Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-15 / 287. szám, hétfő

EGESZSEG ■ 2014. DECEMBER 15. www.ujszo.com GYÓGYHÍREK 11 Milyen bajokat idézhet elő a D-vitamin-hiány? Az egyik legfontosabb vitaminunk a D-vitamin, amelynek szintje a világ népességének jelentős részénél alacsony. Ahhoz, hogy szer­vezetünk elő tudja állítani ezt a vitamint, napfényre van szükség. Jó lenne hát, ha a téli napokon is gondolnánk erre. H a süt a nap, ragad­junk meg minden lehetőséget, hogy minél többször ér­jen bennünket. Összeállításunkban felsoroljuk azokat a legismertebb betegsége­ket, amelyek kialakulása szorosan összefügg a krónikus D-vitamin- hiánnyal. Asztma Pontos oka ugyan még mindig nem ismert, a legutóbbi tudományos ku­tatások a D-vitaminra mint az asztma kialakulásának fő okára mutatnak rá. Bebizonyosodott, hogy főleg a gyere­kek esetében segít enyhíteni a tünete­ket, és képes csökkenteni a gyulladást, amely a légutak betegségéért és a ne­hézlégzés kialakulásáért felel. Magas vérnyomás A nemrég nyilvánosságra hozott tanulmány kimutatta, hogy a magas vérnyomásban szenvedők jobban érezték magukat, ha megemelkedett D-vitamin- szintjük. A magas szint segített csökkenteni az érgyulladás és a magas vérnyomás kialakulásá­nak kockázatát. Bélbetegségek Az Európában, Indiában és az Egyesült Államokban végzett fel­mérések felfedték az összefüggést az alacsony D-vitamin-szint, vala­mint a vastag- és vékonybél beteg­ségei között. Ott, ahol kevesebb napfény éri az embereket, többen szenvednek bélbetegségben. Influenza Rég ismert, hogy az influenza leggyakrabban télen fordul elő, amikor a nap a legalacsonyabban van és a B ultraibolya sugárzás minimális. Ez is bizonyítja, hogy a D-vitamin erősíti az immun- rendszert. A tudomány kezdi tu­datosítani a D-vitamin fontossá­gát az influenza elleni harcban. Cukorbetegség A 2011-ben nyilvánosságra ho­zott tanulmány szerint a HIV- fertőzött, metabolikus szindró­mában szenvedő betegek tüneteit rontja a D-vitamin-hiány, de az is beigazolódott, hogy a napsugár és a táplálékkiegészítők által fenntartott magas szint valóban segít csökkenteni a cukorbeteg­ség kialakulásának kockázatot. Fogszuvasodás Már az 1800-as évek közepétől sejtették, hogy a természetes nap­fény hiánya összefügg az ember egészségi állapotával. Ám az utób­bi években a tudósok rájöttek, hogy a D-vitamin-hiány kapcso­latban van a fogszuvasodással. n Ha süt a nap, ragadjunk meg minden lehetőséget, hogy minél többször érjen bennünket. Reuma Egy kanadai tanulmány erős össze­függést talált a D-vitamin-hiány és a reuma között. A legalacsonyabb D-vitamin-szinttel rendelkező em­berek ötször nagyobb eséllyel bete­gedtek meg reumában, mint a nor­mális szinttel rendelkezők. Rák Minden ráktípus esetében bebi­zonyosodott, hogy gyakoribb az alacsony D-vitamin-szinttel ren­delkezők körében. Akiknek vita­minszintjük optimális, kevésbé hajlamosak a daganatos betegség­re. (doktorka.cz) MAJDNEM KÉTSZER ANNYI ÉSZAKI GABONAFÉLÉT ETTEK, EMELLETT TÖBB SZÉNHIDRÁTOT, VITAMINT ÉS ÁSVÁNYI ANYAGOT FOGYASZTOTTAK A balti-tengeri étrend csökkenti az elhízás és a gyulladások kockázatát Ez derült ki a Helsinki Egyetem kutatásából. A balti-tengeri ét­rend északi alapanyagok, vagyis sok gyümölcs, bogyók és zöld­ségek, ott honos gabonafélék: rozs, zab és árpa, illetve repceolaj, hal és zsírszegény tej fogyasztásán alapul. Ez az étrend nem tar­talmaz nagy mennyiségben vörös húsokat, állati zsírokat és al­koholt sem. Az étrend kulcsszerepet játszik az elhízás és a gyul­ladások megelőzésében, amelyeket a krónikus betegségek, egye­bek