Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-03 / 277. szám, szerda

4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 3. www.ujszo.com ■KKUH Szíria: már 202 ezer halott Damaszkusz. Megha­ladta a 200 ezret a 2011 tavasza óta tartó Szíriái polgárháború halálos ál­dozatainak száma - közöl­te tegnap az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőköz­pontja (OSDH) ellenzéki szervezet. „Összesen 202 354 halottat számoltunk össze, ebből több mint 130 ezer a szembenálló felek harcosai közül került ki, 22 624-en külföldi dzsihádis- ták voltak” - tudatta a lon­doni csoport, amely hely­színi aktivisták és egész­ségügyi dolgozók hálóza­tától szerzi be értesüléseit. Eddig 63 074 civil, köztük 10 377 gyerek vesztette életét a belháború követ­keztében. Több mint há­romezer holttestet nem si­kerültazonosítani. (MTI) Iszlamisták öltek Kenyában Nairobi/Korome. Szomáliái iszlamista szél­sőségesek meggyilkoltak 36 bányászt Kenya Szomá­liával szomszédos északi részén, több bányászt pe­dig elhurcoltak. Az eset hétfő éjjel történt Mandera várostól 15 km-re, egy kő­fejtőnél. A bányászok sát­raikban aludtak, amikor megtámadták őket. Az al- Shabaab Szomáliái iszla­mista milícia tagjai voltak a tettesek, legalábbis a szervezet utólagos állítása szerint. Kiválogatták a nem muzulmán vallású bányászokat, kettőt lefe­jeztek közülük, 34-et fejbe lőttek, a többieket elhur­colták. Az al-Shabaab több mint 130 támadást hajtott végre Kenyában azóta, hogy Nairobi 2011 októbe­rében az Afrikai Unió köte­lékében csapatokat kül­dött Szomáliába. (MTI) Goodfriend új főnököt kap Washington. Az ame­rikai szenátus tegnap meg­szavazta Colleen Bradley Bell tévéproducer buda­pesti nagykövetté történő kinevezését. Jelenleg And­ré Goodfriend ügyvivő lát­ja el a feladatokat, aki a magyar köztisztviselőket érintő amerikai kitiltás kapcsán mostanában so­kat szerepelt a médiában. Colleen Bell nem rendel­kezik diplomáciai tapasz­talatokkal, inkább a show- bizniszben, a délutáni szappanoperák világában (a Gazdagok és szépek so­rozat producere) mozog otthonosan. A 47 éves, 4 gyerekes nő kinevezése annak köszönhető, hogy férjével 2,1 millió dollárt gyűjtött össze Obama el­nök újraválasztási kampá­nyában. (Index, ú) Jens Stoltenberg NATO-főtitkár: ha Ukrajna kéri felvételét, megvizsgáljuk, teljesíti-e a feltételeket Izraeli kormányválság Azonnal bevethető közös egységet akar a NATO Lazítás a NATO csúcstalálkozóján. John Kerry amerikai külügy­miniszter a Boston Celtics NBA-klub kosárlabdáját adja át len­gyel kollégájának, Crzegorz Schetynának. (TASR/AP-felvétel) MT1-HÍR Brüsszel. Tegnap megerősí­tette Jens Stoltenberg NATO- főtitkár, hogy Ukrajna a 2008-ban a bukaresti csúcsta­lálkozón tett ígéretnek megfe­lelően a NATO-tagja lesz, ha felvételét kéri, és teljesíti a tag­ság feltételeit. A politikus azt követően beszélt erről, hogy az észak-atlanti szövetség tagál­lamainak külügyminiszterei videokapcsolaton keresztül át­tekintették az ukrajnai fejle­ményeket és a jelenlegi helyze­tet ukrán kollégájukkal, Pavlo Klimkinnel. Stoltenberg közöl­te: eddig Ukrajna döntött úgy, hogy nem csatlakozik katonai blokkokhoz, amit a NATO tisz­teletben tartott, ám ha az új kormány ezen változtatni óhajt, azt is tiszteletben fogja tartani. „Ha egy ország tagsá­gért folyamodik, megvizsgál­juk, hogy tiszteletben tartja-e közös elveinket, hogy megfe­lel-e a tagság feltételeinek. Ez Ukrajnára is vonatkozik” - je­lentette ki Jens Stoltenberg, hozzátéve: a NATO azt váija Ukrajnától, hogy folytassa a re­formokat, és a maga részéről mindent tegyen meg a minszki megállapodás megvalósításá­ért. A norvég politikus felszólí­totta Oroszországot és a kelet­ukrajnai fegyveres szakadáro- kat, hogy tartsák be a tűz­szünetet, Moszkvát pedig arra is, hogy vonja ki erőit Ukrajná­ból, és állítsa le a fegyveres szeparatisták támogatását. A tegnapi tanácskozáson a szö­vetségesek külügyminiszterei a szeptember eleji walesi csú­cson született