Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-04 / 278. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 4. Kultúra 9 A fiatal alkotó Szorokinnal ért egyet: a stílus rögzülése az írói fejlődés megakadásának tekinthető Hatévesen már verset írt Idén a losonci Nagy Hajnal Csilla nyerte az Arany Opus díjat, amellyel az év irodalmi alkotását ismeri el a Szlovákiai Magyar írók Társasága. Ő az eddi­gi legfiatalabb díjazott. Ez a szépirodalmi pályázat azért izgalmas, mert a szerzők jeligével küldik be alkotásaikat, azaz a zsűri „ismeretlen szerzők” mű­veit értékeli. Az évek so­rán többször is meglepe­tés született, amikor pá­lyakezdő kaparintotta meg a díjat a nagy öregek elől. Most is ez történt. JUHÁSZ KATALIN Az egyik zsűritag, Csanda Gábor irodalomkritikus szerint a Kötőszavak című versciklus­ban Nagy Hajnal Csilla „díszte­len eszköztárral, majdnem esz- köztelenül, látszólag könnyen odavetetten, de retorikailag nagyon pontosan képez meg egy tárgyiasságában is feszült lírai beszédmódot és világot.” Bár önálló kötete még nem jelent meg, az utóbbi évek­ben számos szakmai sikert aratott... 2010-ben kaptam meg elő­ször az első díjat a Szlovákiai Magyar írók Társasága által fia­tal alkotók részére meghirde­tett Pegazus pályázaton, próza kategóriában. A közvetkező két évben ismét én nyertem ezt a kategóriát, 2012-ben a vers ka­tegória első díját is nekem ítélte a zsűri. 2011-ben Duba Gyula különdíját, a következő évben pedig Tőzsér Árpád különdíját is megkaptam. Mindketten zsűritagok voltak. 2013-ban nem pályáztam, idén pedig megosztott harmadik díjat kap­tam lírában, prózában pedig második lettem, és az elismerés mellé megkaptam Grendel La­jos különdíját is. Nagy Hajnal Csilla Ez azt jelenti, hogy verseket és prózát is folyamatosan ír? Ez időszakonként változik, és a pillanatnyi hangulatom is nagyban befolyásolja a műfajt. Például idén év elején hiába ha­tároztam el, hogy többet fogok foglalkozni a prózai szövegek­kel, mert szinte kizárólag ver­seket publikáltam, sőt össze is állítottam belőlük egy kötetre valót. Általában már az elején tudom, mi lesz egy-egy ötletből, és versként vagy prózaként te­kintek rá. Néhányszor azonban előfordult, hogy egy verskez­deményből végül próza lett, mert írás közben jöttem rá, hogy a téma szétfeszíti a líra ke­reteit. Ez egyébként fordítva is megtörtént - éreztem, hogy prózaként nem működik a szö­veg, ezért vers lett belőle. Mióta foglalkozik iroda­lommal? Tizenhárom vagy tizennégy (A szerző felvétele évesen fejeztem be az első vám­píros regényemet. De van még régebbi szövegem is, a Halacs­kák című vers, amelyet nagyjá­ból hatévesen írhattam, és nem­rég találtam meg egy emlék­könyvben. Rólam és a nővérem­ről szól. „Adri halacska jó, szép és okos, Csilla halacska jó, szép, okos és kedves.” Már az alapis­kolában felfigyelt a fogalmazá­saimra Farkas tanító néni, és a gimnáziumi magyartanámőm- nek is sokat köszönhetek, mert tőle tudtam meg, hogy létezik a Pegazus pályázat, ahova a fiata­lok elküldhetik a szövegeiket. Akkor még fogalmam sem volt, miként működik a kortárs iro­dalom, és hogy vannak olyan szakemberek, akik pályakezdő alkotókkal foglalkoznak. Addig csupán egy szerző hatott rám, Örkény István. Őt viszont már alapiskolásként felfedeztem magamnak. A Pegazusra elkül­dött első prózámban Németh Zoltán irodalomkritikus észre is vette az Örkényi ihletést. A ver­seknél szerintem nehezebb fel­fedezni a konkrét hatást, de ha mondanom kell egy nevet, ak­kor Lovasi András dalszövegeit említeném. Az ő világlátása és témakezelése nagyon közel áll a lelkemhez. Később Charles Bu- kowskit is megszerettem, a nyers egyszerűségét, a szóki­mondását. Mostanában nem kedvenc szerzőim, inkább ked­venc szövegeim vannak. Öröm, ha rátalálok valami érdekesre az online irodalmi portálokon. