Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-26 / 20. szám, hétfő
6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 26. www.ujszo.com Áttörés a csúcson Újdelhi. Áttörés történt tegnap Újdelhiben az amerikai-indiai csúcstalálkozón a kétoldalú atomenergia-ipari együttműködésről szóló megállapodás végrehajtásáról, amiről idestova hat éve vitázik a két ország. Barack Obama amerikai elnök Narendra Modi indiai miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után jelentette be, hogy áttörés történt a vitás kérdések rendezésében. Modi pedig azt mondta, hogy a két ország az egyezmény aláírása után hat évvel áttér a megállapodás megvalósítására az indiai törvényekkel és nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban. A két ország 2008-ban kötött megállapodást a nukleáris energia békés célú hasznosításáról, de a különféle nézeteltérések miatt az egyezmény alkalmazása mindeddig váratott magára. (MTI) Ezrek tüntettek Venezuelában Caracas. Az ellenzék felhívására több ezren tüntettek Venezuelában Nicolás Maduro elnök és kormánya ellen a boltok akadozó élelmiszer-ellátása és az elszaladó infláció miatt. A demonstrálok a venezuelai ellenzéki szövetség, a Demokratikus Egység Kerékasztala (MŰD) felhívására vonultak a főváros utcáira szombaton. Eközben az elnök megismételte korábbi véleményét, miszerint az országban gazdasági háború zajlik. Azzal vádolt meg vállalatokat, hogy ártani akarnak a népnek, és rejtegetik az élelmet. A venezuelai gazdaság recesszióban van, és hónapok óta küzd a kőolaj egyre csökkenő árának hatásai ellen. A venezuelaiak év eleje óta arra kényszerülnek, hogy sorba álljanak a szupermarketek előtt, hogy hozzájussanak olyan alapvető élelmiszerekhez, mint a liszt. (MTI) Halottak az évfordulón Kairó. Legkevesebb 11 ember vesztette életét és vagy 30-an sebesültek meg az egyiptomi forradalom 4. évfordulója körüli megmozdulásokon tegnap délutánig -jelentette az egyiptomi egészségügyi minisztérium. A CBC Extra nevű hírtévé 12 halottról tud, és hivatalos források alapján arról is beszámolt, hogy az ország különböző pontjain történő zavargások miatt 132 embert vettek őrizetbe a biztonsági erők. Egy tüntető nőt még szombaton lőttek agyon Kairóban. (MTI) Zaharcsenko szavait Donyeckban „Hurrá!" és „Hallelujah” felkiáltásokkal fogadták Mariupolt a szakadárok támadják Grad rakétavetőkkel támadták szombaton a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedet (TASR/AP-felvétel) Kijev. Olekszandr Zaharcsenko, a kelet-ukrajnai szakadárok önkényesen kikiáltott Donyecki Nép- köztársaságának (DNR) vezetője személyesen jelentette be, hogy a szakadárok támadást indítottak az Azovi-tenger menti Mariupol ellen - hozták nyilvánosságra tegnap ukrán források. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A szakadár vezető szombaton egy Donyeckben tartott nyilvános utcai rendezvényen mondottbeszédet. Szavait a hallgatóság „Hurrá!” és „Hallelujah” felkiáltásokkal fogadta. Az Ukra- jinszka Pravda ukrán hírportál videofelvételt is közölt Zaharcsenko beszédéről, amelyben bejelenti a támadást. A hírportál megjegyezte, hogy az orosz média később úgy idézte a szakadár vezér szavait, hogy nem rohamot indítanak, hanem a városon kívül lévő ukrán katonai állásokat támadják. Szombaton azonban az egyetlen harci esemény az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt lévő város elleni tüzérségi támadás volt, melynek következtében legalább 30-an vesztették életüket és csaknem százan sérültek meg - fűzték hozzá ukrán források. A városvezetés tegnap közölte, hogy a 93 sérült közül 40 nagyon súlyos állapotban van: többen valamelyik végtagjukat veszítették el, valamint feji, ületve hasi sérüléseket szenvedtek. Petro Porosenko ukrán elnök gyásznapot rendelt el tegnapra a mariupoli áldozatok emlékére. Az államfő a Mariupol elleni