Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-03 / 277. szám, szerda
Www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER3. Közélet-hirdetés 3 Kétszintű modell: a többségében magyar területek gazdasági és régiófejlesztési kérdésekben is maguk dönthetnének Erősebb, mint a megyei önkormányzat Dunaszerdahely az MKP tervezete alapján a területi autonómia hatálya alá esne (Somogyi Tibor felvétele) Kétszintű kisebbségi autonómiát képzel el az MKP, a hétfőn bemutatott tervezet szerint nem elégséges az oktatási és kulturális önkormányzás, más területekre is kiterjedő hatáskörök kellenek. ÖSSZEFOGLALÓ Személyi és területi autonómiában gondolkodik az MKP, mégha ezt nem is pontosan így hívja. A megnevezés cseréjét a párt vezetése azzal indokolta, hogy a szlovák közvélemény irracionális módon fél az autonómia kifejezéstől - mindegy, milyen is lenne ezért következetesen ennek szinonimáját, az önkormányzatot használja. Személyi elvű önkormányzat A párt a településén is kisebbségben élő magyarok számára a személyi elvű kisebbségi önkormányzatot ajánlja. Ez több elemet átvesz a magyarországi kisebbségi önkormányzatok modelljéből. A kisebbségek helyben települési kisebbségi önkormányzatot hoznak létre, ezzel párhuzamosan pedig létrejönnének az országos kisebbségi önkormányzatok is. Ezeket a szerveket választások útján hoznák létre, a voksoláson mindenki részt vehetne, aki bejelentkezik a kisebbségi választói névjegyzékbe. A szavazásra a helyhatósági választásokkal párhuzamosan kerülne sor. Ezt úgy kell elképzelni - ha már idén létezett volna hogy november 15-én mindenki, áld korábban felvételét kérte a magyar jegyzékbe, eggyel több szavazócédulát kapott volna. A pluszcédulán azok a jelöltek lettek volna, akik a kisebbségi magyar önkormányzatba jelöltették volna magukat - ez viszont nem zárná ki, hogy valaki a klasszikus települési önkormányzat tagjává is váljon. A két testület pedig megosztana bizonyos hatásköröket. A települési képviselő-testület döntene például a szlovák kulturális akciókról és az egész községet érintő intézményekről, ám a helyi kisebbségi ön- kormányzatnak beleszólási joga lenne a magyar óvodát és alapiskolát érintő döntésekbe, vagy akár fenntartója lenne ezeknek az intézményeknek. Az országos kisebbségi ön- kormányzat lenne a nagyobb kulturális és iskolai intézmények - pl. a színházak és a középiskolák - fenntartója, valamint döntene a kisebbségi kulturális támogatások elosztásáról. Regionális önkormányzat Azokon a településeken, ahol 50% feletti a magyarok aránya, nem jöhetne létre külön tósebbségi képviselő-testület, a települési önkormányzat látná el a kisebbségi feladatokat is. Abban az esetben is, ha pl. a választók döntése alapján a magyarok nincsenek többségben benne, vagy nem magyar a polgármester. Az 50% felett magyarok által lakott települések a különleges jogállású regionális önkormányzathoz csatlakozhatnának. Ez gyakorlatilag területi autonómia lenne, olyan értelemben, hogy egy bizonyos régió megosztott vagy teljes döntéshozatali jogosítványokat kapna a központi hatalomtól. Az a község, amely csatlakozna a regionális önkormányzathoz, már nem lenne része a megyének. Ha pl. Dunaszerdahely belépne a rendszerbe, akkor semmi köze sem lenne Nagyszombat megyéhez. A kisebbségi területi autonómiát a négyévente megválasztott tanács irányítaná. A tanács képviselőit a terület összes lakója választhatná, ám a megyei