Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-22 / 293. szám, hétfő
4 Vélemény És háttér ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 22. www.ujszo.com KOMMENTAR A pótcselekvések éve VERES ISTVÁN Sokáig csináltak keveset. így jellemezhetnénk a 2014-es évet a hazai politikusok szempontjából. Ha másról nem, hát arról híres lehet 2014, hogy idén indult el lefelé a lejtőn Robert Fico második kormánya. Fico elveszítette az elnökválasztást, az EP-választásokon kevesebb képviselőt szerzett a Smer, nyáron elküldték két minisztert, Čaplovičot és Malatinskýt, ősszel Zvolenskát, majd feláldozták Pavol Paška házelnököt is. Kormányellenes tüntetésekre kezdtekjárni az emberek, még akkor is, ha azok a politikusok, akik azokat szervezik, csupán pótcselekvéseket végeznek, ugyanis még mindig nem tudnak valódi alternatívát kínálni a Smerrel szemben. A kormány szintén pótcselekvésekkel ütötte el az időt: alig hagyott jóvá valami igazán jelentős döntést. Először alkotmányba iktatták, hogy a szlovák államnak fontos a család, de csak az, amely egy férfi és egy nő kapcsolatából alakult. Tavasszal hipergyorsan elfogadták a földtörvényt, amely állítólag megakadályozza a külföldiek földvásárlását, a valóságban viszont azoknak a szlovák állampolgároknak tesz keresztbe, akik földet szeretnének eladni vagy venni. Nagyjából ugyanennyi értelme volt annak, hogy ingyenessé tették a vonatozást a diákoknak és a nyugdíjasoknak, megkeserítve azok életét, akik fizetnek az utazásért. Ja, és majdnem kitiltották az édességeket az iskolabüfékből. A parlamenti ellenzék tovább erodálta saját magát: ebben főleg az SDKÚ alkotott maradandót. Színre lépett Radoslav Procházka új pártja a Sieť, amely azonnal megszerezte a választók 12 százalékának bizalmát - azóta sem derült ki, hogy mivel. Az MKP nemrég meglepett minket egy autonómiatervezettel, viszont mivel még sajtótájékoztatót sem hívott össze, hogy bemutassa, csak feltolta az internetre, nem igazán lett országos visszhangja. Idén a szlovák-magyar kétoldalú találkozókon is elhangzott néhány nehezen hihető mondat a példaértékű kapcsolatokról, Orbán Viktor és Robert Fico nem győzte dicsérni egymást. Viszont Pozsony idén sem volt képes kiizzadni magából a 2010-es állampolgársági törvény módosítását, a kassai Alkotmánybíróság viszont kiizzadta magából a döntést, hogy a 2010-es állampolgársági törvényről nem tudja megmondani, alkotmánysértő-e. Azt viszont megmondták, hogy Ivan Gašparovič államfő jogtalanul járt el, amikor nem nevezte ki a 2011-ben főügyésszé választott Jozef Čentéšt. Gašparovič a bíróság bejelentésére nevetett egy jót, majd hazament. Ennyi. FIGYELŐ Putyin nem érti a helyzetet? Vlagyimir Putyin orosz elnök évértékelésében pontosan értésre adta, hogy a külpolitika fontosabb számára, mint a gazdaság. Felfogása szerint az orosz válságot külső tényezők mesterségesen idézték elő, és nem a rendszerből fakad. Putyin gyors kilábalást ígért - saját politikai tapasztalatára támaszkodva, minthogy a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság elég könnyen legyőzhető volt - fejtette ki Mihail Vinogradov politológus a Ve- domosztyi című orosz lapnak. Vaszilij Szolodkov, a moszkvai Közgazdasági Főiskola Banki Intézetének igazgatója szerint Putyin nem fogja fel, hogy mivel jár, ha két évig fennmarad a jegybank 17 százalékos irányadó kamata. „Ilyen kamat mellett a gazdaságból felperzselt pusztaság marad, és nekünk nem marad más, mint hogy elmenjünk krumplit ültetni” - fogalmazott a pénzpiaci szakértő a Deutsche Welle német rádiónak. Hozzátette, egy valutaválság nem tarthat két évig, legfeljebb egy hónapig. Szolodkov szerint Putyin évértékelőjén elhangzott kijelentései arról tanúskodnak, hogy alapvetően nem érti, mi történik a világgazdaságban. (MTI) Mennének a britek az EU-ból A britek többsége kilépne az Európai Unióból a legújabb közvélemény-kutatás adatai szerint - ismertette a The Sunday Times. A megkérdezett britek 51 százaléka voksolna arra, hogy Nagy- Britannia lépjen ki az unióból. Sehol máshol nincsenek többségben a kilépéspártiak. Franciaországban és Görögországban 53, Hollandiában 58, Németországban 73, Olaszországban 75 százaléknyian mondták azt, hogy népszavazás esetén a maradásra voksolnának. A kérdést brit szempontból különösen aktuálissá teszi, hogy a kormányzó brit Konzervatív Párt valóban referendumot tervez Nagy-Britannia EU- tagságáról. (MTI) A művészethez menekülhet az alkotó ember, ha a valóságot akarja közvetíteni Fikció Filmet forgattak Pozsonyban. Múlt idő. Mihelyst a főtámogató megtudta, hogy a film az egykori köz- társasági elnök fiának elrablásáról szól, kihátrált, mondván, még túl sok az élő, befolyásos ember. LOVÁSZ ATTILA Filmet forgatnak Pozsonyban. Mégis. A forgatókönyvet ugyanis megváltoztatták: fikció lesz az egész, nem az elnök fiának 1995-ös elrablásáról, hanem manapság játszódik, az elnök fiáról szól, valamint annak