Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-03 / 2. szám, szombat

20 Szalon ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR B. www.ujszo.com „A vér gyönyöre igen nagy, a vágya legyőzhetetlen és pokoli kínokat okoz, ha ki nem elégítik" - írta testét-lelkét kiadva Jászai Mari, a nagy tragika Életét megszenvedte, pályáját tökélyre vitte Nagyasszony volt, sze­relmes nagyasszony. A magyar nemzeti szín­játszás istennője, a leg­nagyobb magyar tragika, a Nemzeti Színház hűséges nagyasszonya. Jászai Mari. SZABÓ G. LÁSZLÓ Előkerült egy film, Kertész Mihály (az Oscar-díjas Casab­lanca rendezője), vagy ahogy a világ ismeri: Michael Curtiz 1914-es alkotása, A tolonc. A mozgókép felfedezése után ti­zenkilenc évvel készült, de évti­zedeken át senki sem tudta, mi lett vele, hol veszett el, honnan kerülhetne elő. Négy esztendő­vel ezelőtt aztán szenzációként hatott a hír: a New York-i Ma­gyar Ház dohos pincéjében, rozsdás dobozokban, félig ázot- tan, félig összezsugorodva vár­ta, hogy napvilágot lásson, és hazakerüljön Magyarországra. Egy portugál halászhajó hozta át Európába, majd Madridon keresztül érkezett meg Buda­pestre. Ám ahhoz, hogy ismét vetíthető legyen, restaurálni, digitalizálni kellett. Húszmillió forint volt a felújítási ára, a Hol­land Fümarchívum és a Magyar Nemzeti Filmalap állták a költ­ségeket, jeles szakemberek odaadó munkája kellett ahhoz, hogy a végső megsemmisüléstől mentsék meg a csaknem egy­órás némafilmet, vagy ahogy a korabeli magyar sajtó írta: az első jó magyar filmet. Filmtörténeti kuriózum A to­lonc. Igazi kincs, hiszen Jászai Marinak ez az egyetlen fennma­radt filmje. A húszas években The Undesirable címmel az amerikai moziforgalmazásba is bekerült, de csak nemrég jött vissza Magyarországra. Tóth Ede 1876-os népszínműve alap­ján Janovics Jenő írta a forgató- könyvet. A felvételek jelentős része Kolozsváron, a híres Proja filmgyárban zajlott, a külső helyszíneket pedig Torockón, a Torda-hasadékban és az Ara­nyos partján találták meg. Já­szai Mari egy önhibáján kívül bajba keveredett cselédlány mostohaanyját, Ördög Sárát játssza a történetben, aki kegye­lemmel szabadul a börtönből. A két nő hosszú idő után most ta­lálkozik először, és nem kis lelki erőfeszítésükbe kerül, míg meg­találják az egymás felé vezető utat. Jászai Mari nagy erejű alakí­tást nyújt a filmben, bizonyítva: nem véletlenül nevezték kora legnagyobb magyar tragikájá- nak. Színésznőnek született, ehhez kétség nem férhet. A Komárom melletti Ászár községben ma is áll Jászai Mari szülőháza. Homlokzatán tábla hirdeti: „E házban született és innen indult el a magyar szín­művészet halhatatlanja, aki a képzelet világát élte és igazság­gá varázsolta.” Szép, takaros ház, hófehérre meszelt falakkal. 1850. február 24-én itt jött a világra Krippel József, az Esterházy-birtok ura­dalmi ácsa és a nemesi szárma­zású Keszey Julianna lánya. Médeát is eljátszotta Karkötője is előkerült A tolonc című filmben Berky Lilivel Német iparosok egyenes tartá­sé, ügyes kezű leszármazottja az apa, nagyra törő, szépségéről híres, büszke asszony az anya. „A színpadon az apám va­gyok, az életben az anyám” - ír­ta naplójában a tragika. Négy fiút és egy lányt szült Krippel Julianna. Hároméves volt a lányuk, amikor az asszony rábeszélte a férjét: költözzenek Győrbe, hogy nagyobbik fiuk ott kezdje az iskolát, és a meg­élhetésük is könnyebb lehet a városban. Az élet azonban rácá­folt a nagy elképzelésekre. Krippel Józsefből, az elismert ácsmesterből megyei hajdú lett, később házmester, felesége pe­dig gazdag menyasszonyok ke­lengyéjét hímezhette látástól vakulásig. Ötéves volt a lányuk, amikor félárva lett, s bár egy esztendővel később már mos­toha (egy özvegy sváb asszony) van a házban, az ínséges gye­rekkort így sem tudja elkerülni. Tizenegy évesen kocsmai kise­gítő, aztán Bécsbe viszik pesz- tonkának, majd Pesten dolgo­zik egy kisvendéglőben. Ezután fordul a sorsa: egy cirkuszos család cselédjeként Ausztriába viszik. A königgrätzi csatában tanúsított (markotányosnői) helytállásáért oklevelet és pénzbeli jutalmat kap. Mi mást is venne háromszáz forintból, mint szép ruhákat? Kiöltözve, elegánsan tér vissza Győrbe, ahol az idő tájt egy