Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-31 / 298. szám, szerda

20 Régiósport ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 31. www.ujszo.com j1« «V H T mSb i É~i 1 Ä- ■ érrca^ fe.Jg mm er res pl hm * I 1 f... fg fii Ic3=x== H': far»».­IS BgM m «Mg; A dunaszerdahelyi birkózóklub idei legjobbjai edzőikkel, klubel­nökükkel: id. Caál Attila, Gaál András, Hakszer Tibor, Hakszer Balázs, ifj. Gaál Attila, Szerencsés László, Bacsfai Réka, Hakszer Roland (Kertész László felvétele) A dunaszerdahelyi birkózás sikeréve volt 2014 Harmincöt verseny, százegy érem ÁGH ISTVÁN Dunaszerdahely. Az év vé­ge közeledtével szinte min­denki számvetést készít a mö­göttünk hagyott esztendő tör­ténéseiről. így volt ez a minap a dunaszerdahelyi birkó­zóklub esetében is. A klubve­zetés a versenyzők 2014-es esztendőben elért eredményei függvényében leltárt készített, értékelte a legkiemelkedőbb sikereket, megjutalmazta az éremtermésben leginkább je­leskedő versenyzőit. „A mögöttünk hagyott nap­tári év bővelkedett a sikerek­ben. Különböző szintű, korosz­tályú viadalokon Ausztriában, Csehországban, Lengyelország­ban, Magyarországon, Német­országban és Szlovákiában mindkét fogásnemben 33 bir­kózónk összesen 35 versenyen vett részt. Együttvéve 101 ér­met, ebből 29 aranyat, 33 ezüs­töt és 39 bronzot gyűjtöttek be. A korosztályos országos baj­nokságokon 21 érmet szerez­tünk. Az öt legfényesebb érem mellé 7 ezüst- és 9 bronzérem került. Három versenyzőnket, Bacsfai Rékát, Hakszer Balázst, ifj. Gaál Attilát besorolták Nagyszombat megye legjobb sportolói közé” - hangzott a Wubelnök gyorsleltára. A tisztségviselő évértékelő­jében nyomatékosította, hogy két évtized elteltével ifj. Gaál Attila személyében a duna­szerdahelyi birkózóklubnak ismét volt kadett korosztályú válogatott versenyzője a világ- bajnokságon. Ugyanakkor hét csapat versengéséből a duna­A LEGJOBBAK Diákok: Gaál András 35 pont) Serdülők: Hakszer Balázs 63 pont Kadettok, juniorok: ifj. Gaál Attila 45 pont Lányok: Bacsfai Réka 44 pont szerdahelyi tehetségek végez­tek az élen a diákok ötfordulós ligájában, melyben a legneve­sebb hazai klubokat (Dunaj- plavba, Prievidza, Trenčín) si­került maguk mögé utasítani­uk. ,A sikerek hatására váro­sunkban érezhetően megnőtt az érdeklődés sportágunk iránt. Ez a tény a jövőt illetően derűlátásra ad okot. Taglét­számunk negyven főben állan­dósult. Nálunk már a 2009-es születésű óvodások is ismer­kednek a birkózás ábécéjével. A négy lányversenyzőnkhöz szeptemberben hárman csatla­koztak. A gyerekek sikerei a szülőket is megfertőzték, tá­mogatják csemetéiket, a szer­vezésben is sokat segítenek. Ugyancsak köszönettel tarto­zunk támogatóinknak. Egyér­telmű: edzőink, nevezetesen id. Gaál Attila, Hakszer Tibor és Szerencsés László nívós szakmai munkája nélkül nem lehettünk volna ilyen sikere­sek” - summázta a sikerekhez vezető út mérföldköveit a klub­elnök. Az év végi mérlegvoná­son kiértékelték, megjutalmaz­ták a klub legsikeresebb ver­senyzőit. Klubelnök a sportbizottság