Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-31 / 298. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 31. www.ujszo.com Még nem az az aktív elnök, amit ígért, ám olyan államfő, aki miatt nem kell szégyenkeznünk Az év győztese: Andrej Kiska Andrej Kiska (Gabriel Kuchta felvétele) Egyetlen eredmény: nem lesz együttműködés Pangó magyar ügyek éve VERES ISTVÁN Ki ismerte őt pár évvel ezelőtt? Ki gondolta vol­na róla tavaly ilyenkor, hogy magabiztosan elve­ri Robert Ficót az elnök- választáson? A politikai értelemben semmiből jött Andrej Kiska az év meglepetése és az év győztese a hazai köz­életben. MÓZES SZABOLCS Az év elején még úgy tűnt, bedarálják őt a többiek. A ta­pasztaltabb jelöltek - Milan Kňažko vagy Radoslav Pro- cházka. Kampánya kezdett vontatott lenni, nem hozott új témákat, kétséges volt, bejut-e a második fordulóba. Ám már­cius 15-ig megtartotta korábbi előnyét, két héttel később pe­dig nagyon elverte az elnöki álmokat dédelgető Robert Fi­cót. A miniszterelnöknek a két forduló között már semmi sem segített - pedig még a szciento- lóguskártyát is bevetette. Március 29-én nemcsak szimplán legyőzte Ficót, ha­nem nagyon elverte: közel 20 százalékpont volt a különbség a két jelölt között, ilyenre csak ritkán van példa. Pláne, ha a vesztes fél egyébként az ország évek óta legnépszerűbb politi­kusa, és a legnagyobb támoga­tottságú párt vezetője. A legmegbízhatóbb Andrej Kiskáról tavaly csak annyit tudtunk volna leírni, hogy ő is államfő szeretne lenni - mint még sokan mások. Azóta az egyik legnépszerűbb hazai politikussá vált. Jócskánjavítot- ta az elnöki hivatal elődje, Ivan Gašparovič által erodált reno­méját - felmérések szerint az ál­lamfő számít a leginkább meg­bízható közéleti szereplőnek. Kiska megválasztása után békejobbot nyújtott ellenfelé­nek, ám kinevezése után sem ijedt meg a kormánypárttól. El­ső lépéseként elutasította a par­lament smeres többsége által megválasztott alkotmánybíró­jelölteket - a három megürese­dett posztra hat jelöltet kapott, ám ötöt alkalmatlannak talált. A szeptemberi NATO-csúcson pedig egyértelműen hitet tett Szlovákia euroatlanti elkötele­zettsége mellett. Ősszel a referendummal kapcsolatban bosszantotta fel mindkét tábort: a népszavazás­pártiakat azzal, hogy alkot­mánybírósági kontrollra küldte a kérdéseket, az ellenzőket pe­dig - egyébként korábban, az elnökválasztási kampányban is elmondott - véleménye kifejté­sével. Több aktivitást ígért „Rendszerszintű társadalmi változásokat szeretnék elérni. Nem azért akarok odamenni, hogy fogadásokra járjak és kül­földi politikusokkal levelezzek” - mondta lapunknak adott in­terjújában, még jelöltként, azt ígérve: aktív elnök lesz, aki tár­sadalmi témákat fog felvetni, szakértői kerékasztalokat szer­vezni, a minisztereket raportra hívni. Ezekből az ambiciózus ígére­tekből viszont eddig szinte semmi sem látszik, Kiska az el­múlt fél évben mintha kissé elve­szett volna az elnöki palotában. Csak azokban az ügyekben lé­pett és hallatta a hangját, ame­lyekben muszáj volt. Az utcát is megmozgató, késő őszi korrup­ciós botrány kapcsán sem szólalt meg, pedig ez a szívéhez közeli egészségügyet érintette. Mindezeket figyelembe véve is Kiska győzelme reményt adott a jobboldalnak, egyben megmentette az országot a Smer egyeduralmától. Eddigi lépései a jogállam megerősíté­sét