Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-03 / 277. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 3. www.ujszo.com Beszélgetés egy interjúkötetről Dunaszerdahely. A szövegember címmel je­lent meg nemrég egy Tóth Lászlóval készült inter­júkból szerkesztett „be- szélgetős-emlékezős” kö­tet, amelynek bemutatója ma 18 órától lesz a duna- szerdahelyi Arthe Cá­réban. Az íróval Kulcsár Ferenc beszélget, a kiad­ványt Kocur László publi­cista és irodalomkritikus, lapunk munkatársa mél­tatja. (juk) Tarolt a Sráckor New York. Richard Linklater 12 éven át forga­tott filmje, a Sráckor tarolt a New York-i filmkritiku­soknál, elvitte a legjobb filmnek járó díjat is. Link­later a legjobb rendező dí­ját, Patrícia Arquette pe­dig a legjobb női mellék- szereplőnek járó elisme­rést is megkapta a Srácko­rért a New York-i Filmkri­tikusok Körétől, amely hétfőn hozta nyilvános­ságra díjazottjait. A leg­jobb színésznek járó díjat Timothy Spallnak ítélték Mike Leigh J.M.W. Turner brit festőről szóló életrajzi filmjének címszerepéért. A legjobb színésznő Mari­on Cotillard lett, akit két filmjéért: a Két nap, egy éjszakáért és a The Im­migrant című drámáért is díjaztak. A legjobb férfi mellékszereplőnekjáró el­ismerést J.K. Simmons vi­heti haza a Whiplash című filmben nyújtott alakítá­sáért. A díjakat 2015. ja­nuár 5-én adják át New Yorkban. (MTI) A Szlovák Régészeti és Történelmi Intézet kutatómunkájának eredményeit mutatja be a Régészeti Múzeum kiállítása A rejtélyes maja civilizáció nyomában Pozsony. A rejtélyes ma­ják címmel látható kiállí­tás a Szlovák Nemzeti Múzeumhoz tartozó Ré­gészeti Múzeumban. A kiállítás a maja civilizá­ció után Guatemala tró­pusi őserdeiben kutató szlovák szakemberek eredményeit, jelentős felfedezéseit mutatja be. TALLÓSl BÉLA A Szlovák Régészeti és Tör­ténelmi Intézet (SAHI) munka­társai hat éve kutatnak a maja civilizáció után Guatemalában - ahol a szlovák szakemberek­nek egy kétezer négyzetméte­res területet bocsátottak ren­delkezésükre. Eddigi, hatéves régészeti kutatómunkájuk so­rán a Szlovák Műszaki Egye­tem, valamint a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán működő Közép-amerikai Tanulmányok Központja mun­katársaival együttműködve az ősi kultúrák térképén kilenc olyan új maja kővárost (telepü­lést) sikerült felfedezniük, amelyekről eddig a tudósoknak sejtésük sem volt - árulta el a projektet vezető Milan Kováč professzor. Egyedülálló kiállítás e mos­tani: ez az első múzeumi pre­zentáció, amely közép-ameri­kai ősi civilizációkból szárma­zó értékes leleteket vonultat fel Pozsonyban. Az anyag hosszú időszakot ölel fel: Krisztus előtt 800-tól egészen Krisztus után 1500-ig prezen­tál régészeti tárgyakat. Nem­csak a messzi történelmi múlt­ba vezet el a kiállítás, a ma élő maják életstílusáról is meg­próbál képet formálni egy ha­gyományos lakandón ház makettszerű felépítésével, s olyan eszközök bemutatásá­megfejteniük, akik egyébként többféle ősi maja szövegma­radványt felfedtek már. A szlo­vák régészek feltételezik, hogy az általuk fellelt sztélétöredék valamikor i. e. 100 és 50 között valamilyen erőszakos cseleke­detnek esett az áldozatául; a szent feliratot széttörték és az­zal szentségtelenítették meg, hogy közönséges kőtömbként „befalazták” egy új építkezésbe (a múlt évben megtalált torzó­ról van szó). A kiállítás azt is bemutatja, hogy a régészek milyen techno­lógiákkal próbálnak egyre több információt szerezni a maja sztélékről. Frotázs technikával készítenek róluk másolatot (ilyet a kiállításon is látha­tunk), ami azt jelenti, hogy rizspapírra grafitpor segítségé­vel levonják az írásjeleket. A levonatot aztán „átírják” há­romdimenziós formátumba. A térbeli kiterjedés pedig elősegí­ti, hogy a szakemberek az idő okozta felszíni változásokat is analizálni tudják. A kiállítás felfed valamit ab­ból a rejtélyből, amely a klasszikus maja kultúrát körül­lengi. Érzékelteti, hogy szofisz­tikáit kultúrájú népről van szó - erre utalnak a tárlókban lát­ható szín- és formagazdag ke­rámiaedények, az állatfigurák, a rituális eszközök vagy a gi­gantikus istenmaszkok, me­lyeken monumentális orna­mentikát alkalmaztak, nem utolsósorban az emberi fogak­ba mélyített díszek stb. A maják -ez is kitűnik a kiállításból - a matematika és az asztronómia területén is jelentős ismerete­ket szereztek, illetve felfedezé­seket tettek. A régészeti tárgyak és a lele­tekről készült dokumentációk mellett a kiállítás