Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-21 / 16. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 21. Vélemény És háttér 7 Muzulmán, férfi (männlich), bevándorló (Migrationshintergrund) és sikertelen (Misserfolg) A német muzulmánok radikalizálódása: „a négy M” Németországban a lakosság 5 százalékát kitevő, 4 milliós muzulmán közösség legnagyobb része igazodik a többségi társadalom értékrendjéhez, a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) viszont már jóval a párizsi vérengzés előtt figyelmeztetett, hogy a fiatal nemzedék radikalizálódik. MT1-HÁTTÉR A BfV a szélsőségek felé sodródók csoportját „a négy M” fogalmával írja körül. Németországban a demokratikus berendezkedést elutasító, az iszlám jogrend (saría) alapján működő állam kiépítésére törekvő szala- fizmus a radikális iszlám legnépszerűbb ága. Híveinek száma gyorsan nő, az erőszaktól elzárkózó, úgynevezett politikai szárnyat és a kisebbséget alkotó dzsihádista frakciót együttvéve tavaly úgy 7000-re emelkedett a 2012-ben regisztrált4500-ról. A belső elhárítás szerint többnyire a szalafisták közül került ki az a nagyjából 550 fő, akik 2014-ig a Közel-Keletre mentek harcolni az Iszlám Állam (IÁ) oldalán, vagy más iszlamista terrorszervezetekhez csadakoztak. A dzsihádisták közül eddig nagyjából 180-an tértek vissza Németországba, egyesek kiábrándultán, mások viszont komoly harci tapasztalattal és fanatizmusukban megerősödve. Jelenleg a hazatért harcosokkal együtt a radikális iszlamista színtér 260 szereplőjét tartják számon veszélyforrásként. Megfigyelésüket a párizsi mészárlás után fokozták. A BfV már 2013 óta úgy ítéli meg, hogy a radikális iszlamiz- musból fakadó terrorfenyegetettség jelentős, de „absztrakt”, ami azt jelenti, hogy tapasztalnak ugyan elszántságot terror- cselekmények elkövetésére, de konkrét tervekről, előkészületekről nincsenek adatok. A kormány az IÁ Szíriái és iraki előretörésével párhuzamosan intézkedéseket hozott a biztonság erősítésére, illetve az IÁ kiterjedt propaganda- és toborzó- hadjárata ellen. Egyebek között betiltottak minden, az IÁ-hoz köthető tevékenységet, bűncselekménynek számít a szervezet népszerűsítése és jelképeinek használata. A radikalizálódási tendencia azonban erősödik, és tavaly nyár óta a szélsőséges iszlamisták többsége elfordult az al-Kaidá- tól és a „sikertörténetként” számon tartott IÁ-t támogatj a. A belső elhárítás szerint a radikálisok többségét kitevő szalafisták túlnyomórészt fiatalok, német állampolgárok, egymás között németül beszélnek. Csoportjuk szűkebben a „négy M” fogalmával írható körül, vagyis azon kívül, hogy muzulmánok, jellemzően férfiak (männlich), bevándorló családból származnak (Migrationshintergrund) és sikertelenek (Misserfolg) az életben, az iskolában, a munkában. A szalafisták törődő, meghitt közösséget kínálnak a világot ellenséges környezetként érzékelő, bizonytalan fiataloknak, és könnyen emészthető világ- magyarázattal szolgálnak. Elmondják, hogy „mi fehér és mi fekete”, és azt az érzést közvetítik, hogy a vesztesből nagykutya (underdog-topdog) lesz, ha beáll közéjük. Ugyanakkor a muzulmán közösség túlnyomó többsége ragaszkodik a német társadalom alapértékeihez és igyekszik kapcsolatot kialakítani a többségi társadalommal. Egy friss felmérés szerint a magukat eléggé