döntések megva­lósítását is áttekintették. „Egy változó világban fenn kell tar­tanunk a NATO erejét. Ma is és holnap is” - emelte ki a főtitkár és kitért arra is, hogy a szövet­ség keleti végein a NATO már most is megerősítette állásait. „Oroszország a jog uralmát az erő uralmával akarja felvál­tani, a Közel-Keleten és Észak- Afrikában pedig megerősödtek a szélsőségesek” - említette a legégetőbb biztonságpolitikai kihívásokat a norvég politikus. A találkozón a tagállamok arról állapodtak meg, hogy a szövet­ség keleti határainak megerősí­tése mellett fokozzák a szerve­zet alkalmazkodóképességét, a többi között hatékonyabbá te­szik a NATO Válaszadó Erőt, s ennek keretében létrehoznak egy Spearhead Force névre ke­resztelt, több ezer katonából ál­ló, ún. nagyon magas készült­ségi fokozatú közös egységet, amely akár két nap alatt bár­mely tagállamban bevethető. Netanjahu bekeményített Jeruzsálem. „Példátlan vá­daskodásba torkollott” a sors­döntő hétfő éjszakai megbeszé­lés Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jaír Lapid pénzügyminiszter között, vár­hatóan felbomlik a kormányko­alíció, és előrehozott választá­sokat írnak ki az országban - közölték helyi lapok. A jobbkö­zép Likud Pártot vezető kor­mányfő öt pontban meghatá­rozta a centrista Jes Atíd (Van Jövő) pártot vezető Lapidnak a további együttműködés feltéte­leit. Ezek között szerepel az Iz­raelt zsidó nemzetállamként meghatározó vitatott törvény- javaslat támogatása. Lapidnak fel kellett volna hagynia azzal, hogy bírálja a kormány politiká­ját a kelet-jeruzsálemi építkezé­sekkel kapcsolatban, valamint - mint pénzügyminiszter - át kel­lett volna utaltatnia hatmilliárd sékelt védelmi kiadásra. Lapid elutasította Netanjahu feltéte­leit, és máris egyeztetnek az előrehozottválasztásról. (MTI) A luhanszkiak után a donyecki szeparatisták is tűzszünetet terveznek - abbamaradtak a donyecki repülőtér körüli harcok Tűzszünet a luhanszki szakadárokkal Kijev. Miközben az ukrán fegyveres erőktűzszü- neti megállapodásra ju­tottak a szakadárok egy részével, az ún. Luhanszki Népköztársaság képvise­lőivel, a szomszédos Har- kiv megye központjában tegnapra virradóra isme­retlenek újabb robbantá­sos merényletet hajtottak végre a Nemzeti Gárda egyik laktanyájánál. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az ukrán média az EBESZ ke­let-ukrajnai megfigyelői misz- sziójának közlésére hivatkozva tegnap megerősítette, az ukrán fegyveres erők és a luhanszki szeparatisták képviselői - az orosz hadsereg képviselője és az EBESZ-küldöttség tagjainak je­lenlétében - tűzszünetben álla­podtak meg. A tűzszünetnek a Luhanszk megyében lévő front­vonal mentén, december 5-én kell életbe lépnie, a nehézfegy­vereket pedig a szemben álló fe­lek december 6-tól kezdik hát­rébb vonni a korábbi tárgyalá­sokon kijelölt ütközőzónától. A luhanszki szakadárok képvise­lői azt állították, van befolyásuk a területükön harcoló, szintén Ukrajnától való elszakadást kö­vetelő kozákokra. Erre alapoz­va azt is garantálták, hogy a ko­zák csapatok is tartják magukat majd a fegyvernyugváshoz. A tűzszünet életbe lépése előtt azonban a jelek szerint a szepa­ratisták igyekeznek megerősí­teni pozícióikat. A harcok öve­zetéből információkat gyűjtő Dmitro Timcsuk ukrán katonai szakértő tegnap jelezte, tüzér­ségi fedezet alatt több harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű hatolt be Luhanszk megyébe Oroszországból. Luhanszk tér­ségében, a megyeközponttól észak-nyugatra fekvő Szevero- donyeck környékén pedig pán­célosokkal megerősített szaka- dár egységek próbálják vissza­szorítani az ukrán katonákat. Abbamaradtak a harcok a donyecki repülőtér körül hét­főn este a tűzszüneti kontakt­csoport ukrán és orosz vezetői­nek tárgyalásai nyomán. A Moszkva által támogatott sza­kadár erők hónapok óta ostro­molják az ukrán kézen lévő, stratégiai fontosságú egykori nemzetközi repülőteret, amely a szeptemberi minszki megál­lapodások alapján meghúzott