Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-04 / 278. szám, csütörtök

8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 4. www.ujszo.com „Hagynak minket meghalni. Meddig kell még éheznünk? Nem hittem volna, hogy megérem ezt a szégyent" - panaszolja egy 76 éves asszony Koldulnak a donyecki idősek, nem kapnak nyugdíjat Kilátástalan helyzetben a kelet-ukrajnai nyugdíjasok (TASR/AP) MTI-HÁTTÉR Nyma egy csütörtöki napon kezdett koldulni, hogy meg tud­ja venni a szívgyógyszereit. - Nem kapok nyugdíjat. Nem gondoltam, hogy megérem ezt a szégyent - kesergett az idős nő. Nyma Nyikiforovnához hason­lóan több százezer nyugdíjas nem kapja meg a megélhetésé­nek egyetlen forrását a szakadá­sok kezén lévő, hét hónapja há­borús konfliktus sújtotta Kelet- Ukrajnában. A kijevi vezetés november elején úgy döntött, hogy leállítja a lázadó kézen lé­vő területek költségvetési tá­mogatását, a szociális segélyek és nyugdíjak kifizetését. Később a postai öszszeköttetést is meg­szakította. „Ezzel tarthatatlan­ná tették az amúgy is nehéz helyzetet” - mondta Jevhen Ši­balov, a lakosságot segítő Fele­lős Állampolgárok civil szerve­zet önkéntese. Arszenyij Jace- nyuk miniszterelnök Oroszor­szágot okolja, szerinte kizárólag Moszkva felelős a szakadár terü­leteken élő több mint 650 ezer nyugdíjast sújtó „humanitárius katásztrófáért”. Hamis lakcím, korrupció, kétes eredmény Az ott élő nyugdíjasoknak hó­napok óta az ukrán hadsereg el­lenőrzése alatt lévő területre kell átmenniük, hogy remény­kedhessenek a nyugdíjuk kifize­tésében, miután leküzdötték számos adminisztratív akadályt. Fiktív lakcímet próbálnak sze­rezni ukrán területen, ehhez be kell mutatniuk a lakcímet igazo­ló dokumentumot. így a korrup­ció átszőtte Ukrajnában rögtön megjelentek a közvetítők, akik 500 hrivnyáért (kb. 28 euró) kí­nálnak lakcímkártyát. Ez azon­ban a nyugdíj majdnem harma­da, az átlagnyugdíj mindössze 1670hrivnya. Nyugdíjasokkal teli vonatok A nyugdíjasoknak már az is nehézséget okoz, hogy eljussa­nak Kijev fennhatósága alatt lévő területekre. Százak sora­koznak a donyecki pályaudva­ron, akik az okmányok beszer­zése érdekében akarnak utaz­ni. „Egy hónapja voltam Kra- matorszkban, hogy elintézzem a nyugdíjamhoz szükséges pa­pírokat. Most megint itt kell so­rakoznom a hidegben. Ráadá­sul egyáltalán nem biztos, hogy bármit is sikerül elintéznem” - panaszolta a 70 éves Katerina Szavenko. De rengeteg nyugdí­jas az egészségi állapota miatt nem tud utazni, vagy nincs pénze vonatra. „Csak Donyeckben harminc­ezren vannak, akik nem tudnak kimozdulni, a családjuk nem tudja őket segíteni. A legfonto­sabb gyógyszerekhez sem jut­nak hozzá, a túlélés határán van­nak” - mondta Jevhen Šibalov. Ők többnyire a szomszédjaik nagylelkűségének és a humani­tárius szervezeteknek köszön­hetik a túlélést. Gyakran látni időseket koldulni a szupermar­ketekben, gyógyszertárakban. „Hagynak minket meghalni. Senki sem tudja megmondani, mikor lesz vége, meddig kell még éheznünk“ - mondta a 76 éves Tetyána Szolovjeva. „Nincs családom, csak a nyugdíjamból éltem. A szomszédoktól kértem segítséget, bányászok. De már ők sem kapnak bért. Hogy lehet így élni?” - kesergett a Makijivka ipartelepülésen élő idős nő. OLVASÓI LEVEL Kedves Gazdag József! Végtelen szomorúsággal olvastam az utolsó jegyzete-, det az Új Szóban. El kellett olvasnom többször is, mert nem hittem a szememnek. Sose gondoltam, hogy egy­szer véget ér az általad szer­kesztett Focitipp, nem szá­moltam vele, ezért derült égből villámcsapásként ért a hír. Mint amikor hirtelen egy kedves családtag távozik... Megdöbbentem, mert ked­venc olvasmányaimmá vál­tak a keddi írásaid. Előre örültünk a keddeknek, az egész család. Én, aki egyálta­lán nem érdeklődtem ko­rábban a foci iránt, általad ismertem és szerettem meg ezt a világot: a falusi, kis és nagy, vagy nemzetközi fut- ballpályák világát, hangula­tát, a játék örömét, a bunda hátterét, rekordokat és sta­tisztikai érdekességeket. Mindig nagy élvezettel olvas­tam el az egész Focitippet, de elsősorban a „futballfüggő _naplóját” szerettem. Ked­denként, szintén írástudó fi­ammal állandó visszatérő mondatok voltak: „Olvastad a Gazdag Józsit? Megint jól megírta!” Azt hiszem, sokak nevében írhatom le: irodal­mi, sőt filozófiai magassá­gokba emelted a focit. De persze nem csak azt, hiszen írásaid sokkal többről szól­tak, mint csak a fociról. Ró­lunk szóltak. A mi örömeink­ről és a mi gyarlóságainkról. Az emberről, az életről, régi­ónk sajátosságairól... Fociba csomagolva. Köszönjük ezt a tíz évet. Gazdagodtunk álta­lad. Töretlenül bízom abban, hogy nem végleg távoztál. Visszavárunk! Bugár Márta nyugdíjas pedagógus, Deáki LOVESZAROK Jövőnk a ma iskoláiban alakul Szlovákia jövője a ma isko­láiban dől el - hangsúlyozta Andrej Kiska a parlamentben elmondott beszédében. Ál­lamfőnk bölcs megállapítását a mi szempontunkból úgy is módosíthatjuk, hogy a szlová­kiai magyarság megmaradá­sának, jövőjének, szülőföldjén való boldogulásának egyik legfontosabb feltétele a szín­vonalas anyanyelvi oktatás. Egy év telt el pedagógusa­ink, a szülők és más közéleti személyiségek pozsonyi tün­tetése óta, amelyen elsősor­ban kisiskoláink tervezett összevonása, megszüntetése ellen emeltük fel szavunkat. Azóta a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, valamint a Híd és az MKP e követelést nyoma- tékosító közös javaslatát be­terjesztettem a parlamentbe, továbbá más fontos oktatás­ügyi kérdésben négyszer in­terpelláltam Dušan Čaplovič volt minisztert. Sajnos, ered­ménytelenül. A már leköszönt tárcavezető azt az ígéretét sem tartotta be, hogy utasítja a ko­máromi módszertani intéze­tet, amelynek legfontosabb feladata hatékonyabbá és életszerűbbé tenni a szlovák nyelv és konverzáció oktatását a magyar tannyelvű iskoláink­ban. Mindeközben a Híd többi képviselőjéhez hasonlóan én is aláírtam azt a jogorvoslati in­dítványt, amelyben arra kér­tük az Alkotmánybíróságot: törölje el Dušan Čaplovič diszkriminatív törvénymódo­sítását, amely alapján csak azok tanulhatnának gimnázi­umban, akiknek a tanulmányi átlaga nem rosszabb 2,0-nál. A taláros testület eleget tett ké­résünknek. Ilyen előzmények után örömmel és bizakodással fogadtuk Peter Pellegrini ki­nevezését az oktatásügyi tárca élére. Bugár Béla pártelnökkel közösen az első adandó alka­lommal felkerestük, és való­ban tartalmas, előremutató beszélgetést folytattunk. A miniszter úr is leszögezte, hogy módszertani szempont­ból különösen fontos a szlovák idegen nyelvként való oktatá­sa. Megértést tanúsított kisis­koláink jövője iránt: minden egyes érintett kisiskola helyze­tét körültekintően kezeli, vagyis nem érzéketlenül hajtja végre a jövő szeptembertől ha­tályos törvényt. Azokról a te­lepülésekről pedig, ahol elke­rülhetetlen egy-egy kisiskola megszüntetése, majd iskola­busz - és nem zsúfolt menet­rend szerinti járat - szállítja a diákokat a legközelebbi in­tézménybe, délután pedig ha­za. A belpolitikai élet úgy hoz­ta, hogy most házelnökké vá­lasztották Pellegrinit, az okta­tásügyi miniszter pedig Juraj Draxler lett, aki megígérte, hogy folytatja elődje munká­ját, tiszteletben tartja érték­rendjét. Bízunk benne, hogy szavatartó lesz, szeretnénk mielőbb találkozni vele. Már csak azért is, mert oktatás­ügyünk számos kihívással, gonddal szembesül. A minisz­térium a szlovákiai egyetemek hálózatának és számának fe­lülvizsgálatára készül. Erre a felmérésre - például az akkre- ditáció feltételeinek szigorítá­sára - alaposan fel kell készül­nie a Selye János Egyetemnek is. Fontos napi és hosszabb tá­vú feladatok várnak minden szlovákiai magyar óvodai ne­velőre, tanítóra és tanárra, de a szakpolitikusokra és más közéleti személyekre is, mert iskoláink jövője mindannyi­unk munkájától és erőfeszíté­seitől függ. Vagyis mind­annyiunk felelőssége. Érsek Árpád, a Híd parla­mentiképviselője s Megun Ez o Mit kell tennie? Rendelje meg negyed évre az Új Szót és megajándékozzuk 2 DVD-vel! lop jár Önnek! naraa £ lm 1 z> Q Q + > "<L> C "QJ 4—* ! <Ü N £ E GO "O "03 > "QJ N GO N "03 _£Z c É C N "03 "03 N GO E GO 2 QJ 03 J5 Z5 i_ CD U co O o "03 v: 3 Q_ o

Next

/
Thumbnails
Contents