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsész­karán tanul, magyar nyelv és irodalom szakon. Befolyásol­ja az alkotásban az, amivel az egyetemen találkozik? A kortárs magyar irodalom órákon számomra teljesen is­meretlen neveket hallok, és bi­zony gyakran foglalkozunk na- gyonjó szövegekkel. Aztán álta­lában utánanézek a számomra izgalmas alkotóknak, minden hozzáférhetőt elolvasok tőlük. Harmadéves vagyok, a minor szakom a kreatív írás, ahol rendkívül hasznos kunsztokat tanulhatok meg olyan szakem­berektől, mint Déri Balázs vagy Csobánka Zsuzsa. Hogy érzi, megtalálta már a saját stílusát, ületve azt az utat, amelyen alkotóként ha­ladni szeretne? Nemrég részt vettem egy be­szélgetésen Vlagyimir Szorokin orosz íróval, áld pont erről el­mélkedett. A kialakult stílusról, illetve arról, hogy ő miért törek­szik tudatosan arra, hogy a re­gényei stilárisan is különbözze­nek egymástól. Azt mondta, ha rögzülne a stílusa, azt az írói fej­lődés megakadásának tekinte­né. Ezért igyekszik minden könyvét úgy írni, mintha az vol­na a legelső. Ez a hozzáállás számomra rendkívül szimpati­kus, és ennél frappánsabban nem tudnám megfogalmazni, mit szeretnék. Miből lesz az Oscar-jelölt dokumentumfilm? Esélyesek DiCaprio gorillái MTl-HÍR Los Angeles. Kiválasztotta az amerikai filmakadémia doku­mentumfilm kategóriában azt a 15 filmet, amelyből később öt kerül az Oscar-jelöltek közé. Az alkotás között van a kongói he­gyi gorillákról, a vadőrök va­dorzókkal folytatott küzdelmé­ről szóló, Virunga című film is, amelynek egyik produdere Le­onardo DiCaprio volt. Szerepel a listán a titkos do­kumentumokat kiszivárogtató Edward Snowdenről készült Ci- tizenfour című film is, amelyet már több nemzetközi díjra is méltónak találtak. A listán van az amerikai-francia koproduk­cióban készült Jodorowsky's Dune, amely Alejandro Jodo- rowsky ambiciózus vállalkozá­sát mutatja be, felelevenítve, hogyan készült a chilei kultren- dező a Dűne című film forgatá­DiCaprio producerként jegyzi a Virungát (Képarchívum) sára, amely végül nem valósul­hatott meg. Wim Wenders és Juliano Ribeiro Salgado The Salt of the Earth című produk­ciója is esélyes lehet: Sebastia- no Salgado brazil fotóst mutatja be, aki az elmúlt 40 évben bejár­ta a világot fontos történelmi pillanatokat megörökítve. 111. Szlovákiai Magyar Képzőművészeti Fórum Kiállítások, beszélgetések ELŐZETES Dunaszerdahely. December 5-7-én tartják a Kortárs Magyar Galériában a III. Szlovákiai Ma­gyar Képzőművészeti Fórumot. A találkozó lehetőséget kíván nyújtani a szlovákiai magyar képzőművészet képviselőinek és alkotóinak, hogy kapcsolato­kat teremthessenek, megala­pozva ezzel a jövőbeni együtt­működést. A háromnapos ren­dezvény holnap 18 órakor kiál­lításmegnyitókkal kezdődik. Nagy Csilla Szaturnusz leckéi című önálló kiállítását Csanda Máté kurátor, Cséfalvay András kiállítását pedig Mészáros Zsolt nyitja meg. A hármadik bemu­tató