Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-14 / 10. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 14. Vélemény És háttér 7 Az általánosságok helyett beszéljünk végre konkrétan arról, mit kellett volna másképp csinálni Mit rontottak el a franciák? Igaz, hogy Franciaországban nem beszélhetünk a multikulturaliz- mus csődjéről, hiszen a hivatalos politika a republikánus egyenlőség elvén alapuló nemzethez való asszimiláció támogatása volt. A baj csak az, hogy elkéstek ennek határozott és konzekvens alkalmazásával. GÁL ZSOLT A muszlim lakosság integrációja francia földön (is) jórészt sikertelennek bizonyult. Ennek három fő oka van. Az első, hogy túl nagy tömegű, kulturálisan jelentősen különböző bevándorló érkezett túl rövid idő alatt ahhoz, hogy beilleszkedhessen. A második ok gazdaságpolitikai: a gazdaság szerkezete és a szociális rendszer jellege különösen előnytelen volt az alacsonyan képzettek tömeges foglalkoztatásának motiválására. A harmadik ok, hogy a sokat emlegetett „republikánus értékekkel” teljesen ellentétes dolgokkal szemben nem léptek fel a kezdetektől kellő határozottsággal. Gyűlöletet terjesztő, franciául többnyire nem beszélő, kétes képzettséggel rendelkező, öböl menti olajdollárokból pénzelt radikális hitszónokok, poligám házasságok, nőinemi- szerv- csonkítások, a nők elnyomása (becsületgyilkosságok), az egyre szegregáltabb elővárosi negyedekben elharapózó bűnözés, az iskolákban terjedő erőszak, az új típusú, európai muszlim csoportok képviselte antiszemitizmus. Egy sor jelenség, amely egy magát szekuláris köztársaságnak valló, az egyenlőséget alapértéknek tartó európai jogállamban elfogadhatatlan. A hatóságok mégis megkésve és tétován reagáltak. Ez még akkor is igaz, ha paradox módon az öreg kontinensen még mindig a francia válaszlépések voltak a legkorábbiak és legha- tározottabbak. Miért csak 1993-ban fogadtak el törvényt a többnejűségti- lalmáról. És miért úgy, hogy egy csomó kiskaput rögtön kinyitottak. Hogyan lehetséges az, hogy egyrészt a törvény tiltja a többnejűséget, másrészt, ha egy férfinak három felesége és 12 gyereke van, akkor mind után jogosult szociális segélyre (meg többnyire eleve szociális lakásban él velük, ami nyilván nem 16 fős családra lett tervezve). Miért csak a 2004-es „fejkendőtörvény” tiltotta meg a feltűnő vallási jelképek viselését az állami iskolákban, és miért csak 2010-ben vezették be a burka és nikáb nyilvános helyeken való viselésének tilalmát. Miért kellett 2003-ig várni arra, hogy a tartózkodási engedélyt tanfolyamokon való részvételhez és egy integrációs szerződés aláírásához kössék. És hogy lehetséges az, hogy egy magát az állam és az egyház 1904-es szétválasztása óta (joggal) szekulárisnak tartó ország vezetése gyakorlatilag egy vallási szervezetet (a Francia Muzulmán Tanácsot) tegye meg tárgyalópartnerének, ezzel mintegy elismerve azt a muszlim lakosság (ez itt most etnikai kategória) képviselőjének. Miközben a kommentárok többsége nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő többségük sem mélyen vallásos. A kérdések még hosszan lehetne sorolni. Ha hamarabb lettek volna adekvát és következetesen alkalmazott válaszok, akkor az integráció előbbre tartana, a francia Nemzeti Frontnak meg nem lenne annyi támogatója. