Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-14 / 10. szám, szerda
8 Karrier-hirdetés ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 14. www.ujszo.com Miből fakadnak a munkahelyi konfliktusok? Termőre kell fordítani a romboló ellentéteket ÖSSZEFOGLALÓ A konfliktus az a téma, amely egész életünket végigkíséri: a magánélettől a munkahelyig, bölcsőtől a sírig. Az érdekkülönbségek életünk velejárói, abból fakadnak, hogy a konfliktuspartnerünk más, mint amilyenek mi vagyunk: eltérő személyiségjegyekkel, különböző véleményekkel, különféle értékrenddel és érdeklődési körrel rendelkezik. Miért fontos ezzel a témával foglalkozni? Azért, mert a meg-, vagy feloldatlan konfliktusok megmérgezik az embereket, a személyek közötti kapcsolatokat, s ez hatással van a munkahelyi légkörre, teljesítményre és a hatékonyságra. A konfliktus kifejezés általános jelentését (a latin conflic- tus, confligo szóból származik: nézetkülönbség, összeütközés, összecsapás. Emellett további jelentéstartalma a harc, veszekedés, versengés, ellentétes és összeférhetetlen erők ütközése) mind jól ismerjük, mindennapjainkban gyakorta használjuk. Egy pillanatra engedjük szabadon áramolni gondolatainkat, mi volt az utolsó konfliktusunk? Valóban volt valamilyen ellentét? Tudta a másik, hogy bajom volt vele? Megoldottam? Megoldottuk? Megoldódott? Hagytam tüskét a másikban? Milyen érzések kötődnek hozzá? A hagyományos nézet szerint ártalmas, mert energiát igényel a feloldása, elvonja a figyelmet más, fontosabb tevékenységekről és a rossz vezetés eredménye. A modern felfogás szerint a konfliktus elősegíti új taktika kialakítását, megakadályozza a túlzott kényelmességet és megelégedettséget, kiteljesíti a személyiséget. Ugyanakkor feszültséget is kelthet, mert a konfliktusban résztvevők nem ismerik előre a konfliktushely- zetvégkifejletét. A vezetők feladata a pusztító-építő konfliktusok megfelelő arányának fenntartása, emellett a célok elérését szolgáló konfliktushelyzetek teremtése. Napjainkban a vezetőkkel szembeni elvárás: a szervezeten belüli feszültségek minimalizálása, hosszú távú szervezeti előnyök szerzése és a célok eredményes megvalósítása. A vezetőknek tehát a romboló, a szervezeti célok elérését gátló konfliktusokat hatékonyságot növelő konfliktusokká kell alakítani. Miből fakadnak a munkahelyi konfliktusok? 1. Információ hiányából - ami lehet félreinformáltság; az információk eltérő értelmezése, különböző nézőpontok a lényeges információkról vagy az információk eltérő súlyozása a döntéshozatalban. „Micsoda? Nem volt nyilvánvaló, hogy 15-ére le kell adni a prezentációt?” 2. Viszonyrendszerek feszültségeiből - ide tartoznak a fejekben lévő sztereotípiák, a rossz minőségű kommunikáció és az ismétlődő negatív viselkedés. „Gondoltam, hogy egy ilyen fiatal kezdő úgy sem tudja megcsinálni 15-éig.” 3. Strukturális forrásokból - ezek főleg eltérő felelősségek, szerepek; egyenlőtlen hatalom, hatáskör; szabályok, módszerek, rendszerek egyenlőtlen alkalmazása. „Nem érdekelnek a kifogásaid, én azt mondtam, hogy legyen itt 15-éig.” 4. Értékkonfliktusokból - ez az eltérő értékrendek találkozásából táplálkozik. „Hát fontosabb neked az esti jóga csoport, mint a prezentáció?” 5. Érdekkonfliktusokból - versengés az erőforrásokért, összeegyeztethetetlenek az érdekek. „Azt gondolod, hogy a prezentációd témájához kapcsolódó üzletágat ezentúl te irányítod?” (HRportal) A terroristák mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fejünkben tartsák a halál közelségét Munkahelyi kiégés és a terror A franciaországi terror- támadás polgárok millióinak okoz álmatlan éjszakákat. Ez az állapot a munkahelyi kiégés kapuja lehet izraeli kutatók szerint. ÖSSZEFOGLALÓ Egyre több helyen, és egyre brutálisabb módszerekkel jelenik meg a terrorizmus, elég, ha a Charlie Hebdo francia hetilap szerkesztőségében véghezvitt mészárlásra gondolunk. Eddig már sok vizsgálat született arról, hogy egy ilyen cselekmény után mik lehetnek a hozzátartozók szükségletei, így a hatóságok általában tudják, hogyan álljanak hozzá ä súlyos traumán átesett családtagokhoz, barátokhoz. Azt azonban eddig nem vizsgálták részletesen, hogy a támadásban közvetlenül nem érintett lakosságra milyen hatással vannak az események. Agyunkba vésett elmúlás A Tel-Avivi Egyetem új tanulmányában most ezt a problémát boncolgatták a kutatók. Kiderült, hogy közvetlen kapcsolat van a terrorizmus és a munkahelyi kiégés között. A kiégési szindróma (burnout syndrome) a hivatalos megfogalmazás szerint egy tünetegyüttes, amely hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai, érzelmi, mentális kimerülés. A támadásoktól való folyamatos rettegés tartós álmatlansághoz vezet, mely alapvető szerepet játszik az idővel elkerülhetetlenül bekövetkező kiégésben. A tanulmány készítői azt javasolják, a terrorizmustól való félelmet munkahelyi stresszfaktorként kellene kezelni, ugyanakkor kiemelik, hogy a munkatársak támogató hozzáállása sokat enyhíthet a negatív