szolgálták, s nem utolsósor­ban tíz év után elmondható, hogy olyan köztársasági elnöke van az országnak, aki miatt nem kell külföldön szégyenkezni. Alig történt valami 2014-ben a hazai kisebbségi politikában, és ha történt is, előrelépést nem hozott. Az idei három vá­lasztás rányomta bélyegét a Híd és az MKP közötti viszony­ra is: az év végi önkormányzati választás után biztossá vált, hogy a 2016-os parlamenti voksolásnak külön vág neki a két párt, a Híd pártszervei ugyanis már eldöntötték: nem lesz magyar összefogás. Az MKP Szlovákia történe­tében először magyar államfő­jelöltet indított - Bárdos Gyula a szavazatok 5,1%-át szerezte meg. A kormányhivatal márci­usban elkezdte a kisebbségi kulturális támogatások kifize­tését, a magyar pályázók nagy része nyár és ősz folyamán kap­ta meg a megítélt pénzt. Bár Miroslav Lajčák külügyminisz­ter májusban nagyon sürgette, mégsem tudtak új kisebbségi kormánybiztost választani - továbbra is Mária Jedličková látja el a feladatokat. Áprilisban a főügyészség vá­dat emelt a 2006-ban Nyitrán megvert Maiina Hedvig ellen, a hónap végén Pozsony belváro­sában szimpátiatüntetés zajlott Hedvig mellett. A megvert lány elleni vádindítványt, ügyrendi hibára hivatkozva tegnapelőtt utasította el a Nyitrai Járásbí­róság, ám a téma ezzel még nincs lezárva. Júliusban felállt az új kisebb­ségi bizottság - a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a testü­letben uralkodó viszonyok mi­att tiltakozva hivatalosan nem jelölt senkit, csupán megnevez­tek tíz személyt, akit alkalmas­nak tartanának a feladatra. Vé­gül bonyolult huzavona után mégis ők lettek a befutók - és be is ültek a tagok közé. A májusi EP-választásokon a Híd és az MKP is 1-1 képviselői helyet szerzett, Dárius Rusnák volt hokilegenda pedig egy po­zsonyi bárban magyar nőket szidalmazott, ami az állásába került, és enyhe pénzbüntetést is kapott. Kétnyelvűségi szem­pontból sem volt mozgalmas az év, a kevés előrelépés egyike, hogy a Pro Cívis PT panaszára a kormányhivatal 34 benzinkú­ton pótoltatta a hiányzó ma­gyar nyelvű, veszélyhelyzetre figyelmeztető matricákat. Ősszel részben pont került az állampolgársági vita végére, az Alkotmánybíróság ugyanis nem tudott dönteni arról, hogy a 2010-es Fico-féle ellentör­vény jogosan fosztja-e meg szlovák állampolgárságától azokat, akik más ország állam- polgárságát felveszik. A testü­let ugyanis nem teljes (13 he­lyett 11 bíróval tevékenyke­dik), és egyik vélemény sem kapott minimális (7 voks) többséget. A „nem döntés” el­lenére az ügy hazai szakasza lezárult, az AB a furcsa határo­zattal elutasította az ellenzéki beadványt. A belügy a 2012-től ígért módosítását máig nem nyújtotta be, 2015 januárjától viszont egy rendelet értelmé­ben visszakaphatják szlovák ál­lampolgárságukat azok, akik­nek a másik állampolgárság felvételekor volt állandó lakhe­lyük a másik országban. A novemberi önkormányzati választásokon kudarcot vallott a Híd és az MKP komáromi koa­líciója - a hivatalos nyilatkoza­tok szerint a 2016-os parla­menti választások kapcsán már fel sem fog merülni a két párt együttműködése. Villámkarrier: negyvenéves sincs, de már volt államtitkár és miniszter is, most pedig házelnök Peter Pellegrini, az idei jolly joker VERES ISTVÁN Ha van a Smernek politiku­sa, akinek a karrierje 2014-ben rakétaként ívelt felfelé, az Pe­ter Pellegrini. A kormánypárt besztercebányai tagja Ľubomír Vážny parlamenti assziszten­seként kezdte 2002-ben, 2006-tól képviselő. 