Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-23 / 18. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 23. www.ujszo.com ■HQEnBi Németországi dzsihádisták Berlin. Németországban tegnap őrizetbe vették az Iszlám Állam (IÁ) dzsi- hádista szervezet két feltételezett tagját. A szövetségi legfőbb ügyészség közleménye szerint a 26 és a 27 éves német állampolgár 2013-ban Szíriában terrorista kiképzést kapott, majd csatlakozott a dzsi- hádista fegyveresekhez. Az egyik férfi 2013 novemberében, a másik 2014 szeptemberében tért vissza Németországba. A radikális iszlamisták németországi központjaként számon tartott Észak-Raj- na-Vesztfália tartományban, Herfordban, illetve Mönchengladbachban vették őrizetbe őket, otthonukat átkutatták. Eddig nagyjából 600 szélsőséges iszlamista utazott Németországból Irakba vagy Szíriába, hogy harcoljon az Iszlám Állam vagy más terrorszervezet oldalán. Közülük nagyjából 200-an tértek vissza. (MTI) Ferguson: nem lesz vádemelés Washington. Nem talált elég bizonyítékot a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ahhoz, hogy a polgári jogok megsértése miatt vádat emeljenek az ellen a fehér rendőr ellen, aki augusztusban a missouri Fergusonban lelőtt egy fegyvertelen fekete fiatalt. Hivatalos források szerint az FBI lezárta a nyomozást és következtetéseit eljuttatta az igazságügyi minisztériumhoz, a tárca ügyésze ezek alapján nem fog vádemelést javasolni. A vádemeléssel kapcsolatos végső döntést a tárcavezető, Eric Holder fogja meghozni. (MTI) Engedneka síita lázadóknak Szanaa. Megállapodott egymással a jemeni államfő és a húszi lázadók mozgalmának vezetősége annak érdekében, hogy véget érjen a fővárosban napok óta uralkodó erőszakos patthelyzet. Abed Rabbo Manszúr Hádi hivatala bejelentette: a síita fegyveresek ígéretet tettek arra, hogy visszavonulnak az elnöki palotából és a kormányzat épületeiből. A jemeni elnök cserébe beleegyezett abba, hogy a húszik követelésének eleget téve kormánya módosítani fogja a vitatott alkotmány- tervezetet és több beleszólást enged majd a húszik- nak és más politikai erőknek is az ország ügyeinek irányításába. Az elnöki palotát kedden foglalták el a húszi harcosok. (MTI) Az ukránok 242 nap után elhagyták a donyecki repülőtér új terminálját - kivonják a nehézfegyvereket az ütközőzónából Halottak egy kilőtt donyecki troliban Egy áldozat a 12 utas közül. Donyeck eddig megkímélt negyedében érte találat a trolit, egy ember az autójában halt meg. (TASR/AP) Kijev/Berlin. Sok civil halálos áldozattal és sérülttel járó merényletet követtek el Kijev szerint az oroszbarát szakadárok tegnap Donyeckben egy trolibusz ellen, miközben rendkívül heves tüzérségi támadást is folytattak a város repülőtere ellen, amelynek új terminálját annyira rommá lőtték, hogy az ukrán katonák az épület elhagyására kényszerültek. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap délelőtt aknalövedékek csapódtak be Donyeck egyik belvárosi tömegközlekedési megállójába és az ott tartózkodó trolibuszba. A legalább 13 halálos áldozatot követelő merényletért Arszenyij Jace- nyuk ukrán miniszterelnök az orosz vezetést tette felelőssé. ,Az orosz terroristák újabb szörnyű tettet követtek el az emberiesség ellen, amiért a felelősség az Oroszországi Föderációt terheli” - jelentette ki a kormányfő. A Donyeck megyei ügyészség közölte, a Lenin kerületben lévő megállóra és az ott tartózkodó trolibuszra egy teherautóból nyitottak tüzet aknavetővel egy másik kerületből. Feltételezések szerint 2B9 Vasziljok automata aknavetővel követték el a támadást. A fegyvertípust szakadárok használják arra, hogy lakóházak közül nyissanak tüzet ukrán katonai állásokra. Romhalmaz lett a reptér Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője kijelentette, jelenleg is heves harcok folynak a donyecki repülőtéren, ahol az épületek egy részében továbbra is tartják állásaikat a katonák. Közölte, a folyamatos szakadár tüzérségi támadások következtében „szinte teljesen” összeomlott az új terminál épülete. Emiatt tegnapra virradó éjjel úgy döntöttek, hogy hagyják el a katonák az épületet, és vonuljanak vissza távolabbi védőállásokba-tette hozzá. Az Azov ukrán önkéntes alakulat korábban azt közölte, hogy az oroszbarát szakadár támadások következtében a repülőtér teljesen megsemmisült, ezért védői - akiket emberfölötti kitartásukért „kiborgoknak” neveztek el Ukrajnában - 242 nap után elhagyták azt. Ezt azonban a védelmi minisztérium később cáfolta, úgy pontosítva az információt, hogy a szétlőtt terminált hagyták csak el, a repülőtér más területén és épületeiben tartják állásaikat. Megalázott ukrán katona A szakadárok, akik azt állítják, hogy az ukrán fegyveres erők lőttek rá a trolibuszra, a tragédia helyszínére vittek egy, a repülőtéri ütközetekben foglyul ejtett ukrán katonát, hogy nyilvánosság előtt vonják kérdőre a civil célpontok elleni támadások miatt, és megalázzák. A hátrakötött kezű ukrán katonát orosz tévétársaságok kamerái előtt dühödt emberek megverték, és azt követelték a szakadár fegyveresektől, hogy lőjék le. A katona szótlanul tűrte a bántalmazást. Az incidensről a szakadárok Novorosszija nevű tévéje által készített videofelvételt ukrán források is közölték. Egy másik, az interneten megjelent videofelvétel szerint legalább 24 BM-21 Grad raké- ta-sorozatvetőből álló hadoszlop lépett be Donyeck városába erősítésül az oroszbarát szaka- dároknak, akik megszállva tartják a megyeközpontot - jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség. A felvételen rögzítették a város felé haladó katonai konvojt. A második világháborús „katyusák” nyomán kifejlesztett Grad fegyverrendszer BM 21-es változata egyszerre 40 rakétát képes kilőni akár 20-30 km-es távolságba. Az ukrán belügyminisztérium szerint Grad rakétavetőkkel lövik a szakadárok a Donyeck melletti Avgyijivka településen és az attól északra fekvő Debalcevében lévő lakóházakat. A szakadárok felújították a tüzérségi támadásokat az Azovi-tenger partján lévő Mariupol környéki ukrán állások ellen is. Andrij Liszen- ko, a kelet-ukrajnai hadművelet parancsnokságának szóvivője tegnap arról számolt be, hogy szerdán 10 ukrán katona esett el és 19 sebesült meg a konfliktus övezetében. Egyeztetés a frontvonalról A Délkelet-Ukrajnában harcoló felek kivonják a nehéz- fegyvereket a frontvonal körüli ütközőzónából, amelynek kijelölését a tavaly Minszkben kötött tűzszüneti egyezmény írja elő - jelentette be a német külügyminiszter szerda éjjel Berlinben az orosz, az ukrán és a francia diplomácia vezetőjével folytatott megbeszélése után. Frank-Walter az egyeztetés után elmondta: mindenki belátja, hogy ami az ukrajnai válsággócban zajlik, az „nem mehet így tovább”, és nemcsak az öldöklést kell megállítani, hanem lehetőségeket kell keresni a térségben élők helyzetének javítására. Ezért első lépésként kivonják a nehézfegyvereket a minszki megállapodásban meghatározott ütközőzónából - a frontvonal körüli - 30 km-es sávból, és összehívják az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát szakadárok képviselőiből álló kontaktcsoportot, hogy tárgyaljon a teendőkről. Steinmeier hangsúlyozta: az orosz fél ígéretet tett arra, hogy az új megállapodás betartatásáért latba veti befolyását az oroszbarát sza- kadárokra. Samantha Power, az Egyesült Államok ENSZ- nagykövete a Biztonsági Tanácsban kijelentette, Moszkva az egyik kezével békeágat lenget, miközben a másikkal Grad rakétákat és tankokat ad az ukrajnai orosz szakadároknak. USA: segít az ukránoknak Amerikai-ukrán hadgyakorlatot tartanak tavasszal - jelentette be Kijevben Ben Hodges altábornagy, az Egyesült Államok európai haderőinek parancsnoka. A tervekről részleteket nem hozott nyilvánosságra, csak annyit mondott, az amerikai és ukrán katonák a tüzérségi