fényképekkel a helyszíni kutatómunkát is il­lusztrálja. A kiállítás 2015. jú­nius 21-ig látogatható. Illusztrációként egy hagyományos lakandón házat is megépítettek a kiállításon (Fotók: SNM) Füstölőedény a preklasszikus és festett kerámiaedény a posztklasszikus korból val, melyek a mai maja rítu­sokban is használatosak. Azért is egyedülálló a pozso­nyi kiállítás, mert a klasszikus maja kultúra tárgyi maradvá­nyait (általuk természetesen a szellemi örökséget is) kutató szlovák régészek munkájának eredményeiről is beszámol. A SAHI munkatársai a guatema- lai Petén-őserdőben, elsődle­gesen Uaxactún ősi romváros környékén (de attól távolabbi helyszíneken is) folytatnak ter­vezett kutatásokat. A szlovák kutatócsoport legértékesebb felfedezése egy 2013-ban talált sztélétöredék, melyet a 28-as számmal jelöltek meg, s amely az egyik legidősebb, kőbe vé­sett maja feliratot tartalmazza. Ez a szövegtöredék annyira ré­gi, s olyan archaikus és ismeret­len jeleket tartalmaz, hogy azoknak a - felirattannal fog­lalkozó - legelismertebb szak­embereknek sem sikerült eddig Pénteken este gálaműsorral és bállal ünnepük a születésnapot - az estre egykori és jelenlegi tagjait, barátait, támogatóit várja az együttes 45 éves a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes ÚJ SZÓ-ELŐZETES Pozsony/Fél. Megalakulása 45. évfordulóját gálaműsorral és bállal ünnepli a Szőttes Ka­mara Néptáncegyüttes pénte­ken 18 órától a féli kultúrház­ban. Az estre egykori és jelenlegi tagjait, barátait, támogatóit várja az együttes. „Mivel nem kerek évfordulóról van szó, nem akartunk nagy felhajtást, azt tartottuk fontosnak, hogy összejöjjünk, együtt töltsünk egy estét. Az ünneplés mellett jó alkalom ez az ismerkedésre is, hiszen a 45 év alatt a Szőt­tesben megfordult generációk nem feltétlenül ismerik egy­mást - mondta el Reicher Gel- lért, a néptáncegyüttes szerve­zőtitkára. - Félre azért esett a választásunk, mert nincs messze Pozsonytól, az alapítók és a későbbi táncosok között is szép számmal akadtak féliek, ráadásul a Szőttes zenei arcu­latát nagyban meghatározó Varsányi zenekar tagjai is a fa­luból származnak. Az ünneplés tulajdonképpen már reggel el­kezdődik, egy igazi falusi disz­nótorral, ami ott készül, az ke­rül este az asztalra. A jubüeumi gálaműsor egy 30-40 perces összeállítás a legújabb, egy éve bemutatott, Három a... című műsorunkból, utána vacsora és bál következik.” A Szőttes 1969-ben alakult meg azzal a céllal, hogy segítse felkutatni, ápolni és megőrizni a hazai és az egyetemes ma­gyar, valamint a környező né­pek népművészeti hagyomá­nyainak értékeit, elsősorban a néptáncokat, a népdalokat és a hangszeres népzenét. A Szőttes megalakulásáig ugyanis nem volt olyan népművészeti együt­tes, amely ezt a küldetést vál­lalta volna. Voltak ugyan helyi folklórcsoportok, azok azon­ban legföljebb a helyi szokáso­kat ápolhatták, a helyi forrás­ból meríthettek. A Szőttesnek mint a Csemadok Központi Bi­zottsága együttesének már na­gyobb tere, több lehetősége volt. Az együttes mind a mai napig hű maradt céljához, amit egész estét betöltő műsoraival bizonyít. Első egész estés műsorának, A tűznek nem sza­bad kialudnia címűnek 1970. június 6-án volt az ősbemutató­ja Alsószeliben. A Szőttes elsősorban a hazai közönség előtt szerepel, kelet­től nyugatig végigjárva az or­szágot, de számos nagy sikerű fellépése volt külföldön is. Többször és sikeresen szerepelt Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Olaszország­ban, Venezuelában, Portugáli­ában, Svájcban, Ausztráliában, Új-Zélandon. Olaszországban, Goriziában 1986-ban a XXI. Nemzetközi Folklórfesztivál versenyprogramjában arany­érmet és vele „Eccelente” (Kivá­ló Együttes) címet szerzett, a női tánckar és a Varsányi Együt­tes (a Szőttes kísérőzenekara) különdíjat kapott. 1996-ban a Martin György Néptáncszövet­ség minősítő versenyén „Kivá­lóan Minősült Együttes” címet szerzett a Szőttes, amelyet az 1998-as kiírásban megvédett. A Szőttes első művészeti ve­zetője Ág Tibor volt, tőle Quitt­ner János vette át a csoport irá­nyítását, öt évig Varga Ervin állt az együttes élén, Richtarčík Mihály hat évig volt az együttes művészeti vezetője, utána Hég- li Dusán, majd a magyarországi Szabó Szilárd és Németh Ildi­kó, jelenleg pedig a szintén magyarországi Gémesi Zoltán, aki 2008-tól irányítja a Szőttes munkáját, (rend) A Szőttes tánckara (Ctibor Bachratý felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents