Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-19 / 291. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Boko Haram: tart a terror Yaoundé/Abuja. A Boko Haram szélsőséges isz- lamista szervezet 116 tagjával végzett a kameruni hadsereg szerdán, miután a terrorcsoport támadást indított az afrikai ország északi részén egy katonai bázis ellen. A szélsőségesek több száz tagja egy katonai konvojt és egy közelben lévő támaszpontot is tűz alá vett. Feltehetően a szélsőséges iszlamisták támadtak egy Nigéria északkeleti részén fekvő falura és végeztek legalább 35 emberrel. Sortűz általi halálra ítélte a nigériai hadbíróság az ország hadseregének 54 katonáját zendülés vádjával, mert megtagadták a Boko Haram szervezet elleni harcot. A saría (iszlám jog) radikális értelmezésén alapuló állam létrehozásáért küzdő Boko Haram évek óta folytat fegyveres harcot Nigériában. (MTI) Pakisztán a tálibok ellen Pesavar. A pakisztáni biztonsági erők fokozták a szélsőséges tálib lázadók elleni offenzívájukat a tálibok keddi pesavari iskolai mészárlása után, és 57 lázadót öltek meg - közölte tegnap a hadsereg. A légierő harci gépei az iszla- mista lázadók húsz állására mértek csapást Haibár törzsi területen. A szárazföldi erők pedig folytatták behatolásukat az afgán határnál húzódó Tirah- völgybe. A pakisztáni kormány azt is bejelentette, terrorizmus bűntette esetén ezentúl nem érvényesíti a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot, és megkezdik a már meghozott halálos ítéletek végrehajtását. (MTI) Észak-Korea a Sony ellen Los Angeles. Észak-Ko- rea áll a Sony Pictures elleni kibertámadás mögött: a kommunista rezsim által támogatott hackerek törték fel a stúdió rendszerét, és hoztak nyilvánosságra bizalmas dokumentumokat - jelentette kormányzati forrásokra hivatkozva a CNN hírtévé. Az erről szóló hír nyilvánosságra kerülése előtt néhány órával a Sony végleg lefújta a The Interview c. filmjének december 25-re tervezett premierjét. A vígjáték - amely arról szól, hogy a CIA beszervez két újságírót Kim Dzsong Un phen- jani diktátor megölésére - egyelőre dobozban marad. A hackertámadást szakértők példa nélkülinek nevezték. (MTI) USA-Kuba: a közvetítésben segédkező Ferenc pápa és Stephen Harper kanadai kormányfő a diplomácia szerepét méltatta A világ üdvözli a nyitást Kuba irányába Barack Obama a jó hír hozója. Havanna polgárai leplezetlenül örültek a szerda esti amerikai bejelentésnek. (SITA/AP-felvétel) Berlin/Brüsszel/Washington. Az Európai Unió államai, Kanada, valamint latin- amerikai országok vezetői üdvözölték az amerikai és kubai elnök arról szóló bejelentését, hogy a két ország normalizálni kívánja kapcsolatait. A Fehér Ház szerda este bejelentette: még azelőtt szeretnék elérni a szigetország elleni gazdasági embargó teljes feloldását, hogy Barack Obama elnök 2017 elején távozik posztjáról. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Obama szerdán jelentette be, hogy új fejezet nyílik az USA és Kuba kapcsolatában. Közölte, hogy Kuba elszigetelése nem vezetett eredményre, ezért az Egyesült Államok véget fog vetni idejétmúlt szemléletmódjának. Az elnök ennek megfelelően arra utasította John Kerry amerikai külügyminisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, és elmondta, hogy az USA nagykövetséget kíván nyitni Havannában. A Fehér Ház azt szeretné, ha a törvényhozás lépéseket tenne afelé, hogy feloldják a Kubára 1960-ban - a kommunisták hatalomra kerülése miatt - kivetett, majd 1962-ben - a szovjetekhez való kubai közeledéssel összefüggésben - szinte minden exportcikkre kiterjesztett kereskedelmi tilalmat. John Earnest elnöki szóvivő azt sem zárta ki, hogy Obama esetleg Kubába látogat. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter üdvözölte az amerikai-kubai közeledést. Úgy vélte, ez nagyon jó hír a jelenlegi, konfliktusokkal terhelt időkben. Francia kollégája, Laurent Fabius abban bízik, hogy az enyhülés mielőbb a Kubával szembeni gazdasági embargó teljes feloldását fogja eredményezni. A párizsi kormány az elmúlt években elkötelezte magát az Európai Unió és Kuba közti közeledés iránt. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője történelmi fordulatnak nevezte az USA és Kuba bejelentését a viszony normalizálásáról. „Ma újabb fal kezdett leomlani” - fogalmazott Mogherini, és emlékeztetett arra, az EU maga is közeledési politikát folytat a szigetországgal. Nicolás Maduro venezuelai elnök a „szocialista testvérállam” Kuba történelmi győzelmének nevezte a hírt, ugyanakkor azt is mondta, el kell ismerni Obama gesztusát. „Bátor lépés volt, talán a legbátrabb az elnöksége alatt” - fogalmazott. Stephen Harper kanadai kormányfő kijelentette, országának arról szóló döntése, hogy helyszínt biztosít az USA és Kuba között a két ország kapcsolatainak normalizálásáról szóló titkos tárgyalásoknak, garantálta a diszkréciót. Kanada 1945-ben létesített kapcsolatot Kubával, s egyike volt azoknak az országoknak, amelyek Fidel Castro hatalomra jutása után is teljes körű kapcsolatot tartottak fenn a szigetországgal. A diplomácia sikerének nevezte Ferenc pápa a bekövetkezett fordulatot. A katolikus egyházfő kijelentette: „mindannyian örülünk, mivel láttuk, hogy két nép, amely sok éven át eltávolodott egymástól, lépést tett a közeledésért”. Az olasz sajtó szerint a két ország közötti közeledésbe az argentin pápa az idén kapcsolódott be. A nemzetközi sajtó rendkívül pozitív fejleményként értékelte csütörtökön az amerikai-kubai viszony rendezésének szándékátjelző kétoldalú bejelentést. LEZÁRULHAT AZ 53 ÉVE TARTÓ SZEMBENÁLLÁS AZ USA ÉS KUBA KÖZÖTT Washington/Havanna. Fél évszázadnyi szembenállás után töri meg a Kuba ellen bevezetett gazdasági embargót az USA, s ezzel várhatóan mélyreható változásokat indít el. Á konfliktus egy felhívással kezdődött 1960. október 20-án. Fidel Castro államfő az „imperialista” Egyesült Államok elleni lázadásra szólította fel a latin-amerikai népi erőket. Válaszként Washington a kubai cukor importkvótájának csökkentését helyezte kilátásba, amire Castro 26, Kubában jelen lévő amerikai cég államosításával reagált. Az egy- milliárd dollár értékű amerikai vagyon elvesztését követően az USA kereskedelmi embargót vezetett be a szigetországgal szemben, és 1961. január 3-án megszakította a diplomáciai kapcsolatokat is. Néhány hónappal később Washington kísérletet tett Castro eltávolítására, támogatva a kubai ellenállókat, ám a Disznó-öbölben indított partraszállási kísérlet kudarcot vallott. A kubai elnök pedig bejelentette, hogy hivatalosan is szocialista állammá alakulnak. Egy évre rá bekövetkezett a kubai rakéta- válság, miután az amerikaiak felfedezték, hogy a Szovjetunió nukleáris töltetekkel felszerelhető rakétákat telepített a szigetre. John F. Kennedy amerikai elnök utasítására Kubát tengeri blokád alá vették. A konfliktus végül tárgyalások útján rendeződött, a szovjetek leszerelték a rakétákat, az USA pedig vállalta a szigetország elleni katonai támadások beszüntetését. A két ország feszült viszonyában 1977-ben következett be enyhülés, ám a közeledésnek Ronald Reagan republikánus elnök hivatalba lépése véget vetett 1981-ben. Az új amerikai elnök és Castro kezdetben verbális csatározásokat folytatott, majd az ellenségeskedés tettlegességig fajult. Kuba készültséget rendelt el, erre az USA kémkedéssel vádolta meg a kubai diplomatákat, és kiutasították őket az országból. Ezután a szigetország felfüggesztette a Washingtonnal aláírt bevándorlási megállapodást, majd Washington megtiltotta a kubai állampolgárok beutazását. A helyzet annyira kiéleződött, hogy a guantánamói katonai bázison amerikai haditengerészeti osztagokat és bombázókat készítettek elő, miközben Kubában zajlott a katonai mozgósítás. Ä szigetországgal szembeni blokád szigorításáról és Kuba végleges elszigeteléséről 1996-ban a Helms-Burton törvény rendelkezett, amelyet már Bili Clinton írt alá. Ebben az évben a kubaiak lelőtték a Segítő Testvérek elnevezésű humanitárius segélyszervezet két repülőgépét, a Fehér Ház válaszként felfüggesztett minden kereskedelmi járatot. A helyzet változására azután nyílt remény, hogy Fidel Castro végleg átadta a hatalmat öccsének, Raúl Castrónak. Barack Obama ezután új kezdet lehetőségét helyezte kilátásba, csökkentette