választásokkal ellentétben az emberek nemzetiségi listákra szavazhatnának. Ez azt feltételezné, hogy a terület összes választókorú lakosának, aki voksolni akar, be kellene magát regisztrálnia saját nemzetisége alapján. „Ezzel garantálva lenne, hogy egyik nemzetiség jogai sem sérülnének” - mondta lapunknak Őry Péter MKP-alelnök. Az autonómiakoncepciót jegyző kollektíva vezetője szerint a szerbiai Vajdaságban ilyen modell alapján történik a választás. A tanács választaná az elnököt és a végrehajtó testületet - így a tanács olyan lenne, mint országos szinten a parlament, a végrehajtó testület pedig a kormány helyi megfelelője lenne. Az egyes nemzetiségek a kulturális, oktatási, nyelvhasználati és mediális jogköröket önállóan, párhuzamosan működő, nemzetiségileg osztott rendszerben gyakorolnák. Széles jogkörök A regionális önkormányzat széles jogkörökkel bírna, a koncepció szerint még jelentősebbekkel, mint jelenleg a megyék. „Nemcsak mi, hanem a szlovák szakértők is régen mondják, hogy a jelenlegi megyei önkormányzati modell azért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert szűkek a jogkörei és a hozzá tartozó pénzügyi keret” - indokolta lapunknak az országos szempontból aszimmetrikus modellt Őry. A helyi ügyeket érintő jogalkotás mellett gazdasági, közlekedési, mezőgazdasági, szociális, egészségügyi kompetenciái lennének. Egyebek mellett felelne a terület közúti, vasúti hálózatáért, a kórházakért, a nyugdíjasotthonokért, a kulturális és oktatási intézményekért. „Ez egy vitaanyag, amelyen számos helyen lehet változtatni” - tette hozzá az MKP közigazgatási alelnöke. A koncepciót a párt a honlapján tette közzé, ide várják mailben a hozzászólásokat is. Még nem tudni, mikor végződik az anyag társadalmi vitája. (MSz) A pedagógusoknak jár a fizetés a nyári szünetben is, nem lehet tíz hónapra munkaszerződést kötni Korlátozzák a munkaerő-kölcsönzést (SITA/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szigorodik a munkaerő-közvetítő társaságokra vonatkozó szabályozás, a munkatörvénykönyv tegnap elfogadott módosítása bevezeti a közös felelősség elvét. Ez azt jelenti, hogy mind az ügynökség, mind a munkaerőt igénybe vevő cég felelős lesz a dolgozó bérezéséért. A törvény ugyanis előírja, hogy a közvetített munkaerő nem kaphat alacsonyabb fizetést, mint az adott vállalatban ugyanazt a munkát végző törzsalkalmazott, vagyis a gyár rendes alkalmazottja. Ha mégis kiderül, hogy alacsonyabb bért kap, akkor a különbség kifizetésért nemcsak az ügynökséget, hanem a munkaerőt bérlő vállalatot is felelősség terheli majd. A jogszabály korlátozza a munkaerő-kölcsönzés időtartamának felső határát is. Ugyanahhoz a céghez ugyanarra a munkára legfeljebb két évig lehet az alkalmazottat bérbe adni, és ez alatt az időszak alatt legfeljebb négyszer lehet meghosszabbítani vagy megújítani a szerződését. Ha a munka tovább tart, akkor a cég kénytelen lesz maga alkalmazni a dolgozót. Az elfogadott jogszabály megakadályozza azt is, hogy a tanárokat csak az iskolaév alatt alkalmazzák. Eddig több iskolában is gyakorlat volt, hogy a tanárokat júliusban elbocsátották, majd szeptemberben újra alkalmazták. A tegnap elfogadott, a munkatörvénykönyvbe épített módosítás kimondja, hogy a pedagógiai alkalmazottakat és a szaktanárokat legNyáron is tanár a tanár alább augusztus 31-ig kell alkalmazni, akkor is, ha határozott idejű szerződést kötnek velük. Ez a feltétel