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója „Minden megbocsátva" - felhívás a merényletet elkövető terroristáknak való megbocsátásra Mohamed a Charlie Hebdo új címlapján MT1-F1GYELŐ A merénylet óta ma először megjelenő Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap címlapján Mohamed prófétát ábrázoló karikatúra látható. A címlapot a Libération című francia újság mutatta be, amely szerkesztőségében kaptak helyet a Charlie Hebdo munkatársai a merénylet után. A fehér turbánt viselő Mohamed próféta a „Je suis Charlie” (Én vagyok Charlie) feliratú táblát tart a kezében. Az iszlám vallásalapító arca szomorú, és egy könnycsepp csordul ki a szeméből. Felette a „Minden megbocsátva” felirat látható. A hetilap ma három- milliós példányban jelent meg, a tervezett egymillió helyett, eddig 60 ezer példányban nyomták ki. A lap kiadója közölte, hogy az első egymillió példányból származó bevétel teljes egészében a lapé, a terjesztésért nem kér pénzt. A kiadvány nyolcoldalas, a megszokott 16 oldalassal szemben. A lap kiadója megrendelések áradatáról számolt be belföldről és külföldről egyaránt. A küCHARLIE HEBD ■■ JOURNAL IRRESPONSABLE CHAKlifc A próféta könnyei (Libération) lönleges kiadványt 16 nyelvre fordítják le és külföldön is árulni fogják. Számos európai lap közzétette honlapj án az új címlapot, a lap melletti szolidaritás jeleként. A Le Monde egy olyan karikatúrával tisztelgett a Charlie Hebdo előtt, amelyen egy bíboros, egy rabbi és egy imám együtt olvassa a hetilap új számát. A skandináv országoktól Svájcon és Belgiumon át Spanyolországig sok más újság is feltette honlapjára a Charlie Hebdo rajzát. A brit The Guardian az internetes kiadásában közölte., A lap életben maradt vezércikkírója azt állítja, hogy a címlap felhívás a kollégáit meggyilkoló terroristáknak való megbocsátásra” - írta a lap. A Telegraph a rajzot Mohamed alakja nélkül tette közzé, hogy ne sértse a próféta ábrázolására vonatkozó iszlám tilalmat. Egy sor dán újság is közölte a karikatúrát az internetes változatában, ellenben nem csatlakozott hozzájuk a Jyllands-Pos- ten, amely 2005-ben fenyegetéseket kapott, miután karikatúrát közölt a prófétáról. Az ukrán-orosz konfliktus kihatással van az auschwitzi megemlékezésre is Putyint nem hívták meg a lengyelek MTl-HÁTTÉR Vlagyimir Putyin nem kapott meghívót a lengyel kormánytól az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulós ünnepségére, ezért nem utazik Lengyelországba. Az orosz államfő szóvivője kijelentette, „mindazonáltal mi rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk minden megemlékezésnek, különösen a második világháborúban a náci Németország felett aratott győzelem 70. évfordulójának, annak is amelyet Lengyelországban tartanak”. A szóvivő, Dmitrij Peszkov azt mondta, nem volt tudomásuk arról, hogy az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításával kapcsolatos, január 27-re tervezett megemlékezéseket nem a lengyel kormány, hanem az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum és a Nemzetközi Auschwitz Tanács szervezi. A tábort 1945. január 27-én a szovjet Vörös Hadsereg katonái szabadították fel, a 60. évfordulón tartott megemlékezésein Putyin is részt vett. A Reuters brit hírügynökség elemzése szerint a Moszkva egyik leghangosabb kritikusaként számon tartott Lengyelország az ukrajnai beavatkozások miatt nem küldött formális meghívót az orosz államfőnek, tartva a belpolitikai következményektől. A lengyel külügyminisztérium hangsúlyozta, nem ő a felelős a megemlékezés megszervezéséért, a tárcánál ugyanakkor leszögezték, hogy egyetlen országot sem zártak ki az eseményről. „A nácizmus feletti győzelem több ország szerepvállalásán múlott, a nyugati szövetségeseken, de a szovjet hadseregen is” - mondta egy neve elhallgatását kérő, magas rangú európai zsidó vezető. „Egyik vagy másik ország politikai okokból történő kizárása tragikus szégyen a holokauszt emlékére nézve” - jelentette ki. KOMMENTAR Konkurencia és korrupció MARIÁN LEŠKO Megsértődött Nyitra polgármestere és két megyefőnök, mert egy cseh vállalkozó óriásplakátokat helyeztetett ki az ő „felségterületükön”, a következő szöveggel: „Üdvözöljük korrupt és klientelista megyénkben! ” Radim Jančura csak azt teszi, amit