az utazási és szállítási korlátozásokat, és párbeszéd kezdődött a bevándorlási kérdésekről. (MTI) Vlagyimir Putyin elnök gyors kilábalást ígér, bírálja a Nyugatot és Kijevet okolja az ukrán válságért Akár két évig válság kínozhatja az orosz medvét MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Főként külső tényezőkkel magyarázta az orosz gazdaság jelenlegi nehéz helyzetét tegnapi évértékelő sajtótájékoztatóján az orosz elnök, mindazonáltal azzal biztatta hallgatóságát, hogy a legrosz- szabb esetben is két év alatt kilábalhatnak ebből a válságból. Az orosz televíziókban élőben közvetített évértékelőjében Vlagyimir Putyin kifejtette, hogy az olaj- és gázárak esése miatt elkerülhetetlenné válik a gazdaság diverzifikálása. „Ha kedvezőtlenül alakul a helyzet, kénytelenek leszünk módosítani a terveinket. A központi bank és a kormány meghozzák a megfelelő intézkedéseket. Kétségkívül korlátozásokra lesz szükség” - tette hozzá. Az elnök ugyanakkor bizakodóan fogalmazott az orosz gazdaság távlatairól, szükségszerűnek nevezve a kilábalást. Putyin azt hanhogy birodalomnak képzeli magát, újabb falakat épít, ami szerinte jelenleg a nemzetközi viszonyok legnagyobb problémája. A NATO keleti bővítése és a rakétapajzs létesítése is „falépítésť’jelent. Ami a kelet-ukrajnai válságot illeti, kijelentette: az ukrajnai helyzetet az a büntetőhadjárat és kártékony gazdasági blokád határozza meg, amelyet a kijevi kormány folytat az ország keleti része ellen. Úgy vélte, „teljesen kilátástalan” Kijev erő alkalmazásával történő nyomásgyakorlása Délkelet-Ukrajnára, ez árt Ukrajna államiságának és népének is. Azt mondta, Ukrajnában fegyveres államcsíny történt, és az ország egyik része nem értett egyet a helyzet ilyen kimenetelével. „Politikai párbeszéd helyett elkezdték alkalmazni a rendfenntartó szerveket, a rendőrséget. Amikor ez nem sikerült, elkezdték bevetni a hadsereget” - mondta Putyin. Újabb szankciók a Krímmel szemben Brüsszel/Kijev. Újabb büntetőintézkedéseket fogadott el az Ukrajnától egyoldalúan elcsatolt Krímmel és Szevasztopollal szemben tegnap az Európai Unió Tanácsa. Az új szankciók tovább korlátozzák a befektetéseket, szolgáltatásokat és a kereskedelmet az EU által Ukrajna részeként elismert, Oroszország által tavasszal elcsatolt területekkel szemben. A turizmus is leáll; az unióban működő vállalatok nem kínálhatnak sem a Krímbe, sem Szevasztopolba turisztikai szolgáltatásokat, az európai turistahajók pedig nem is köthetnek ki a vitatott hovatartozású területen. Az oroszbarát szakadá- rok egységeket és haditechnikai eszközöket irányítanak át Donyeck megye déli része, a stratégiai fontosságú Mariupol városa felé - közölte tegnap Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács szóvivője. (MTI) Görög kudarc Egyelőre nincs új államfő Athén. Nem sikerült államfőt választani a görög parlamentben az elnökválasztás első fordulójában, Sztavrosz Dimasz korábbi EU-biztos és volt külügyminiszter nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Antonisz Szamarasz kormányfő jelöltje a 300 fős törvényhozásban 160 szavazatot kapott a szükséges 200 helyett. Még két fordulót tartanak, december 23-án és 29-én. Ha ez utóbbiban sem lesz eredményes a választás, feloszlatják a törvényhozást és előrehozott parlamenti választásokat írnak ki. A csőd szélére sodródott Görögország 2010 óta 240 milliárd euró hitelt kapott az Európai Uniótól, az Európai Központi Banktól és a Valutaalaptól. Szamarasz arra figyelmeztette pártja képviselőit, hogy katasztrofális hatása lehet annak, ha a kormány megbukik az elnökválasztás kudarca miatt. (MTI) goztatta, az „orosz gazdaság 8,4 billió rubeles tartaléka” révén az ország teljesíteni tudja szociális kötelezettségeit. Leszögezte, hogy Európának nincs az orosznál olcsóbb és megbízhatóbb gázbeszerzési forrása. Szerinte az európai partnerországoktól függ az, hogy létrejön-e a török-görög határon egy gázelosztóközpont. Az elnök azt állította, az orosz gazdaság problémáinak legfeljebb „25-30 százalékban vezethetők vissza a nyugati hatalmak által Moszkvával szemben bevezetett szankciókra”. A Nyugatot azzal vádolta,