támadások elleni védelmet, sebesült társaik biztonságba helyezését és kommunikációs eszközök telepítését gyakorolják majd. Hodges kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy Oroszország látja el fegyverekkel a Kelet-Ukrajnában harcoló szakadárokat. Úgy vélte, aki ezt tagadja, az egyszerűen „nem akarja elhinni” ezt. NATO: orosz fegyverek Ukrajnában Brüsszel. Nőtt az orosz katonák által használt tankok, tüzérségi eszközök és más nehézfegyverek száma Kelet-Ukrajnában - mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, és ismételten felszólította Moszkvát, hogy vonja ki csapatait a térségből. Az észak-atlanti szövetség vezetője egy brüsszeli tájékoztatón úgy nyilatkozott, a NÄTO hónapokon keresztül figyelte az orosz csapatokat Ukrajnában, és az utóbbi időben gyarapodott a katonai eszközök száma. Stoltenberg nem kommentálta a katonák pontos számára vonatkozó kérdést. Oroszország következetesen tagadja Kijev és a nyugati országok állításait, miszerint orosz csapatok állomásoznának Ukrajnában. (MTI) Nem hozott áttörést a tárgyalások első napja Kuba bírálta a bevándorlást MTl-HÍR Havanna. A bevándorlás kérdésében nem közeledtek egymáshoz az álláspontok a kubai-amerikai viszony helyre- állítását célzó hivatalos tárgyalások első napján Havannában, az egyeztetés résztvevői ugyanakkor kiemelték, hogy a hangulat konstruktív volt. A zárt ajtók mögött folyó megbeszéléseken az Egyesült Államokba irányuló kubai bevándorlás volt a téma. Az USA-t Alex Lee, a washingtoni külügyminisztérium délamerikai és kubai ügyekért felelős külügyi főcsoportfőnöke, Kubát pedig Josefina Vidal Fer- reiro, a havannai külügyminisztérium Egyesült Államokkal foglalkozó igazgatóságának a vezetője képviselte. A kubai fél bírálta azt az amerikai törvényt, amely évtizedek óta maradást biztosít a kubai menekülteknek, akkor is, ha illegálisan érkeztek az USA-ba. Kifogásolták továbbá azt is, hogy az Amerikába hajón érkező menekültek menedékjogot kérhetnek, ha partot érnek. Alex Lee nyomatékosította, hogy Washington nem változtat a rendszeren. Tegnap Roberta Jacobson, a nyugati félteke ügyeiért felelős államtitkár-helyettes is tárgyalóasztalhoz ült. Jacobson azt mondta: reméli, hogy hónapokon belül újra megnyílhat az USA havannai nagykövetsége, amelyet a diplomáciai kapcsolatok megszakítása miatt 1961-ben zártak be. A kubai külügyminisztérium azt reméli, Washington tiszteletben tartja az „eltérő politikai felfogásokat” és Kuba szuverenitását - mondta egy külügyi illetékes. Barack Obama amerikai elnök és kubai kollégája, Raúl Castro decemberben jelentette be, hogy normalizálni akarják a két ország kapcsolatait. Török elnök a célpont? Merénylet Mogadishuban Mogadishu/Ankara. Autóba rejtett pokolgép robbant fel tegnap a Szomáliái főváros, Mogadishu egy török küldötteket elszállásoló hoteljének bejáratánál, egy nappal Recep Tayyip Erdogan török elnök látogatása előtt - közölte a Szomáliái rendőrség. A halálos áldozatok számáról különböző információk láttak napvilágot: legkevesebb két rendőr és az öngyilkos merénylő meghalt a támadásban. A hatóságok arról számoltak be, hogy a török delegáció tagjai közül senki sem sebesült meg a támadásban, amelynek elkövetését az al- Shabaab Szomáliái terrorszervezet vállalta magára. A török elnöki hivatal közölte, hogy a tegnap még Etiópiában tartózkodott Erdogannak nem áll szándékában lemondani az utat. (MTI) A drezdai Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegi- da) nevű mozgalom mintáját követve nagy tüntetést rendezett szerda este a Lipcse a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Legida) nevű szerveződés a szász nagyvárosban. A Legida radikálisabb a Pegidá- nál, szervezői között van a helyi szélsőjobboldali szubkultúra több szereplője. Lemondott a Pegida büntetett előéletű vezetője, miután gyűlöletre uszítás gyanúja miatt eljárás indult ellene. (TASR/AP)