odahaza. Ha a megyefőnökök megpróbálják elgáncsolni, úgy beszél róluk, mint korábban a cseh területi elöljárókról. Teljes joggal. A törvény alapján akkor kaphat valaki belföldi autóbuszjárat üzemeltetésére engedélyt, ha „az érintett útszakasz állapota ezt lehetővé teszi, nem veszélyezteti a közlekedésbiztonságot és a folyamatos közúti közlekedést”. Bár ez a jogszabály nem a modem törvényalkotás csúcsa (már 2006-os elfogadása után is követelték a módosítását az átfogó hatástanulmányok elkészítése után), arra azért nem jogosítja fel a megyefőnököket, hogy ne adják ki a működési engedélyt egy vállalkozónak, aki buszjáratot akar indítani Besztercebánya és Pozsony között. Persze a közlekedés színvonala és az utak minősége messze van az ideálistól Besztercebánya, Nyitra és Pozsony megyében, de azért kibírnák azt az „óriási plusz terhelést”, amit egy busz elhaladása jelentene óránként. A már működő autóbusz-közlekedési vállalatok azt írták a nyitrai polgármesternek a közlekedési hálózatról, hogy idén csökkenteni fogják a járatok számát, mert kevesebb az utas. Természetes, hogy a busztársaságok ezt elegendő indoknak tartják arra, hogy új társaság már ne kaphasson licenszet, hiszen nem akarnak konkurenciát. Ami érthetetlen, az az, hogy álláspontjukat tejles mértékben osztja Jozef Dvonč polgármester úr is. Neki ugyanis a közérdeket kellene szem előtt tartania és támogatnia a szabad versenyt, hiszen az az árak csökkenését és a szolgáltatások színvonalának emelését eredményezi. Hogy a véleményük teljesen egyezik, Dvonč azzal magyarázta, hogy „két független és józan álláspont logikus találkozásáról van szó”. Mindebből nyilvánvaló, hogy a már működő közlekedési vállalatok a saját érdeküket nézik, a polgármester meg a közlekedési vállalatokét. Ezért beszél Jančura kli- entelizmusról. Dvončcsal ellentétben a két megyefőnök tanítanivaló alibista álláspontra helyezkedett. A nyitrai Milan Belica a postás szerepének eljátszására vállalkozott - megküldte Pozsonyba Nyitra város állásfoglalását, mert szerinte a megyének nincs beleszólása az ügybe. Andrej Leontiev elismert jogász szerint viszont a megyét semmire sem kötelezi a város állásfoglalása. Pavol Frešo pozsonyi megyefőnöknek viszont elég volt Nyitra város állásfoglalása ahhoz, hogy kijelentse, a működési engedély kiadásához nem járulhat hozzá, mert Nyitra megye ezt ellenzi. A kérdés most az, hogy a közlekedési miniszter és a Smer számára is annyira fontosak-e a nyitrai busztársaságok, mint a város polgármesterének. Ha ugyanarra az álláspontra helyezkednek, Jančura átírhatja az óriásplakátjait: Üdvözöljük korrupt és klientelista országunkban! Aszerzőaz Állítsuk Mega Korrupciót Alapítvány munkatársa FIGYELŐ Egy ország, egy csapat A Die Welt című konzervatív német lap Felcsútról közölt riportot. Boris Kálno- ky Az ő faluja, az ő stadionja című írásában kiemelte, hogy Felcsút, a Pancho Aréna és a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia „többet mond el Orbán Viktorról és politikájáról, mint megannyi beszéde”. A labdarúgás, Magyarország és a politika a kormányfő három szenvedélye, számára a három ügy szorosan összefügg. Úgy véli, hogy a labdarúgás feltámasztása révén magabiztosabbá, egészségesebbé lehet tenni a társadalmat - jegyezte meg a szerző. Kálnoky szerint Orbán Viktor úgy vezeti az országot, mint egy labdarúgócsapatot, és a pályán elsajátított módszereket használja a politikában: „taktika kidolgozása, az ellenfél megfigyelése, rugalmas átrendeződés, fegyelem, nyomás- gyakorlás, kontrázás, gól”. Mindez szép és jó, de a liberális demokrácia a labdarúgásban nem vezet eredményre, viszont az országnak jobb lenne, mondhatják a kormányfő ellenfelei, Orbán azonban ezt nem így gondolja - áll a Die Welt felcsúti riportjában. (MTI)