élén Dunaszerdahely. Hakszer Rolandot, a dunaszerdahelyi bir­kózóklub elnökét a novemberi helyhatósági választások so­rán képviselővé választották, decemberben pedig a városi önkormányzat mellett működő sport-és testkultúra szakbi­zottság élére nevezték. „Sportkoncepció nélkül nincs esély színvonalas élsportra, vonzó tömegsportra, ésszerű finanszí­rozási rendszerre. Nehéz távlatokban gondolkodni. Hogy ki- tehessük a hangsúlyokat, társaimmal szeretném mielőbb fel­térképezni a dunaszerdahelyi sportklubok tevékenységi struktúráját, versenyzőik eredményeit, az edzésfeltételeket. Az anyagi lehetőségek függvényében javasolni fogjuk a vá­rosi sportlétesítmények felújítását, korszerűsítését. Már az első bizottsági ülésen elhatároztuk, hogy városi viszonylat­ban megjutalmazzuk az adott naptári év legjobb sportolóit” - vallott elképzeléseiről Hakszer Roland, (ái) A nyári érvágás sem sodorta lejjebb a táblázaton a naszvadi/ímelyi csapatot a női 1. kéziligában Elsők, ha most lenne a vége Tizenhat őszi ponttal, csak rosszabb gólkü­lönbséggel szorult a má­sodik helyre a táblázaton a naszvadi/ímelyi csa­pat. Miskovics György védencei a hatalmas nyári érvágás után is ott maradtak a női I. kézi­labdaliga legjobbjai kö­zött, az őszi bajnok nyit- raiakat is legyőzték. Az idény tapasztalatait a csapat edzőjével gyűjtöttük csokorba. J. MÉSZÁROS KÁROLY Tavaly az őszi idény után az élen teleltek, most máso­dikok, de csak hajszállal van­nak lemaradva a listavezető­től. Mi változott azóta? Nagyon sok minden. Közbe­vetve azonban elmondom, hogy jelenleg csak azért vagyunk má­sodikok, mert a bajnokság köz­ben azonos pontszámnál a jobb gólkülönbség számít, és nem az egymás elleni eredmény. Az csak a végén lesz a legfontosabb mutató. Visszatérve helyze­tünkre: nyáron elment öt kulcs- játékosunk: Bízik Réka és Kata­rína Pócsiková kölcsönjátéka már nem jöhetett számításba, Szabó Veronika gyesre távo­zott, Šulan Zsuzsa és Oláh Gab­riella befejezte aktív pályafutá­sát. Zuzana Fujasová is két baj­noki után Galgócra igazolt. Nagy érvágás volt ez számunk­ra, hiszen egy alaphatosnyi em­bert kellett mellőzni az őszi sze­zonban. Mégis ott vagyunk az élmezőnyben. Kellemesen meg­lepett, hogy sikerült a második helyen végeznünk. Jobb össze­fogással, nagyobb akarattal pó­toltuk a hiányzókat, akik he­lyett csak Lívia Klučková és a zsitvabesenyői Ožvald Lucia ér­kezett. Utóbbi azonban idény közben megsérült. Még szoro­sabbá tettük a gútai szálakat, ebből a kapcsolatból is a lehető legtöbbet hoztuk ki. Adott hely­zetünkben főleg a mi lányaink­nak, a fiataloknak sikerült be­épülniük a csapatba. Tizenegy bajnokiból nyol­cat megnyert a csapat, s mind­össze háromszor maradt alul a roppant szorosan alakuló él­mezőnyben. Miben tudták fe­lülmúlni ellenfeleiket? Jó védekezésben. A kapustól a védekező játékosokig minden­kinek tudatosítania kellett, hogy ez a sikerünk alappillére. Amikor nem jól védekeztünk, nagy vere­ség lett a vége. Nagymihályban és Trencsénben ez történt, bár a történethez hozzátartozik, hogy