vagy nagyon vallásosnak tartó muzulmánok 90 százaléka jó berendezkedésnek tartja a demokráciát, ugyancsak 90 százalékuk szabadidejében nem muzulmánokkal is tart kapcsolatot, 50 százalékuknak pedig legalább annyi ismerőse, barátja van a vallási közösségen kívül, mint muzulmán társaik között. Az integráció azonban nem egyoldalú folyamat, beilleszkedés mellett befogadás is kell hozzá - hangsúlyozzák kutatók, rámutatva, hogy még nem zárult le az a folyamat, amelynek révén a többségi társadalom a bevándorlókat befogadó „bevándorlási társadalommá” alakul. Erre utalnak olyan munkaerő-piaci kutatások, melyek szerint egy állás betöltésekor gyakran egy idegennek, például töröknek tűnő vezetéknév is elég ahhoz, hogy a munkáltató olva- satlanul dobja félre a jelentkező lapját. „Ez nem túl fényes bizonyítvány az országunkról” - jegyezte meg Aydan Özoguz bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős államminiszter még tavaly októberben, a bevándorlók helyzetéről szóló kormányzati jelentés berlini bemutatóján.- Tanárnő, ha félévkor megbuktat, én akkora pofont kapok, hogy a Google-kereső se talál meg... (Peter Gossónyi rajza) GLOSSZA Közös akarat P1NKHAMMER RUDOLF Kossuth Rádiót hallgatni jó és megnyugtató érzés. A világ sokkal szebb, színesebb, tisztább és szárazabb. Most hétvégén például megtudhattuk, hogy Magyarországot nem érinti a kivándorlás jelensége. Számomra ez elsőre elég hihetetlenül hangzott, bevallom nem is hittem volna el, ha nem maga a magyar miniszterelnök mondja. De hát ő mondta, szóval kénytelen vagyok tényként kezelni. Orbán valóságértelmezése szerint aki külföldön vállal munkát, gyereket, lakáshitelt, az nem kivándorol, hanem csupán él egy, az EU által biztosított lehetőséggel. Hiszen, mint mondja, „egy, közös akarattal létrehozott gazdasági téren belül mozgunk”. Tehát attól, hogy ezek az emberek Nyugat-Eu- rópában dolgoznak, még ugyanúgy a magyar társadalom, így a magyar munkaerőpiac részei. Ez a nézőpont helyére is teszi az aktuális budapesti kormányzat azon statisztikai zsonglőrködésé- nek misztériumát is, miszerint a munkanélküliségi rátát csökkenti az a több tízezer munkavállaló, aki nem az ország területén vállal munkát. Persze az más kérdés, hogy mi lesz azokkal a forintokkal, pardon, eurókkal, amiket ezek a munkavállalók elköltenek. Mert nagy eséllyel ezt abban az országban költik el, ahol dolgoznak. Abba már bele se merek gondolni, hogy hol adóznak. Ez az unortodox szemlélet persze megoldási lehetőséget is kínál. Ha továbbgondoljuk, nincs más dolga a magyar munkanélkülinek, mint pár országhatárral nyugatabbra menni a közös akarattal létrehozott gazdasági téren belül. így előbb- utóbb a munkanélküliség ismeretlen fogalom lesz Magyarországon, a politikusoknak pedig mindössze annyi dolguk lesz, hogy lekapcsolják a villanyt. A Kossuthot pedig interneten is lehet hallgatni. KOMMENTAR A vádlott megszólal AAAR1ÁN LEŠKO Hétvégenként az esti tévéhíradók alatti szu- nyókálás kedvelt időtöltés lehet az országban, mert olyan leközölt hírek maradnak teljesen visszhang nélkül, amelyekre még akkor is fel kellene riadni, ha téli álmunkat aludnánk. Az egyik tudósító szombaton este arról számolt be, hogy a rendőrség kilenc büntetőeljárást indított Milan Chovanec vallomása alapján, aki ellen egy kiterjedt áfacsalási