elválasztó vonal egy beszögel- lésében fekszik, miközben a donyecki megyeszékhely a szakadárok ellenőrzése alatt áll. A légikikötő birtoklásáért vívott harcok a legvéresebb frontját jelentik a kijevi kor­mányerők és az oroszbarát szeparatisták között zajló konf­liktusnak, amelyben április óta több mint 4300-an haltak meg. A luhanszkiak után a do­nyecki szakadárok is azt ígérik, a tűzszünet érdekében hátrébb vonják nehéztüzérségüket a „frontvonalról”. A donyecki oroszbarát szakadárok szerint december 10-ig sikerül olyan eredményt elérniük, aminek köszönhetően „elkezdhetik ne­hézfegyvereik visszavonását“. Tegnap robbanás történt a harkivi laktanya egyik haszná­laton kívüli kapujánál, senki sem sérült meg. Az utóbbi idő­ben nőnek a hasonló merényle­tek Harkiv megyében, amelyre a szeparatista erők ki akarták terjeszteni a konfliktust, de az ‘ottani lakosság támogatásának hiánya miatt nem tudták ott megvetni a lábukat. November 10-én plasztikbomba robbant a 1,5 millió lakosú megyeszék­hely egyik kocsmájában,. Múlt héten pedig két harkivi metró- megállóban fel nem robbant gránátokat találtak. Az iraki hadsereg visszafoglalt egy vegyifegyver-telepet a lázadóktól - az FBI támadás veszélyére figyelmeztette a katonákat Elfogták az Iszlám Állam vezetőjének egyik feleségét és fiát így néz ki a korábban 400 ezres, főleg kurdok lakta Kobani, ahonnan részlegesen kiszorították az iszlamistákat (TASR/AP) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bejrút/B agdad/Washing­ton. A libanoni hadsereg a kül­földi hírszerző szervekkel összehangolt akcióban őrizetbe vette az Iszlám Állam iszlamista szervezet vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak az egyik fe­leségét és egy fiát. Tíz nappal ezelőtt fogták le az anyát és an­nak egyik fiát, amikor Szíriából Libanonba érkeztek. A libanoni biztonsági erők elfogó hadjára­tot folytatnak a szélsőséges dzsihádista szervezet emberei ellen, és kiemelten éberek a Szí­riái határátkelőknél. Az utóbbi hónapokban több iszlamista harcost vettek őrizetbe, akik az­zal gyanúsíthatok, hogy az Isz­lám Állam befolyásának erősö­dését próbálták elérni terrortet­tekkel Libanonban. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) arra figyelmeztette az amerikai katonákat, hogy az Iszlám Állam támadásokra buzdít ellenük - közölte hivata­los forrásra hivatkozva a CNN hírtelevízió. A CNN szerint kül­földiek hozzájuk hasonló felfo­gású személyeket próbálnak meg felkutatni az Egyesült Ál­lamokban a támadások végre­hajtásához. Az FBI friss értesítő­jében azt kérte a katonáktól, vizsgálják meg, nincs-e a közös- ségimédia-oldalaikon olyan in­formáció, amely felkelthetné az erőszakos szélsőségesek érdek­lődését és hogy közléseikben ügyeljenek a biztonsági szem­pontokra. Az FBI intése a közös­ségi oldalak és szélsőségesek online fórumainak megfigyelé­sén alapul. Az iraki hadsereg visszafog­lalt az iszlamista lázadóktól egy kiterjedt létesítményt, ahol má­ig bunkerekben tárolják Szad- dám Húszéin egykori elnök ve- gyifegyver-programjának ma­radványait - közölte az arab or­szág külügyminiszter-helyette­se. Mohammad Dzsavad al-Do- ráki elmondta, az Iszlám Állam szélsőségesei, akik júniusi had­járatuk során foglalták el a tér­séget, „nem tudtak behatolni a megerősített bunkerekbe”, amelyekben régről megmaradt vegyi anyagok, rakéták vannak. Doráki szerint ugyanakkor a terroristák teljesen kifosztották a mutanai létesítményt, ame­lyet az iraki hatóságok az elmúlt években az USA finanszírozá­sával építettek ki, hogy a hely­színen hatástalaníthassák az ott lévő veszélyes vegyi anyagokat. A Bagdadtól északra lévő térsé­get a szélsőségesek elaknásítot­ták, ami miatt további halasz­tást szenved majd az idén bein­dítani tervezett leszerelési program. A két bunker egykor központi eleme volt Szaddám Húszéin vegyifegyver-program- jának, s az ott gyártott mérges gázok bevetésével több ezer iraki kurdot gyilkoltak meg az 1980-as években.

Next

/
Thumbnails
Contents