azonban.nem lesz érvényes, ha a pedagógust helyettesítésre veszik fel, akár anyaságin, akár gyesen lévő tanárnő helyett. A munkanélküli-statisztikákból ugyanis az derül ki, hogy sok tanár júliusban bejelentkezik a munkanélkülinyilvántartásba, majd szeptemberben újra munkába áll. Idén júliusban 2050 tanár jelentkezett be, közülük 1650-en szeptemberben ismét munkába álltak, összesen egyébként kb. 80 ezer pedagógust alkalmaznak a hazai iskolák. A módosítási elképzelést októberben harangozta be az oktatási minisztérium, majd november végén be is terjesztette azt a parlamentbe. „Örülök, hogy viszonylag rövid idő alatt megtaláltuk a megoldást, és meg tudjuk akadályozni a tanárok kihasználását!” - jelentette ki Peter Pellegrini, aki akkor még az oktatási tárcát irányította. (lpj, TASR) Felvizezett alkotmány Legfeljebb 20 liter víz Pozsony. Legfeljebb 20 liter ivóvizet vihetünk ki az országból január 15-től, a parlament tegnap az alkotmány októberi kiegészítéséhez kapcsolódva elfogadta a víztörvény módosítását. A korlátozás nem vonatkozik a csomagolt ivóvízre, azt korlátlan mennyiségben lehet külföldre szállítani. A 20 literes felső határ a hazai vízforrásokból nyert, nem csomagolt vízre vonatkozik. Kivételt képez a humanitárius célokat szolgáló víz kivitele az országból, erre továbbra sem vonatkozik majd semmilyen korlátozás. A korlátozás célja a kormánypárt szerint a vízva- gyon védelme, meg kell akadályozni az állapota romlását, és elsődleges cél, hogy biztosítsák Szlovákia lakosságának ivóvíz- ellátását. A víztörvény célja a víztartalékok és a talajvíz védelme a védett vízgazdálkodási területeken, hangsúlyozottan a csallóközi ivóvízkészlet védelme. A törvény egyben megtiltja bármilyen termékvezeték, vagyis a kőolaj- és földgázvezeték építését is a védett vízgazdálkodási területeken. Egyben bevezeti az öntözési célú víz díjkötelezettségét, amit a mezőgazda- sági termelőknek kell fizetniük. A kiskertekben azonban továbbra is ingyen vízzel öntözhetnek az emberek. A víz alkotmányos védelmét októberben fogadta el a parlament. A Smer ellenzéki szavazatok nélkül nem tudta volna elfogadni javaslatot, a KDH viszont ismét besegített a kormánypártnak. Tették ezt annak ellenére, hogy nem értettek egyet a módosítással. A Smer ugyanis saját hibáját próbálja helyrehozni a javaslattal, fogalmazott a szavazás előtt Peter Muránsky, a KDH képviselője. „Ez nem egy rendszerszerű megoldás, de támogatjuk. Egyszerűbb lenne viszont, ha a Smer a saját korábbi törvényét vonná vissza, amellyel ezt a helyzetet megteremtette” - utalt akkor Muránsky éppen a már előkészületben lévő víztörvényre, (lpj, TASR) A HAJKEZELÉS SEGÍT „Hallottunk a KVATROFIN Kft-ről, állítólag az egyetlen cég hazánkban, amely azokat a készítményeket árusítja, melyek valóban orvosolják a hajhullá problémáját, és újra növeszteni kezdik a hajat. Mennyibe kerül a készítmény, és hol található a cég? Laci és Jana Pozsonyból" Igazuk van, a KVATROFIN céget az utóbbi időben valóban sokat emlegetik a hajhullással kapcsolatban, mégpedig pozitív értelemben. Egy SALON TEXTURES készítmény 23 euróba (692 korona) kerül. A visszajelzések szerint nagyon hatásos és kipróbált terméket megvehetik vagy utánvéttel megrendelhetik a pontos használati utasítással együtt. Erőteljesebb hajhullás esetén tanácsos egymás után két adagot használni belőle. Cím: KVATROFIN s.r.o., Škarnidovská 1, 90901 Skalica, tel.: 034/664 74 35