2012-től ugyan pénzügyi államtitkár, de nagyobb figyelmet csak idén júniusban kapott, amikor kide­rült: Robert Fico őt szánja a kormányciklus nagyszüneté­ben leköszönő Dušan Čaplovič oktatási miniszter helyére. (Tomáš Benedikovič felvétele) A saját ígéreteinek, valamint a tárca botrányainak súlya alatt megroggyant Čaplovič után jú­liustól dinamikusabb iramot vett az oktatásügy vezetése. Pellegrini kijelentette, hogy fe­lére csökkenti a minisztérium­hoz tartozó intézmények szá­mát, és kirúgott néhány magas beosztású hivatalnokot. Elve­tette elődje több „vívmányát” is, mint például a gimnáziumi felvételik tanulmányi ered­ményhez való kötése. Biztosí­totta, hogy a tanárok fizetése 2015 elejétől ismét emelkedjen 5%-kal, ugyanakkor Čaplovič korábbi ígéretét, mely szerint a pedagógusbérek 2016-ra elérik a hazai átlagbér 1,2-szeresét, nem firtatta; Mielőtt azonban megmele­gedhetett volna a miniszteri székben, egy magasabb pozíci­óba szólították: Fico őt válasz­totta a CT-botrány miatt le­mondásra kényszerülő Pavol Paška házelnök utódjául. Köz­jogi méltóság lett tehát, és új posztján is igyekszik helyre rakni, amit elődje elrontott: kulturáltabb parlamenti viszo­nyokat ígér, és az újságírókra vonatkozó korlátozások egy ré­szét is feloldotta. Mindezt úgy, hogy még a 40. életévét sem töltötte be. Egyesek máris Ro­bert Fico utódját látják benne. Április végén ismét „koporsós" tüntetés volt, ezúttal Hedvig mel­lett. A meggyalázott Jusztíciát temették. (Somogyi Tibor felvétele) HOGYAN ERTEKELIA 2014-ES EVET? Bízik Réka a vágsellyei Duslo válogatott kézilabdázója Nagy előrelépést hozott számomra ez az év. Helytálltam a vágsellyei csapatban, csak egyetlen mér­kőzés bánt még most is, a nagymihályiak elleni finálé elveszített sorsdöntő találkozója. Egyébként elégedett vagyok, az pedig, hogy válogatottként részt vehettem a decemberi Eb-n, sokkal több, mint amire számítottam. Másfél éve azt sem hittem volna, hogy játszhatok címeres mezben. Béna Zoltán a Diákhálózat elnöke 2014-et a választások éveként lehet jellemezni. Az eredményeket sokan sokféleképpen értelmezték, egy biztos - tapasztalatszerzésből nem volt hiány. Mi, a Diákhálózat csapatával év elején bekapcsolódtunk a tüntetések szervezésébe, nyáron a táborok szervezésén volt a hangsúly, év vége felé pedig nekifogtunk jövő évi programjainak előkészítésének. Termékeny éven vagyunk túl. Nagy József a Híd EP-képviselője 2014 számomra szakmailag a legsikeresebb év volt. Júliusig, a hazai parlamentben az emberek mindennapi problémáit oldottam, kicsi, de ellenzékből meglepő sikerrel. Júliustól Brüsszelben dolgozhatom és örülök, hogy megfelelő szemléletváltással sikerült elérnem egy kivételes eredményt: uniós téma lesz az európai őshonos nemzeti kisebbségek helyzete és jogai. Tarr György kajakos Ez volt eddig a legjobb évem! Az Európa-bajnokságon bronz­érmesek lettünk Vlček Erikkel K2 1000 méteren, aztán pedig a moszkvai világbajnokságon két aranyérmet szerez­tünk, ötszázon és ezren is győztünk. Ez az év nem is sikerülhetett volna jobban. Tavaly ültünk egy hajóba Erikkel, akkor még olyanok voltunk, mint a fiatalok, de idén minden összejött. (ot, MSz, bt)

Next

/
Thumbnails
Contents