mellett a 2-es típusú cukorbaj és a szív- és érrendszeri beteg­ségek fontos kockázati tényezőinek tekintenek. A kutatás a finn nemzeti egész­ségügyi és népjóléti intézet majdnem 12 ezer finnről gyűj­tött egészségügyi adatain ala­pult. Kiderült: azok, akik a balti-tengeri diétát követték, majdnem kétszer annyi északi gabonafélét ettek, emellett több szénhidrátot, rostot, vita­mint és ásványi anyagot fo­gyasztottak, telített zsírokból azonban kevesebbet, mint a többiek. Akik ragaszkodtak a balti-tengeri étrendhez, azok­nál 40 százalékkal kisebb esély- lyel alakult ki hastájéki elhízás, mint a népesség átlagánál, a gyulladások kockázata szintén 40 százalékkal volt kisebb, mint azoknál, akik kevésbé tar­tották be az étrendet. (informed) Tudta? Keveset tudunk az antibiotikumokról Szlovákia lakosságának kétharmada - helytelenül - úgy gon­dolja, hogy az antibiotikumok megölik a vírusokat, 56 százalék pedig azt álb'tja, hogy az esetek többségében hatásosak torok- gyulladás esetén. Ez abból az online felmérésből derült ki, ame­lyet a b-inside ügynökség készített. A valóság az, hogy az antibioti­kum olyan szerves anyag, amely a baktérium sejtjeit irtja ki, esetleg leállítja szaporodásu­kat és növekedésüket, de csak a baktériumokét, a vírusokra nincs hatással. Mivel a torok- gyulladás eseteinek 85 százaléka vírusos eredetű, a felmérés sze­rint a betegek több mint fele feleslegesen szed antibiotiku­mot. (ki) Egyre kevésbé képes a HIV-vírus AIDS-et okozni Kutatók megállapították: a vírus olyan gyorsan próbál alkalmaz­kodni az emberi szervezet természetes immunitásához, hogy köz­ben veszít az „erejéből”. A 2000 HIV-fertőzött afrikai nő adatait vizsgáló tanulmány ered­ményei alapján a kevésbé virulens HIV-vírus lehet a számos tényező egyike, amely a betegség terjedé­sében fordulatot hozhat. Az ame­rikai tudományos akadémia lapjá­ban (PNAS) ismertetett kutatás vezetője, Philip Goulder, az Oxfordi Egyetem tudósa azonban arra figyelmeztet: túlzás lenne azt állítani, hogy a HIV-vírus elvesz­tette az erejét. A kutatócsoport az AIDS által erősen sújtott Botswana és Dél­afrikai Köztársaság területén vizs­gált meg több mint 2000, HIV- vírussal fertőzött nőt. Először arra keresték a választ, va­jon az ember természetes immun­válasza és a HIV-vírus közti inter­akció okozza-e, hogy a kórokozó erődenebbé, az AIDS kiváltására alkalmadanabbá vált. Korábbi ku­tatások kiderítették, hogy azok­nak az embereknek a szervezete, akikben megtalálható a HLA-B*57 gén, ellenállóbb a HIV-vírussal szemben, a szokásos­nál lassabban fejlődik ki bennük az AIDS-betegség is. A tudósok azt fedezték fel, hogy a vírus evolúciója során Botswanában jobban alkalmazko­dott az említett génhez, mint Dél-Afnkában, így a botswanai betegeknél nem jelentkezett a HÍV elleni védő hatása. Azt is fel­fedezték azonban, hogy az alkal­mazkodás következménye a kór­okozó gyengébb szaporodási ké­pessége volt, vagyis a vírus veszí­tett erejéből. Ezután a kutatók azt elemezték, hogyan hat a HÍV erejére az AIDS-ellenes gyógyszerek széles körű alkalmazása. Azt találták, hogy a fertőzéstől leginkább le­gyengült immunrendszerű bete­gek gyógyszeres kezelése gyorsítja a csekélyebb szaporodási képessé­gű HIV-változatok evolúcióját. ,A HÍV alkalmazkodása a legha­tásosabb immunválaszokhoz azzal jár, hogy jelentősen veszít szapo­rodási képességéből” - írta közle­ményében Goulder. A világon mintegy 35 millió HIV-fertőzött él, az AIDS körül­belül 40 millió ember halálát okozta több mint 30 évvel ezelőt- tí megjelenése óta. (informed)

Next

/
Thumbnails
Contents