Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-03 / 2. szám, szombat
SZALON 2015. január 3., szombat 9. évfolyam, 1. szám MEDIATER Amikor a vírus elszabadul - a filmvásznon Michael B. A. Oldstone Vírusvadászok című alapvető könyvében leszögezi: „A vírusok és az emberek küzdelme tulajdonképpen világunk története.” Nem véletlen tehát, hogy a mikroszkopikus organizmusok felfedezése óta a popkultúra műsoron tartja, aktuális problémaként kezeli és a legkülönfélébb kérdésirányokkal társítja a globálisjárvány lehetőségét. H. NAGY PÉTER A téma rengeteg izgalmas művet ihletett, a továbbiakban felidézünk ezek közül ötöt, melyek jól szemléltetik a vírustematika filmes terjedését és sokszínűségét. Ha úgy érezzük, az Ebola-járvány egyre újabb hírei kapcsán áttekintenénk a fantázia szülte vészforgatókönyveket, ezeket ajánljuk hétvégi házimozizásra. 12 majom Kezdjük egy pesszimista klasszikussal. Terry Gilliam 12 majom című filmjének alapszituációja szerint egy vírus ötmil- liárd ember halálát okozza. Az agyas történet egy időutazó (Bruce Willis) kalandjaira épül, akinek az a feladata, hogy a járvány kitöréséről információkat gyűjtsön. Egy darabig úgy tűnik, maga az időutazó felelős a vírustámadásért, mivel a múltban beszél róla a diliházban egy őrült fazonnak (Brad Pitt). 0 az, aki ennek hatására megalapítja a 12 majom nevű ökoterrorista szervezetet, de egy újabb csavar után megfordul a képlet, és éppen ő akadályozhatná meg a járvány kitörését. A történet fókuszában nem a kórokozó működése áll, hanem a mesterségesen előidézett katasztrófa körülményei utáni - időhurkokat létrehozó - nyomozás. Mindenesetre Gilliam remek konstrukciója a pandé- mia feszültséggeneráló hatásának ügyes kiaknázását jelenti, a körkörösség pedig (a főhős kisfiúként meglátja felnőttkori duplikátumát, és végignézi saját halálát) végeredményben arra fut ki, hogy a világjárvány elkerülhetetlen. Legenda vagyok Francois Jacob A lehetséges és a tényleges valóság című könyve szerint „ha mind egyformán érzékenyek lennénk egy vírusra, akkor egyetlen járvány az egész emberiséget elpusztíthatná”. A Jacob-féle összefüggés, mely szerint a fertőzésre való fogékonyság alól mindenkor vannak kivételek, szintén olyan ötlet, amely a fikció alapjául szolgálhat. A Legenda vagyok című filmben a tudósok a himlővírus genetikai módosításával kifejlesztik a rák ellenszerét. Az ún. Krippin-vírus mu- tálódik, két alfaja jön létre, megtámadja az emberiséget, melynek nagy része elpusztul vagy átalakul. Egy orvos (Will Smith) New York utolsó lakójaként a zombiszerű fertőzöttekkel vívja harcát, miközben a vírus ellenszerének kifejlesztésén dolgozik; ez sikerül is neki, majd feláldozza magát a szérumért. Tettében nincs semmi csoda, a tudomány segítségével megtalálta, amit keresett, és ez a fontos. A film végszava („Mi vagyunk az ő öröksége. Ez az ő legendája. Fényt gyújtott a sötétségben.”) felértékeli a doktor tettét, hiszen a kifordított happy end (a főhős meghal, az emberiség megmenekül) felvillantja a járvány végét. Z világháború Hasonló szituációra épül a Z világháború című produkció is, melyben egy vírus zombivá változtatja a fertőzötteket. A filmben elhangzik egy fontos párbeszéd, melyből érdemes idéznünk a harvardi virológus szavait: „Az anyatermészet sorozatgyilkos. Mindennél jobb. Kreatívabb. De mint minden sorozatgyilkos, ő is arra áhítozik, hogy elkapják. Mire jó az a sok briliáns bűn, ha senki sem aratja le a babérokat? Hagy néhány morzsát. A nehéz az [...], hogy a morzsákban meglássuk a jeleket. És néha az, amiről azt hitted, hogy a legbrutálisabb aspektusa a vírusnak, arról derül ki, hogy az a rés a pajzson. És szereti a gyengeségeit erőnek beállítani. Gonosz némber.” Az apokaliptikus viszonyok közepette egy ENSZ-ügynök (Brad Pitt) a járvány forrását