt az iskolai behatások, valamint a közelgő népszavazás kapcsán - és feloszlatta komáromi alapszervezetét. Egyik hírre sem kapja fel a fejét a nagy nyilvánosság, kivéve talán Komáromot, a városban és a járásban úgy sáfárkodik majd a lehetőségeivel a helyi aktivista közeg, ahogy csak tud. A következő hónapoknak már a választási kampányra való előkészületekkel kellene telniük, és a két párt számára kulcsfontosságú, mennyire lesznek jelen a magyar témák. A fent említettek még nem azok. Az elmúlt évben kikoptak a közéletből azok a fontos témák, amelyek lehetőséget adtak a felvidéki magyaroknak, hogy identitásukat elemezzék, tisztázzák, vagy éppen erősítsék. Háttérbe szorult a kétnyelvűség ügye, nem váltott ki össztársadalmi párbeszédet a magyar kisiskolák várható megszűnése. Nincsenek látható nemzetiségi konfliktusok, miközben a kiváltó okokat, a lehetetlen törvényeket és adminisztrációs nehézségeket kormányszinten nem kezelték. A passzivitásnak vannak külső és belső okai. Az előző évben, a szuperválasztási időszakban a lakosság döntött a megyei és helyi képviselőkről, az európai uniós képviseletről, az államfő személyéről. Egyik esetben sem a hagyományos magyar témák kerültek a kampány homlokterébe, s a korábbi témák kifulladtak. Sőt, Andrej Kiskának sikerülhet az a bravúr is, hogy meg tudja tartani a magyar közösség támogatását, miközben egyáltalán nem szólította meg a csoportot nemzetiségi alapon és nem is törekszik erre. A tédenséghez hozzájáruló legfontosabb külső tényező a szlovák-magyar kapcsolatokban keresendő. A mély hallgatás miatt úgy tűnik fel, hogy a két ország viszonya rég nem volt ennyire konfliktusmentes (hogy a kölcsönösen pragmatikus hozzáállás miatt kialakult fegyverszünet meddig tart, az már más kérdés). A szlovák és a magyar kormány külpolitikai célkitűzései egyeznek, a gazdasági alapú, nemzetiségi kérdések megoldását jegelő együttműködés pedig mindkét fél érdeke - nincs szükségük újabb problémás témakörök megnyitására. A közös irányultság hatására aztán olyan abszurdjelenségeket figyelhetünk meg, mint a Fidesz-szimpa- tizáns értelmiség egy oldalra sodródása az általa egyébként erkölcsi alapon megvetett szlovák nacionalistákkal, méghozzá azokban a kérdésekben, amelyek a külpolitikát és a kelet-nyugat konfliktust, az Amerikához és az unióhoz való viszonyt érintik. A magyar témák mellőzése nem azért probléma, mert szükség lenne ellenségeskedésre. A pártoknak azért kellenek a hangsúlyos üzenetek, mert azokkal mozgósítják szimpatizánsaikat. A Híd üzenete korábban arra épült, hogy a békés együttműködés képes megoldani a szlovák-magyar konfliktusokat. Konfliktus híján kénytelen átformálni ezt az üzenetet, miközben Bugár Béla nyíltan felvállalt egy más konfliktust, kijelentette, hogy az MKP-Híd együttműködésre nincs is szükség. Az MKP-nál még súlyosabban csapódhat le a konfliktusmentes csendes időszak, ugyanis erejét pontosan a nemzetiségi kérdésekre érzékenyebb választók mozgósításával szerzi. Enélkül marad a reménykedés, hogy a sok választás közepette nemcsak a magyar nemzetiségű szavazók fáradtak bele, hanem az egész szlovákiai közeg. FIGYELŐ Jöhet a görög bukfenc Választási ígéreteihez képest kompromisszumokra kényszerül majd a görög Szi- riza - véli a nemzetközi sajtókommentárok többsége. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemelte, hogy a „baloldali néptribun” a kampányban nagyon felfokozta a várakozásokat, „a csillagokat is leígérte az égről”, de most számolnia kell azzal, hogy további kölcsönökre van szüksége, különben az államcső- dötkockáztatja. A Süddeutsche Zeitung szerint sok görög szavazó már a választás előtt tudta, hogy Ciprasz hatalomra kerülve gyorsan „bukfencezik egyet”. A tornagyakorlathoz már a választás előtt hozzákezdett, egy ideje nem hallani olyasmiket, hogy összetépi az EU-tól kötött hitelszerződéseket. A Die Tageszeitung szerint Ciprasz a kampányban beteljesíthetgtlen vágyakat keltett, megígérte, hogy a nyugdíjak és a szociális támogatások emelésével, az állami alkalmazottak számának növelésével véget vet a „szociális holokausztnak”. Most viszont be kell látnia, hogy még egy baloldali kormány sem tud csak úgy pénzt nyomtatni. (MTI)