tüzérségi támadást olyan emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte, amely a hágai törvényszék elé tartozik. Szavai szerint a Mariupol civilek lakta körzetének lövetése „azon terrorcselekmények sorozatába illeszkedik”, amelyek az elmúlt néhány napban történtek: a Volnovaha településnél elkövetett buszmerénylet, a donyecki trolibusz elleni véres támadás és számos település lövetése. Volnovahánál január 13-án talált el tüzérségi lövedék egy autóbuszt, melynek utasai közül tízen meghaltak, 18-an pedig megsérültek. Csütörtökön Donyeckben ért tüzérségi támadás egy megállóan álló trolibuszt, 8 civil vesztette életét és 13 sérült meg. Mariupol stratégiai jelentőségét az adja, hogy elfoglalásával Oroszország előtt megnyílna az út ahhoz, hogy szárazföldi összeköttetést teremtsen a tavaly márciusban Ukrajnától elszakított Krím félszigettel. A Boko Haram ostroma Nincs hova visszatérni Lagos/Maiduguri/Kano. A Boko Haram szélsőséges iszla- mista szervezet tagjai tegnapra virradóra támadást intéztek az északkelet-nigériai Bomo szövetségi állam központja, Maidu- guri ellen, összecsapva a hadsereg erőivel, miközben az afrikai országba várták az amerikai külügyminisztert. A Boko Haram fegyveresei hajnalban a város peremén indították meg támadásukat, tűzharcba keveredve a kormányerőkkel, amelyek főleg harci gépekről és helikopterekről mértek csapást rájuk. Az iszlamista szervezet számára kulcsfontosságú Maiduguri bevétele, hiszen ennek a városnak központi szerepet szánna az általa kikiáltani szándékozott „iszlám államban”. A támadást megelőzően a Boko Haram szabadon engedett több mint 190 túszt, akiket mintegy három hete hurcoltak el. Szombati tájékoztatásuk szerint a 192 túsz pénteken és szombaton térhetett haza Yobe szövetségi államban, az ország északkeleti részén. Otthonuk azonban nincs, a terroristák ugyanis felgyújtották a házakat, amikor megtámadtákafalut. (MTI) Sorra fejezték ki részvétüket a vezető politikusok Nem változik Szaud-Arábia energiapolitikája Felháborító és elfogadhatatlan erőszakos cselekedet Lefejezték az egyik japán túszt ÖSSZEFOGLALÓ Rijád. Sorra érkeztek szombaton a világ vezető politikusai Rijádba, hogy részvétüket nyilvánítsák Abdalláh bin Abdel-Azíz szaúdi király halála miatt. A két ország között feszülő mély ellentétek és rivalizálás dacára Irán külügyminisztere, Mohamad Dzsavad Zarif szombaton az elsők között érkezett Rijádba. A muzulmán országok számos képviselője, köztükRecepTayyip Erdogan török államfő, Navaz Sarif pakisztáni kormányfő és az Öböl menti arab országok államfői már pénteken, Abdalláh király temetésén is ott voltak. Szombaton elsősorban a keresztény többségű országok vezetőit fogadták a szaúdi fővárosban, köztük VI. Fülöp spanyol királyt, Francois Hollandé francia elnököt, David Cameron brit miniszterelnököt és a brit trónörökös Károly herceget, Dmitrij Med- vegyev orosz miniszterelnököt és Petro Porosenko ukrán államfőt. Berlint az államelnöki posztról lemondani kényszerült Christian Wulff képviselte. A magas rangú vezetők az új szaúdi uralkodónak, Szalmán bin Abdel-Azíznak fejezték ki részvétüket a királyi palotában tartott ceremónián. Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke kedden, indiai látogatását lerövidítve utazik Rijádba részvétnyilvánításra. Elemzők szerint nem változik rövid távon Szaúd-Arábia energiapolitikája az ország uralkodójának halála után, a királyság az olajárak csökkenése ellenére is folytatja a nagy arányú kitermelést. Ezt erősíti az új király első beszéde is. (MTI, hirado.hu) MT1-TUDÓSÍTÁS Tokió. Az Iszlám Állam szélsőséges szervezet állítólag olyan üzenetet tett fel szombaton a világhálóra, amely a fogságában lévő egyikjapán túsz megöléséről szól és a másikért fogolycserét követel. Az üzenet egy fotóból és egy hangüzenetből áll. A fotón minden jel szerint az