Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-26 / 20. szám, hétfő
10 GYÓGYHÍREK EGESZSEG 2015. JANUAR 26. www.ujszo.com Tudta? A dohányzás és a tüdőrák A dohányzás a tüdőrák leggyakoribb oka egy új, nagy léptékű, húsz évet felölelő osztrák kutatás adatai szerint. A tüdőrákos megbetegedések mintegy 90 százaléka hozható összefüggésbe a dohányzással, és csak körülbelül 15 százaléka gyógyul meg az osztrák pácienseknek. A többiek várható élettartama az egyre fejlettebb orvosi módszerek ellenére a diagnózis után csupán ádagosan 16,4 hónap - derült ki a tanulmányból. Az Innsbrucki Orvosi Egyetem kutatói 2293 beteg adatait elemezték. Mindenkinél a tüdőrák leggyakoribb formáját (NSCLC) állapították meg 1989 és 2009 között. A páciensek többségének életkora 64 év körül volt. A vizsgált csoport 70 százaléka (1611- en) férfiakból állt. Az adatok a ti- roli rákregiszterből származtak, a munkában több osztrák klinika is részt vett. A tüdőrákos betegek közül soknak volt egyéb betegsége is, 62 százalékuk szenvedett szív- és érrendszeri zavarokban, 45 százalékuknak voltak krónikus légzőszervi panaszai (COPD). A köhögés (55 százalék) és a légzési nehézségek (62 százalék) szintén a gyakori tünetek közé tartoztak. A vizsgált páciensek közül csak 874-en voltak olyan stádiumban, hogy a daganatot teljesen el lehetett volna távolítani, a többiek csak fájdalomcsillapító és a daganat növekedését gádó kezelést kaptak. A várható élettartam kicsit javult a vizsgált húsz év alatt, bár a legtöbb beteg a diagnózis után viszonylag rövid idővel - ádagosan 16,4 hónappal - elhalálozott. (informed) Csökkentheti a demencia kockázatát a hangszeren játszás A szakemberek szerint eddig kevés vizsgálat foglalkozott a szabadidős tevékenységként űzött muzsikálás demenciára gyakorolt hatásaival, egyebek között a résztvevők genetikai hátterének különbözőségéből adódó problémák miatt. A kutatók ezúttal százötvenhét ikerpár bevonásával pontosabban fel tudták térképezni a zene és a demencia közötti kapcsolatot, mivel az egypetéjű ikrek 100 százalékosan, a kétpetéjűek átlagosan 50 százalékosan azonosak genetikailag. A részt vevő ikerpárok csupán egyik tagja küzdött időskori emlékezetvesztéssel, ami lehetővé tette a kutatók számára, hogy egyszerre tanulmányozzák a betegség kockázati tényezőit, illetve az egészséges fél révén a védelmi tényezőket. Figyelembe véve a résztvevők nemét, iskolai végzettségét és fizikai aktivitását, a kutatók megállapították, hogy az idős hangszeren játszó alanyoknál 36 százalékkal kisebb valószínűséggel alakult ki demencia és kognitív deficit. “Számos genetikai hajlam, illetve a fejlődés korai szakaszában megélt környezeti hatások hasonlósága ellenére a zene iránti érdeklődésben megfigyelhető különbségek ikerpárok esetében olyan összefüggést mutatnak a demencia előfordulását illetően, amely nem magyarázható a végzettséggel, vagy a fizikai aktivitással” - húzták alá a Kaliforniai Egyetem kutatói, akiknek tanulmánya az International Journal of Alzheimer’s Disease című folyóiratban jelent meg. A kutatók egyelőre nem tudják, hogy a hangszeren játszás miként bírhat ilyen hatással, de egyik elméletük szerint a gyakorlat hozzájárul az úgynevezett kognitív tartalék képzéséhez, amely kompenzálja az agyi hanyatlást. Néhány korábbi vizsgálat kimutatta, hogy a magasabb iskolai végzettség hozzájárulhat a demencia kezdetének eltolódásához. A hangszeren játszás számos agyterületet hoz működésbe. (i-d) II Like A számítógép jobban ítéli meg a személyiséget^ mint a barátok Ez derült ki egy több tízezer önkéntes részvételével zajlott brit-amerikai kutatásból. A Facebook közösségi portál „tetszik” (like) gombjának kattintásait elemezte egy számítógépes program - tudósított a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányról. A Cambridge-i Egyetem kutatói ugyan elismerték, hogy a személyiség ennél összetettebb dolog, ám eredményeik alapján a számítógép jobban oldotta meg a feladatot, mint az ember. A Cambridge-i és a Stanfordi Egyetem kutatói már korábban megállapították, hogy a Facebook- on kattintott „tetszikekből” egy sor személyes információt lehet nyerni egyebek mellett a szexuális