ügyben emeltek vádat. Vallomása egyébként már tavaly április óta ismert. Chovanec bevallotta, hogy 2007 és 2011 között árucikkek fiktív utaztatásával, hamis számlákkal, majd az áfa visszaigénylésével óriási összegekkel rövidítette meg az államkasszát. „Bevallom, hibáztam, ezeket a hibákat beismerem és sajnálom”, írta levelében a rendőrségnek, majd közölte, olyan hivatalos személyekkel kapcsolatban akar vallomást tenni, akik részt vettek az üzletben, „hatásköri visszaéléseket követtek el, hogy az általuk és családtagjaik által elkövetett bűncselekményeket leplezzék”. Aztán amit az érintett személyekről elmondott, az még a szlovákiai viszonyok közepette is lélegzetelállító volt. Bűntársként nevezte mega Legfelsőbb Bíróság egyik bírájá- nak fiát. Az áfacsalásokhoz az adóhivatalok magas beosztású alkalmazottai asszisztáltak. A tettesek és az adóhatóság között a Smer egyik parlamenti képviselője és kerületi elnöke közvetített. „A felsorolt személyek mindannyian részt vettek az óriási méretű áfacsalás-sorozatban. Nemén vagyokaz egyetlen, aki 8 százalékos részesedést fizetett nekik”, állította Chovanec a rendőrségen, majd a bírósági tárgyaláson is. A volt belügyi államtitkár és a smeres képviselő egyezkedett az adóhatóság vezetőivel, hogyjóindulattal kezeljék Chovane- cék ügyleteit. A volt országos rendőrfőkapitány-helyettesről Chovanec azt mondta, negyedévente 10 ezer eurót adott át neki, egyszer pedig 100 ezret, hogy „megfelelő nyomozóhoz” kerüljön az áfacsalási ügy- ebből a pénzből a volt belügyi államtitkár is kapott. 2014 áprilisában, amikor a vallomás nyilvánosságra került, a belügyminisztérium pillanatokon belül reagált: „Mindenkinekjoga van úgy védekezni, ahogy csak tud, de ez a vallomás merő kitaláció és hazugság”. Ha ez így lenne, akkor most Chovanecet hamis tanúzással is vádolnák, de erről egyelőre nem tudunk. Ellenben azt már tudjuk, hogy a vallomása alapj án kilenc büntetőelj árás indult. Hozzá kell tenni, hogy nem Chovanec az egyetlen vádlott, aki vezető funkcionáriusokat vádolt meg. Mária Zakálová a Salman-banda ügyében állítja ezt a Smer dunaszerdahelyi járási elnökéről, Jozef Drag pedig a telekmaffia és a lakásmaffia ügyében vádolja korrupcióval magát az országos rendőrfőkapitányt. Persze minden vádlott úgy védekezik, ahogy tud, de az a tény önmagáért beszél, hogy hárman azt az utat választották, amelyért hamis tanúzás esetén további nyolc évet is kaphatnának. Ettől nem csak a tévé előtt szundikáló nézőknek kellene felébredniük. AszerzőazÁUítsukMegaKorrupciótAlapítványmunkatársa FIGYELŐ Allah és a cseh oroszlán farka A Cseh Rögbiszövetség lógójában szereplő oroszlán stilizált farka a muzulmánok szerint sérti az iszlámot, mert kiolvasható belőle az Allah szó. Egy pakisztáni textilgyár ezért visszautasította a cseh megrendelést, nem varrta fel az oroszlánt a mezekre és a rögbilabdákra, így aztán maA Cseh Rögbiszövetség lógója és radt a puszta felirat: Ceské ragby - adta hírül a cseh köztévé. Az Adidas cég Pakisztánban varratja a cseh rögbi- zők felszerelését. Az ottani gyár vezetése azt mondta, a lógóból hagyják ki az oroszlánt, mert ha kiolvassák belőle az Allah szót, esetleg felbőszülhetnek, sztrájkba lépnek a munkások, sőt előfordulhat, hogy a textilgyár többi termékét is bojkottálni fogják a muzulmán világban.