egyik túsz, Goto Kendzsi látható, amint egy fényképet tart a kezében. Á hangüzenet szerint a Goto kezében levő fényképen a másik túsz, Jukava Haruna fej nélküli holtteste látható. Fogva tartói Goto szabadon engedéséért cserébe mostmár egy Jordániában bebörtönzött iszlamista nő szabadon engedését követelik. Korábban 200 millió dollár váltságdíjat követeltek a két japánért. A túszej- tők korábban a váltságdíj kifizetésére még kedden 72 órás határidőt szabtak meg, ami pénteken járt le. Az üzenet nem sokkal közzététele után eltűnt az internetről. Az Iszlám Állam eddig rendszerint videofelvételekben jelentette be túszai kivégzését. Ez lenne az első alkalom, hogy egy fotóhoz mellékelt hangüzenettel jelentkeznek. A hang feltehetően Gotóé. Noha az üzenet hitelességét még vizsgálják, a japán kormány elítélte a „felháborító és elfogadhatatlan erőszakos cselekedeted’. Abe Sindzó kormányfőkijelentette, hogy, Japán nem hajlik meg a terrorizmus előtt”. Ä miniszterelnök a még életben lévő túsz azonnali szabadon engedésétkövetelte. Goto Kendzsi (balra) az IÁ kivégzőosztagjának tagja és a már halott Jukava Haruna (TASR/AP-felvétel) Tízmilliárd eurót vontak ki a görög bankokból az utóbbi hónapokban a választások kockázataitól tartó betéttulajdonosok Ciprasz: közös európai jövőnk nem a megszorítások jövője ÖSSZEFOGLALÓ Athén. Az umazárás után, helyi idő szerint este hétkor közzétett exit poll eredmények szerint Alexisz Ciprasz radikális baloldali pártja, a Sziriza nyerte a tegnapi parlamenti választásokat Görögországban. Ha hinni lehet az exit poll eredményeknek, akkor a voksok 35-39 százalékát gyűjtötte be, és maga mögé utasított Antonisz Szamarasz miniszterelnök eddig kormányzó pártját, a jobboldali Új Demokráciát, amely 23-27 százalékot szerzett. A Sziriza szóvivője szerint a párt „úgy tűnik, történelmi győzelmet aratott” a görögországi választásokon, ami „üzenet egész Európának” és „megkönnyebbülést” okoz a görögöknek. Ahhoz, hogy működőképes többséget állítson Ciprasz kormánya mögé, a Szirizának a voksok minimum 37 százalékát kellett megszereznie. A görög választási törvények értelmében a győztes az elnyert mandátumokon kívül még 50 képviselői helyet kap a 300 fős törvényhozásban. Az első számítások szerint, ha az exit poll a végeredmény körüli helyzetet tükrözi, a Sziriza akár a számára kényelmes többséget jelentő 158 képviselőt is küldhet a parlamentbe. A harmadik helyért fej-fej mellett küzdött a To Potami (Á folyó) nevű balközép párt és a szélsőjobboldali Arany Hajnal: az exit poll adatok szerint mindkét pártnak 6,4-8 százalékos a támogatottsága. A kormánykoalícióhoz tartozó, szocialista PASZOK mindössze 4,2-5,2 százalékos eredményt érhetett el. Alekszisz Ciprasz Athénban adta le szavazatát, és azt mondta, hogy a voksolással a görögök egy lépést tesznek afelé, hogy visszatérjen a remény, a demokrácia és a méltóság. Arról hoznak döntést szerinte, hogy visszatéijen-e az országba a hitelezők „trojkája” - az EU, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank -, hogy számon kérje a Szamarasz-kormány által vállalt kötelezettségek teljesítését a nyugdíjak és a fizetések további csökkentéséről, az adók növeléséről, a fizetésképtelenné vált hitelfelvevők jelzálogosított ingatlanjainak árverésére kivetett tilalom feloldásáról, vagyis a kudarcot vallott, katasztrofális politika folytatásáról, vagy arról, hogy az ország biztonságos körülmények között méltó életet harcolhasson ki magának Európában. , Az üzenet az, hogy közös európai jövőnk nem a megszorítá- sokjövője” - szögezte le Ciprasz újságíróknak nyilatkozva. A The Sunday Times című brit lap görög banki forrásokra hivatkozva azt írta, hogy több mint tízmilliárd eurót vontak ki a görög bankokból az utóbbi két hónapban a tegnapi parlamenti választások kockázataitól tartó betéttulajdonosok. (MTI, nol)