próbálja megtalálni (az első gazdatestet keresi, melyből kivonható volna az ellenszérum), s bár a pan- démia betemeti saját eredetét, a főszereplőnek sikerül megtalálnia a rést a pajzson: a vírus nem támadja meg a beteg szervezeteket. Vagyis egy olyan halálos kór elterjesztése, amely ellen van ellenszer, álcaként hasznosítható a zombikkal szemben. Ezzel megkezdődhet a világméretű harc a zombijár- vány feltartóztatására. A jelek megfelelő értelmezése tehát valóban döntőnek bizonyul, elvezet a megoldáshoz, és új távlatba helyezi a fertőzés elleni küzdelmet. A majmok bolygója -Lázadás Szintén a vég és a kezdet összeérő alakzatával játszik el A majmok bolygója - Lázadás című film, csak más értelemben, mivel ebben a pandémia egy másik faj felemelkedéséhez vezet. Egy fiatal tudós (James Franco) a GEN-SYS nevű kutatóintézetben kifejleszt egy új, génterápiás gyógyszert, az ALZ- 112-t (a három betű az Alzhei- mer-kórra utal), amelyet csimpánzokon próbál ki. A szérum hatására az egyik nőstény kimagasló intelligenciaeredményeket produkál, de a „termék- bemutató” rosszul sül el, a megvadult kísérleti alanyt az egyik biztonsági őr lelövi. A nőstény elárvult kicsinyét a biológus befogadja, és Cézár tanításával párhuzamosan fejleszti az ALZ hatóanyagot. A 113-as már olyan vírustörzs, amely - beépülve a genetikai állományba - ugrásszerűen megnöveli az intelligenciát. Ez a szérum lesz az, amely eldönti a bolygó sorsát: a vírus intelligensebbé teszi a majmokat, de az ember számára halálos fertőzést jelent. Cézár a „majomházban” csapattá kovácsolja fogva tartott társait, hallatlan fifikával - és az ALZ- 113 segítségével - beindítja az evolúciós ugrást. Kezdődhet a főemlősök lázadása, harca az emberi uralom ellen. Fertőzés Utolsó példánk egy olyan fűm, amely szigorú következetességgel építi fel egy pandémia forgatókönyvét (produktívabban, mint anno a Vírus című alkotás Dustin Hoffmannal a főszerepben). Steven Soderbergh Fertőzés című fümjének kulcs- szereplője egy kiméra vírus, amely a denevér és a sertés DNS- állományának egy-egy szakaszával kontaminálódott. A kitűnő film cselekménye ennek a feltételes szervezetnek a teijedését követi nyomon, s közben kibontja az ellene folytatott járványügyi küzdelem szövevényét. Külön említést érdemel a vírusellenes vakcina kifejlesztésének felvillantása, mely a történet egyik lényeges hajtómotorja, a határidő-dramaturgia virológiái bázisa. Ebben a sok szálon futó realista katasztrófadrámában a skatulyaszökevény Soderbergh eljátszik azzal a lehetőséggel is, hogy mit bír el egy részben kiszámítható narratív szerkezet. Számos fümzsáner retorikai tartozékait, klisérendszerét vonja be az elbeszélésbe töredékesen, de úgy, hogy egyiket sem hagyja maradéktalanul érvényesülni. A Fertőzés így létrehoz egy új típusú, kiméraszerű virológiái filmet, melynek végkicsengése pozitív ugyan, ám - mivel záró helyzetben látjuk a gyilkos vírus keletkezését - mégis nyugtalanító. Példáink tehát abból indulnak ki, hogy egy vüágméretű járvány bármikor felütheti a fejét; szinte a semmiből. Ez a ref- lektáltság a tömegfilmet is áthatja (a vírustéma szinte bármelyik műfajt megfertőzheti), és arra utal, hogy olyan időszakban élünk, amit Paul W. Ewald teljes joggal a járványok korának nevezett. A kérdés csupán az, hogy ez a korszak lezárulhat-e egyáltalán... 72 majom: egy beszélgetés, amely - legalábbis sokáig úgy tűnik - ötmilliárd ember halálát okozza A majmok bolygója - Lázadás: egy vírus miatt egy faj elbukik, egy másik felemelkedik 1 világháború: a vírus elleni küzdelemben meg kell találni a rést a pajzson, a zombik ellen a balta ajánlott Legenda vagyok: Will Smith New York utolsó élő lakója, az utcákat visszahódítja a természet Fertőzés: egy realista katasztrófadráma a járványügyi küzdelemről (Képarchívum)