a magyarországi Sztojáno- vits Andrea és Borosi Gábor Cy- berfield live act című hang- vi- zuál projektje lesz. Szombaton - ugyancsak a ga­léria épületében, vagyis a Ver­mes-villában - 13 órakor szak­mai műhelybeszélgetés kezdő­dik, melyen ismert fiatal kép­zőművészek, művészettörténé­szek és galéristák vesznek részt, köztük Csanda Máté művészet- történész, Cséfalvay András Oskár Čepan-díjas képzőmű­vész, Koronczi Dávid, a losonci Priestor Művészeti Galéria ve­zetője, Nagy Csilla képzőmű­vész, Mészáros Zsolt magyaror­szági művészettörténész, Szto- jánovits Andrea képzőművész, Szigeti Gábor Csongor, a buda­pesti MAMŰ Galéria vezetője. A beszélgetéseket Mayer Éva Munkácsy-díjas képzőművész és Gyenes Gábor képzőművész vezeti. Vasárnap szakmai be­mutatkozások lesznek: kortárs képzőművészeti kezdeménye­zések, galériák, folyóiratok is­mertetik tevékenységüket, va­lamint fiatal művészek mutat­koznak be. (tébé) PENGE Az élet máshol sincs Az elsőkötetes Mán-Vár- hegyi Réka szövegei még ol­vasás után is dolgoznak bennünk, szép lassan erodál­ják komfortzónánk határait; azokat a határokat, melye­ket azért hoztunk létre, hogy elviselhetővé, sőt, élvezhe­tővé tegyük az életünket. A Boldogtalanság az Auró- ra-telepen három ciklusának tizennégy novellájában nem találunk olyan metapozíciót, ahonnan egyenes vonalú, makulátlan életekre és szé­pen kikövezett életutakra lenne kilátás. Minden pátosz­tól mentesen, teljesen hét­köznapi helyzetekben szóró­dik szét az élet szó jelentése. A rendezett baráti, szerelmi, családi kapcsolatok illúzió­jának bemutatása végig kö­vetkezetes, sehol nem fordít­ja félre a fejét a szerző. Ko­runk imperatívusza, a siker és a boldogság megtalálása olyan terhet jelent, amely alatt rendre megrogyunk. Ez a finom szövésű, mesterkélt hazugságháló határozza meg életünket. A szövegekben gyakran olyan hamis elvárá­sok lepleződnek le, mint pél­dául korunk egyik legna­gyobb tabuja, az öregedés el­leni küzdelem. A novellák történetveze­tésére nem jellemző, hogy el­indulnánk valahonnan és megérkeznénk valahova. Az apró mozaikok és fölvillan­tott - legtöbbször banális - élethelyzetek ugyanakkor aláássák a nagy elbeszélések és a kerek, teljes életek lehe­tőségét és hitelességét. Test és psziché egyéni és társa­dalmi uralhatóságának és kontrolálhatóságának lehe­tetlenségégét olyan nyíltság­gal, őszinteséggel és bátor­sággal viszi színre a szerző, hogy az általunk megkötött - bennünket és környezetün­ket mérgező - paktumok, kompromisszumok és eltus­solt stiklik is előszivárognak a gondosan bezárt szekrény­ből. Elviselhetetlen lenne mindez fanyar humor és gyengéd megértés nélkül. Nálunk eddig ez a friss próza az év felfedezése. Fe­dezzék fel önök is! Mán-Várhegyi Réka: Bol­dogtalanság az Auröra-te- lepen. JAK+prae.hu, 214. 220 oldal. Értékelés: MtMMNO Az Esterházy Madonnát kapták karácsonyra ajándékba a milá­nóiak. A város önkormányzata minden évben egy híres festményt állít ki az ünnepi időszakban, amelyet a milánóiak ingyen lát­hatnak. Az idei választás Raffaello művére, az Esterházy Madon­nára esett, amely a budapesti Szépművészeti Múzeumból érkezett Milánóba. Tavaly a szintén Raffaello festette Folignói Madonna hagyta el első alkalommal a vatikáni képtárat, és Milánóban 240 ezren voltak rá kíváncsiak. (Képarchívum) Sánta Szilárd kritikai rovata

Next

/
Thumbnails
Contents