vándortársu­lat szerepel, és be is könyörgi magát a truppba, hiszen akkor már eldöntötte: színésznőnek yi 1 Szülőháza, Ászáron (Somogyi Tibor felvételei) Teáskészlete a vitrinben Utazóládája és színpadi jelmezének hű mása áll. A peleskei nótáriusban lép először közönség elé, Székesfe­hérváron. Eredeti nevét, a Krip- pelt (krippli, németül: beteg) annyira utálta, hogy kiégette a születési anyakönyvi kivonat­ból. Jászai lett, Jászai Mari, aki 1867-ben már Budán játszott, két évvel később pedig férjével, a szintén színész Kassai Vidor- ral Kolozsvárra szerződik. Há­rom évad után Jókainé Labor- valvi Róza helyére hívja a buda­pesti Nemzeti Színház, ahol bemutatkozásképpen a Bánk bán Gertrudisát játszotta. Ezt követte Antigoné, Médeia, Elektra, Kleopátra, Lady Mac­beth, Phaedra. Stuart Mária, Erzsébet, Margit királyné, és ő volt Az ember tragédiájának el­ső Évája. Eljátszott vagy három­száz szerepet, közben naplót írt és cikkeket, sőt még fordított is. Lelkesen szavalta Petőfi verseit, a rajongásig szerette Széche­nyit. „Ez a nagy férfi, az a férfiak férfia az enyém. Én pedig úgy megértem, mint senki más. Te­hát senki másé sem annyira, mint az enyém. Nem szerettem soha senkit úgy, mint Széche­nyit” - írja naplójában. Petőfit is kapcsolatba hozza magával. „Haragban fogantam éppen akkor, amikor Petőfi elesett. Haragot és bánatot ittam az anyám vérével, halálos szomo­rúságot a tejével.” Ászáron, az emlékházban be­rendezett konyha és tisztaszoba fogadja a látogatót. Jászai Mari személyes tárgyai közül utazó­táskája, teáskészlete, emlékira­tainak első, kézzel írt két oldala, pohara, gyertyatartója, karkötő­je, legyezője, babérkoszorúja. Tükröm című könyve, amelyet keresztlányának ajándékozott. Benne egy levél, az ő levele. Félévi gázsijából, amikor már országos hírű színésznő volt, is­kolát építtetett Ászáron. A hely­béli pap jegyezte fel 1922-ben, amikor Jászai Mari megjelent az iskola építésénél, hogy: „Eb­ből a kislányból lett nemzeti színművészetünk egének legfé­nyesebb ragyogó csillaga.” De köztudott az is: Jászai Mari imádta a férfiakat, és vál­togatta is őket nagy étvággyal. Mentségére legyen mondva, minden kapcsolatát mélyen át­élte. Ezt ő maga állította. Sze­relmes természetű volt, ezt nem is tagadta soha. Rendkívüli asszony, aki önbizalomhiánya és örökös elégedetlensége miatt folyton marcangolta magát. Kassai Vidorhoz, „a tragikus fejű komikushoz” saját bevallá­sa szerint csak azért ment férj­hez, mert a budai társulatban őt tartotta a legműveltebbnek, és ismerősei körében neki volt a legnagyobb könyvtára. Má­zsás tehetsége, mérhetetlen tudásszomja, adni akarása, so­ha nem csillapodó maximaliz- musa emelte a csúcsra. Felnőtt fejjel tanult meg németül, an­golul, franciául és norvégul, hogy világirodalmi alkotáso­kat, színműveket olvashasson eredetiben. Házassága két évig tartott. Ezt követően már nem is ment férjhez senkihez. Szerelmi ét­vágya élete végéig elkísérte. ,A vér gyönyöre igen nagy, a vágya legyőzhetetlen és pokoli kínokat okoz, ha ki nem elé­gítik” - írja testét-lelkét kiadva. Gyengéd szálak fűzték Re­viczky Gyula költőhöz. Ő volt Jászai Mari „Kis Hercege”, más­kor „Fülemüléje”. Nem tudta „veszni hagyni” Feszty Árpádot, a híres honfoglalási körkép festőművészét sem. Utána jött Szomory Dezső, a tizenkilenc éves hírlap-, később színműíró. És jönnek még mások, a névte­lenek sorából. Ötvennyolc éves, amikor 1908-ban, a rajeci szanatóri­umban megismerkedik a nála jóval fiatalabb orvossal, Plesch Jánossal, kinek baráti körébe később olyan hírességek tartoz­nak, mint Albert Schweitzer, Bemard Shaw és Marlene Diet- rich, világhírét viszont annak köszönhette, hogy ő volt Ein­stein kezelőorvosa. Négy évig tartott a viszonyuk. „Egy mesébe illő pályafutás­nak tetted fel a koronáját, Já­nos! -így Jászai. -Hosszú szen­vedésemért Téged adott jutal­mul az isten, pályám iránti forró szerelmemért arany babérko­szorút a hazám.” Plesch János fényképe a halá­los ágya mellett is ott volt 1926. október 5-én. Régi fotók, korabeli feljegy­zések őrzik színészi elhivatott­ságát. Kertész Mihály filmjében, A toloncban minden őt igazolja. Egy kimagasló tehetségű szí­nésznő őszinte játékát.

Next

/
Thumbnails
Contents