hatásokon. „A terror tudatosítja bennünk a halál folyamatos közelségét” - mondta Dr. Sharon Toker, a Tel-Avivi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. „Az ember igyekszik nem gondolni napi szinten az elmúlás közelségére, de a terroristák mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt a fejünkben tartsák. A terrortámadások ellen nem tudunk mit tenni, és ez az, ami igazán félelmetes.” Álmatlanságot okoz A kutatást Izraelben végezték el, az első vizsgálatokra 2003 és 2004 között, a második intifáda (palesztinok zavargássorozata) idején került sor. A palesztin felkelés alatt 550 terrorista cselekmény történt, ami 880 civil halálához vezetett. A kutatók úgy definiálták a terrorizmust, mint „hirtelen és ritka pusztító, véres eseményt, amelynek célpontja bárki lehet bármely pillanatban”, a munkahelyi kiégést pedig fizikai kimerültséggel, a kognitív képességek csökkenésével és érzelmi letargiával jellemezték. A tanulmány készítése során véletlenszerűen választottak ki 670 izraeli munkavállalót, akiknek a Tel-Avivi Sourasky Orvostudományi Centrumban kellett alkalmanként megjelenniük. A résztvevőkkel kérdőíveket töltettek ki, melyben az álmatlanság gyakoriságáról, a terrortól, a nyilvános helyektől való félelem és a személyes biztonság miatti aggódás mértékéről, a munkahelyi támogatásról, valamint a munkahelyi kiégés jeleiről kellett beszámolniuk az alkalmazottaknak. A dolgozók életét 2003 és 2009 között folyamatosan nyomon követték. A vizsgálat 6 éves időtartama lehetőséget adott arra, hogy megfigyelhessék a vizsgált személyek állapotában bekövetkezettjavulást, vagy romlást. „Minél nagyobb a terror- támadástól való félelem szintje, annál nagyobb az esélye, hogy az illető álmatlanságban fog szenvedni - akik pedig álmatlanságban szenvednek néhány év múlva biztos, hogy tapasztalni fogják magukon a munkahelyi kiégés jeleit, melyek közvetlen következményei a szellemi erőforrások kimerülésének” - összegezte a tanulmány megállapításait Dr. Toker. Érzelmi támogatás „A kutatás szempontjából érdekes megfigyelés, hogy a munkatársak - de nem a felsővezetők - érzelmi és szakmai támogatását élvező dolgozók körében jóval alacsonyabb valószínűséggel alakult ki álmatlanság, és az ezt követő kiégési szindróma” - tette hozzá a tanulmány szerzője. Habár a főnökök támogatása a kutatás szerint nem volt hatásos, azért Toker szerint ők is tehetnek egy s mást alkalmazottaik kiégésének megfékezése érdekében például azzal, hogy a dolgozókat támogató programokat indítanak fokozottabb terroristatámadások idején. Dr. Toker jelenleg olyan módszerek kifejlesztésén dolgozik, melyekkel meg lehet akadályozni a kiégési szindróma kialakulását és jobbítani lehet a személyes közérzeten. (O-O, SA) i ' i H KAPCSOLJON NAGYOBB SEBESSÉGRE! Az elsőfr-M*) azok közül, akik egy évre egy összegben előfizetik az Új Szót, Megrendelőlap \ Megrendelem az Új Szót ......................Egyéves előfizetés: 160,20 € K eresztnév:................................................................................................ Vezetéknév:................................................................................................ Utca, házszám:.......................................................................................... Település (szlovákul is):........................................................................... Postai irányítószám:................................................................................. Telefonszám:.............................................................................................. Mobilszám:................................................................................................ 0 0 0) OK >c P o E-mail: AZ AJÁNLAT 2014. DECEMBER 5-TÖL 2015. JANUÁR 16-IG ÉRVÉNYES. UJ SZÓ Dátum:....................................................................................................... Aláírás:....................................................................................................... A kitöltött és aláírt megrendelőt küldje az alábbi címre: Vydavateľstvo Petit Press a.s., distribučné oddelenie, Lazaretská 12,814 64 Bratislava Internetes megrendelés: predplatne@petitpress.sk Tájékoztatás: 02/323 77 777 Az autópálya-bélyeg a Új Szó egyéves előfizetésének egytételes megtérítésével kapja meg az első 200 leggyorsabb előfizető. A lista a befizetési időpont (nem megrendelés) szerint alakúi ki. Az ajánlat csak magánszemélyekre vonatkozik. Az előfizetés időtartama alatt nem lehet lerendelni az Új Szót! Az előfizetés összegének és időtartamának megváltoztatását az előfizetésre vonatkozó általános kereskedelmi feltételek szabályozzák. Az előfizető beleegyezik, hogy a Petit Press Kiadó a megrendelőlapon feltüntetett személyes adatokat postai/telefonos kommunikációs célokra használja fel. A személyes adatok helyességét az előfizető aláírásával igazolja. Őrjárat az Eíffel-torony lábánál. A párizsiak éppen egy hete terrorfenyegetettségben élnek. (TASR/AP