irányultságról vagy a politikai nézetekről. Üj tanulmányukban egy lépéssel tovább mentek, és összevetették azt, hogy vajon a gép vagy az ember ítéli-e meg jobban a személyiséget. Youyou Wu és kollégái 70 520 facebookozó önkéntes adatait futtatták át a programjukon, amely a tetszik kattintásokat öt fő személyiségvonással kötötte össze, ezek a kedvesség, a lelkiismeretesség, a kifelé fordulás, az idegesség és a nyitottság voltak. A résztvevők kitöltöttek egy kérdőívet a saját személyiségükről, majd megkérték kollégáikat, barátaikat és családjukat, hogy jellemezzék a résztvevőt egy másik kérdőív kitöltésével. A kutatók összehasonlították az eredményeket, hogy lássák, sike- rült-e a programnak felvázolnia a résztvevő saját készítésű jellemrajzát. n Az átlagos Facebook- felhasználónak nagyjából 227tetszik-et tartalmaz az adatlapja.. Ha elég „tetszik” állt rendelkezésére, a program jobban megközelítette az önarcképet, mint a résztvevő legközelebbi ismerősei. Ha csak tíz „tetszik-”je volt, a gép a személyiség megítélésében túlszárnyalta a munkatársat. Ha már 70 „tetszik”-kel dolgozhatott, ügyesebb volt, mint egy barát vagy lakótárs. 150 tetszik elemzésével a családtagokat győzte le, a partnert nem. Háromszáz „tetszik” adatai kellettek ahhoz, hogy a gép ugyanolyan jól vagy jobban teljesítsen, mint a résztvevő partnere. Az átlagos Facebook- felhasználónak nagyjából 227 tetszik-et tartalmaz az adatlapja - mondta Wu, a Facebook gyakornoka és a Cambridge-i Egyetem PhD-hallgatója. „Meglepő volt az eredmény, mert az emberek általában jól ítélik meg a személyiséget. Azt gondolnánk ösztönösen, hogy a hozzánk közel állók jól ismernek bennünket, így még inkább megdöbbent, hogy ebben a játékban a gép legyőzi az embert” - mondta Wu. „A barátok és kollégák csak bizonyos helyzetekben látnak' bennünket, tehát kevesebb az információjuk. Sok időt töltünk a gép előtt, így a számítógépek rengeteg fontos információnkhoz jutnak hozzá, memóriájuk hatalmas, az értékelést szisztematikusan, módszeresen végzik, míg az ember elfogult lehet” - magyarázta Wu. (informed) A BŐR MAGA IS TARTALMAZ SAJÁT ELHÁRÍTÓ SEJTEKET, AMELYEK MÁR AZ ELSŐ LÉPCSŐBEN BEAVATKOZNAK Hogyan véd a bőr alatti zsírszövet a fertőzésektől? A bőr védi az emberi testet a fertőzésektől. A bőr mellett, mely mechanikai és kémiai gátat jelent, a bőr alatti zsírszövet is segít a kórokozók elhárításában. Ha a baktériumok, mint pl. a félelmetes meticillin rezisztens staphylococcus aureus (MRSA) is, átjutnak a bőrön, gyulladásos reakció lép fel, melynek célja a behatolók ártalmadanná tétele. Emellett jeleket kap az immunrendszer is, mely mozgósítja a csontvelőből a fehérvérsejteket. Míg ezek elérik a történés helyét, órát akár napok is eltelnek A bőr még sincs védtelenül kiszolgáltatva a kórokozóknak A bőr maga is tartalmaz saját elhárító sejteket, amelyek már az első lépcsőben beavatkoznak Ebben a folyamatban meglepő módon a bőr alatti zsírsejtek is szerepet kapnak, amint ezt Richard Gallo vezetésével amerikai kutatók egereken kimutatták. A kutatók MRSA-t adtak be egerek bőre alá. Az első elváltozások közé tartozott a zsírsejtek megszaporodása a bőrben. Rövid idő után a sejtek védőréteget képeztek a zsírszövetből, aminek célja nyilvánvalóan a fertőzés további terjedésének megakadályozása volt. Gallo igazolni tudta, hogy a zsírsejtek cathelicidint szabadítanak fel. Ennek a fehérjének antimikrobiális hatása van. Ismert alkotórésze a veleszületett immunválasznak, melyet számos védősejt is kiválaszt. Eddig nem volt ismert, hogy a zsírsejtek is szabadítanak fel cathelicidint. Gallo kimutatta, hogy ezek a megzavart működésű zsírszövettel bíró egerek érzékenyebbek az MRSA- fertőzésre. A bőr alatti zsírszövet elhárító működése igazoltnak látszik, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kövér emberek jobban lennének védve a fertőzésektől, mint a soványak. Gallo kísérletei is igazolták, hogy a kövér egerek vérében magasabb a cathelicidinkoncentráció. Járványtani vizsgálatok szerint a túlsúlyos emberek több mint háromszor gyakrabban betegszenek meg MRSA okozta bőr- és lágyrész-fertőzésekben, mint a normális súlyúak. (egeszsegsziget.hu)