elrablásáról. Fikció lesz, állítólag hasonlítani sem fog az 1995-ös történethez. Amikor az ezredforduló táján számon kértem tollforgató barátaimtól, vajon miért nem ihlette meg őket a kilencvenes évek hazai Clondike-ja, a hatalmas társadalmi mozgás, az óriási vagyonmentések és kirablások, az a dinamika, ami a társadalomban békeidőben még sosem jelent meg a történelem folyamán, sokan mondták: túl sok szereplő él még, jobbára befolyásosak, s itt a történelmi dokumentum, de még a történelmi dráma is zűrös. Egyébként az elnök fiáról végül el nem készült film producere is csak annyit mondott el: jogi szakvélemények sorát kérték ki, és láss csodát, a történetet a jogászok is zűrösnek tartották. Hát persze: az elnök fiát elrabolták. Amikor úgy nézett ki, hogy a nyomozók igazi profi munkát végezve rájöttek, ld volt a tettes, az államfőt helyettesítő miniszterelnök amnesztiát hirdetett az elrablási ügyben - sokak szerint önmagának is -, a nyomozás pedig leállt. A bűncselekményt elkövető XY-t megnevezni tehát lehetetlen, ha viszont valaki elmondja, hogy XY volt a tettes, akkor ő követ el bűncselekményt, de legalábbis kártérítési pert lehet ellene nyerni. Az amnesztiát másra találták ki, de erről értekeztünk már párszor. Amiről viszont nem, az a fikció. Igen, a fikcióhoz menekülhet az alkotó ember, ha a valóságot akarja közvetíteni. Csodálatos hagyományokat teremtett a 19. század magyar nagyregényeinek sora (hogy ne külföldi példákat említsünk), a csúcson pedig valahol Jókai Fekete gyémántokja, És mégis mozog a Földje. Tudjuk, hogy soha Magyarországon semmilyen Berend Iván bányamérnök nem élt, Tibald gróf sem volt Bonda-völgy tulajdonosa, Maximilián herceg is a fantázia szülötte, mégis érezzük, a korai kapitalizmust megtanulni nem levéltári iratokból lehet igazán, hanem a regényből. Jenői Kálmánokat, sánta Bíróczykat, Korczákat és Sátory Katinkákat adott a fantázia a regényirodalomnak, de biztos, hogy a regényalakokat igazi hús-vér emberekről mintázták. A modem kor nagyregénye a film - számos olyan filmprodukciót láthattunk, amelyben a hős soha nem volt rendőr, nyomozó, politikus és milliárdos, mégis ott vannak a magyar, a szlovák, de még az amerikai utcákon és üvegpalotákban. Remélem, az átírt és fikcióra épülő film végül elkészül. Európa ontja a művészfilmeket, de nagyon kevés az a mainstream játékfilm, amelyben korunkra, korunk leglátványosabb eseményeire bukkannánk. Rádöbbenve, a fikció, a regény, a játékfilm nagyon is valóságos, nagyon is korhű és igenis tanulságos - a hatalmasok ügyvédeinek siserehada pedig eszközte- len és csak csendben dühönghetnek az érintettek. Legalább ennyi jár a tömegnek, amely, mint mindig, csak elszenvedője az eseményeknek, s legtöbbször a számlát is állja. Kiskarácsony (SITA-felvétel) A román diktátor arab közvetítéssel Kínától vásárolt hét rakétát Ceausescu rakétatámadásra készült Paks ellen MT1-FIGYELŐ Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor 1989 nyarán a paksi atomerőmű elleni rakétatámadást készített elő - áll A romániai forradalom kitörésének valódi története című, most megjelent könyvben. A szerző, Szőczi Árpád a romániai diktatúra bukását kutató újságíró. A budapesti történeti levéltárban bukkant 2013 novemberében egy olyan magyar hírszerzői jelentésre, amely arról szólt, hogy Nicolae Ceausescu 1989 nyarán hét rakétát telepített a Kolozsvár melletti szászfenesi (Floresti) katonai egységbe, amelyeket a paksi atomerőműre állíttatott rá. A rakétákat arab közvetítéssel Kínából vásárolta. Ceausescu attól tartott, hogy a magyarországi reformok Romániába is eljutnak, és őt is elsodorják. Az újságírónak Németh Miklós akkori magyar miniszterelnök is megerősítette az információt. A volt magyar kormányfő elmondta, hogy a fenyegetés hatására Magyarország az Amerikai Egyesült Államokból és Japánból szerzett be rakétavédelmi rendszert. A magyar vezetés 1988-tól együttműködött Victor Athana- sie Stanculescu román tábornokkal, akit a történészek, a Ceausescu-diktatúra megbuktatása egyik kulcsfigurájának tartanak. A román tábornokkal Kárpáti Ferenc akkori magyar honvédelmi miniszter állapodott meg 1988 nyarán arról, hogy együttműködnek, ha zavargások törnek ki Romániában. A magyar katonai hírszerzés is segített a romániai felkelők oldalára átállt román hadseregnek abban, hogy megtalálják azokat a lőállásokat, ahonnan a Ceausescuhoz hű fegyveresek a tömegbe lőttek Temesváron. Németh Miklós azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a temesvári hősök temetőjében eltemetett nyolc ismeretlen forradalmár között magyar titkos ügynökök is vannak. Stanculescu tábornok nem volt hajlandó nyilatkozni a könyv szerzőjének. Szőczi Árpád úgy véli, a romániai forradalommal kapcsolatos hírszerzői szálak egyáltalán nem jelentik azt, hogy Tőkés Lászlót valamely titkosszolgálat irányította volna ellenállásában. Tőkés nem tudott a háttérben zajló titkosszolgálatok aktivitásáról.