mindkét esetben más is közrej át­szőtt. Az aranyosi vereség vi­szont nagyon fáj. Ha nem lett volna, ott vagyunk az első he­lyen. Támadásoknál a kontrákra építettünk, felállt védekezés el­len arra törekedtünk, hogy tuda­tosan támadjunk, s többnyire begyakorolt figurákkal, kombi­nációkkal érvényesüljünk. Egész idő alatt sulykoltam a já­tékosokba, hogy bízzanak önma­gukban, s azt kértem tőlük, az edzésen gyakoroltakat próbálják a pályán megvalósítani. Ősztől korábbi kulcsjáté­kosok hiányoztak soraikból, mégis felvették a versenyt a mezőny legjobbjaival. Ez mi­vel magyarázható? Óriási szív és akarás van sike­reink mögött. És ott található a háttérben a közönségünk. Van elvárás, mégpedig ott lenni az élbolyban. Lelki löketet ad a lá­nyoknak, hogy bíznak bennük. Hangsúlyozom: nagyszerű kö­zönségünk van, idegenbe is elkí­sérnek bennünket, előttük a lá­nyok is akarnak bizonyítani, ké­zilabdázóink nem veszik félváll­ról a meccseket. Az idény előtt a korábbinál szorosabb bajnokságot várt, és legutóbbi elsőségük elle­nére csak a legjobb hat közé várta csapatát. Mivel ez be­jött, azt kérdezem: érte va­lamilyen meglepetés az ősz folyamán? Nem nagyon. Számítottam a kiegyensúlyozott élbolyra. Őszi és tavaszi első helyünkkel im­pulzust adtunk a kiscsapatok­nak, hogy ők is végezhetnek az élen. Ez felpezsdítette a me­zőnyt. Jó, kemény meccsek vol­tak a bajnokságban. Nagyon jónak tartom, hogy van versen­gés, kezdenek felébredni a vi­déki csapatok, s ez megmutat­kozott a szoros élbolyban. Meg­lepett, hogy az együttesek a ko­rábbiakhoz képest sokkal ko­molyabban igyekeznek felké­szülni. Főleg vidéken újra erőre kapott a női kézilabda. Ennek az egyik jele, hogy a 12 csapa­tos I. liga mellett a II. ligában is már tizenegy résztvevő játszik. Tavalyi őszi elsőségük után tavasszal is megnyerték az I. ligát. Most is így lesz? Nagyon szeretnénk. Tudjuk, hogy sokkal nehezebb megőriz­ni az elsőséget, mint azt meg­szerezni. Mindenki bizonyítani akar ellenünk, ott lihegnek a nyakunkban. Ha télen sikerülne egy-két poszton, de főleg balol­dali átlövővel erősíteni, nyu- godtabban várhatnánk a ta­vaszt. Még akkor is szép lenne a legjobb négy között végezni. Kulcsfontosságú lesz számunk­ra az első három tavaszi bajnoki, amikor a végkimenetel szem­pontjából meghatározó ellenfe­lekkel találkozunk. Kik játszottak a csapatban? Kapusok: Haris Lucia, Rajkó Annamária, Harcsa Szimona, Simona Kolinková. Mezőnyjátékosok: Gál Szabina, Mahor Csilla, Sladká Szi­mona, Bureš Nikolett, Olajos Milada, Haris Szandra, Haris Edina, Mlinkovics Bettina, Molnár Borbála, Miskovics Klau­dia, Ožvald Lucia, Vass Krisztina, Navrátil Krisztina, Lívia Klučková, Kosa Tímea. FELEJTHETETLEN REGI0F0CIS PILLANATOK Ezt csinálja valaki utánam Ha megiszod, kiszorulhatsz a csapatból Az év kézfogása Na melyiket hárítsam? Csak nyugalom, fiúk, még pi­henek egy picit Ha meglököm, hasra vágódik? Bírótárs, én merre intsek? Felfalunk, ha nem hagyod abba (Kovács Zoltán felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents