Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-11 / 284. szám, csütörtök

18 Iskola utca ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 11. www.ujszo.com A POSTA HOZTA Somorjai gimnazisták az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében Gyakorlat teszi a mestert Izgalmas utazás az agy körül November végén a dunaszer- dahelyi Szabó Gyula 21 Szakkö­zépiskola gazdasági informatika szakos végzős diákjai izgatottan készültek az érettségi előtti nagy megmérettetésre: a szakgyakor­laton elsajátított tudás és isme­retek bemutatására. A tanulók ősszel egy hóna­pos szakmai gyakorlaton vet­tek részt a környék vállalatai­ban, intézményeiben. Ezúton is köszönjük mindazoknak a vál­lalkozóknak és a községi hiva­talok alkalmazottainak, hogy fogadták és felügyelték diákja­inkat, valamint tevékenységü­ket mindvégig hasznos taná­csokkal segítették. A tanulók számára újszerű helyzet alakult ki: az iskola he­lyett egy hónapig reggelente munkába kellett indulni. A fel­adatok is sokrétűek voltak: meg kellett ismerkedniük a válasz­tott cég, hivatal tevékenységi körével, szervezeti felépítésé­vel, az alkalmazott könyvelési módszerekkel, bérezéssel, a vál­lalatnál használt szoftverek és hardvereszközök kezelésével, az adminisztrációs, raktározási, logisztikai folyamatokkal. Egy hónap múlva a munka­helyet ismét az iskolapadok váltották fel, ahol a diákoknak a multimédiaórákon az elsajá­tított ismeretek alapján egy félórás bemutatót kellett összeállítaniuk a saját szak­gyakorlatukról. Laptopok, az internet, az irodai program- csomag és egyéb felhő-alapú alkalmazások segítségével ké­szültek a prezentációk, melye­ket a diákok korszerű technikai eszközök segítségével kivetítőn figyelve, vezetéknélküli bemu­tatóeszközt használva előre ki is próbálhattak. A befektetett munkának vé­gül meg is lett a gyümölcse. No­vember végén minden végzős diák félórás prezentáció alatt mutathatta be iskolatársainak és a tanári karnak, hogyan ké­pes önállóan, a lényeget össze­foglalva technikai eszközök tá­mogatásával előadni, ismerete­it bemutatni, a vitában felmerü­lő kérdésekre megfelelően rea­gálni. A prezentációk nagyon szépen sikerültek, mind a tanu­lók, mind a tanárok nagy meg­elégedésére. Bízunk abban, hogy a gyakorlat és az elméleti tudás ilyen jellegű összekapcso­lásával a diákjaink mind a szó­beli kommunikáció, mind az előadóképesség terén olyan ta­pasztalatokat szereztek, me­lyeket eredményesen tudnak hasznosítani az érettségin és később a munkahelyükén is. Magyarics Mónika informatikatanár A somorjai Madách Imre Gimnázium a TéKa Tár­sulás (Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása) támogatásának köszön­hetően novemberben részt vehetett az MTA Kí­sérleti Orvostudományi Kutatóintézetének nyílt napján. SÁHÓ RÓBERT AJPEK VIVIEN Ez a lehetőség azért is jelen­tős, mert először kapott meg­hívást határon túli oktatási in­tézmény a 15 éves múltra visszatekintő rendezvényre. Négy, az orvosi pálya iránt érdeklődő harmadikos diák, Ajpek Vivien, Bódis Dávid, Kovačič Karmen és Sáhó Ró­bert utazhatott Budapestre. Felemelő érzés volt, hogy a jó nevű budapesti iskolák mellett mi is a meghívottak között fog­lalhattunk helyet. A rendezvényt a kutatóinté­zet legidősebb tagja, egyben megálmodója, Dr. Szabó Dezső nyitotta meg. Délelőtt öt elő­adást hallgathattunk meg kü­lönböző, az aggyal és az agyku­tatással kapcsolatos érdekes­ségekről. Dr. Oberfrank Ferenc az agykutatás fontosságáról és magáról az intézetről beszélt. Nem gondoltuk volna, hogy a Kísérleti Orvostudományi Ku­tatóintézet a maga területén a világ második legmagasabb színvonalú intézete, ahol több világhírű kutató kezdte pálya­futását. Dr. Haller József a szociális agy problematikáját járta kö­rül. Összehasonlította a normá­lis és az antiszociális emberek agyát, valamint megtudhattuk azt is, milyen változásokon megy keresztül agyunk alkohol fogyasztása során. A professzor állításai egerek viselkedésének megfigyelésein alapultak. A legmélyebb benyomást a harmadik előadás tette ránk, dr. Hájos Norbert tartotta Az érzelmi agy címmel. Megis­merkedtünk az ember hat alapérzelmével. Elénk tárta egy páciens érdekes történe­tét, aki nem ismer félelmet, nincs személyes tere, valamint nincs tudatában a pénz érté­kének. A probléma oka az amigdalát nevű neuroncsoport hiánya, amelynek elsődleges szerepe van az érzelmi reakci­ók feldolgozásában és raktá­rozásában. Délelőtt még azt is megtud­hattuk, hol tart a testen kívüli szövet- és szervelőállítás, va­lamint a kannabinoidok agyra gyakorolt hatásáról is informá­ciókat szerezhettünk. A kanna- binoidokról köztudott, hogy el­sősorban a marihuánában for­dulnak elő, azonban arról már kevesen tudnak, hogy az embe­ri testben marihuána fogyasz­tása nélkül is jelen vannak, nagy hatást gyakorolva az idegsejtek közti kommunikáci­óra. A rövid ebédszünet után egy sokkal izgalmasabb rész, a la­borlátogatás következett. Be­tekinthettünk a kutatómunka világába, láthattuk, hogy egy agykutató milyen kísérletek­kel, állatmodellekkel tudja fel­tárni, mi is történik az agyban. Megtudhattuk továbbá, milyen egy elektronmikroszkóp, ho­gyan működik egy idegsejt, hogyan lehet mérni és ábrázol­ni az idegsejtekben lejátszódó elektromos impulzusokat, vál­tozásokat. Mély benyomást tett ránk egy felboncolt egér agyá­nak a vizsgálata. A nap végén fáradtan, de sok-sok új tapasztalattal gaz­dagodva elindultunk hazafelé. Az út során megállapítottuk, hogy egy kutató munkája rendkívül sok türelmet, néha többévnyi kitartást igényel. Há­lásak vagyunk iskolánk volt di­ákjának, Kohus Zsoltnak, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében működő Agykéreg Kutatócsoport tagjá­nak, aki a TéKa Társulás bevo­násával lehetővé tette, hogy részt vehettünk ezen a színvo­nalas rendezvényen. A diákok sikeresen vették az akadályokat (Fotó:SZGYSZ A komáromi Selye János Gimnázium oktatói-nevelői munkáját évtizedek óta segíti az iskola Király Püspök Alapítványa „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája” SPÁTAY ADRIANA Egy iskola legfőbb feladata a tudás átadása, a szellem csiszo­lása. S persze nem feledkezhe­tünk meg a nevelés, a szemé­lyes példaadás fontosságáról sem! Minden tanítónak-tanár- nak Szent-Györgyi Albert gon­dolata szerint kellene dolgoz­nia: „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Látva, érzékelve a mai gazda­sági helyzetet, az iskolának az élet egyéb területén is akad ten­nivalója. Egyre több család kerül - átmenetileg vagy tartósan - nehéz anyagi helyzetbe. Egy gyermek harmonikus fejlődésé­re a család megváltozott anyagi helyzete negatív hatással lehet, s néha az állami, baráti, rokoni segítség mellett minden egyéb támogatás is sokat segíthet. A komáromi Selye János Gimná­zium oktatói-nevelői munkáját évtizedek óta segíti az iskola Ki­rály Püspök Alapítványa. Az Alapítványról, annak munkájá­ról kérdeztem Andruskó Imrét, a gimnázium igazgatóját. Mikor jött létre az Alapít­vány? Az 1700-as évekig kell visszamennünk, akkor volt a komáromi jezsuita gimnázium tanulója Király József. Pécsi püspökként 1814-ben hozta létre az alapítványt a nehéz sorsú tanulók megsegítésére. Tiszteletére 1914-ben szobrot avattak, ez az emlékmű azon­ban 1945-ben eltűnt. 1945 az alapítvány szempontjából is mérföldkő: megszüntették, a felgyülemlett pénz pedig eltűnt. A hontalanság éveiben szóba sem jöhetett újraszerve­zése. Újkori története 1992-ben kezdődött, a gimná­zium akkori igazgatója, dr. Ipóth Barnabás ismét megszer­vezte a kuratóriumot, megte­remtve a kezdőtőkét. Király Jó­zsef eltűnt szobra helyett új mellszobor készült, alkotója Darázs Rozália szobrászmű­vész. A mellszobrot dr. Ipóth Barnabás leplezte le 1999-ben, s máig az iskola főbejárata előt­ti parkban áll. Évente több ezer eurót osz­tanak szét. Milyen bevételi forrásokkal rendelkezik az alapítvány? Három fő bevételi forrásunk van. Jelentős összeg folyik a számlára a 2%-os adóátutalás­ból. Nagyon hálásak vagyunk a szülőknek, magánszemélyek­nek, cégeknek, jogi személyek­nek, akik felismerve tevékeny­ségünk fontosságát, nekünk ajánlják fel adójuk2%-át. Másik bevételi forrásunk a pályázati úton szerzett összegek. Legin­kább az SzK Kormányhivatala Nemzeti Kisebbségek Főosztá­lyának Kisebbségi Kormányhi­vatala és Komárom város pályá­zatait célozzuk meg. Ezekből a pályázati pénzekből sport- és kulturális eseményeket, iro­dalmi kiadványokat finanszíro­zunk. A harmadik, igen jelentős bevételhez a Rotary Klub helyi szervezetének jóvoltából ju­tunk. Évek óta rendszeresen több ezer euróval támogatják munkánkat, diákjainkat. Min­den fórumon igyekszünk meg­köszönni mindenkinek a támo­gatásokat, külön kiemelve azo­kat, akik magánszemélyként, iskolabarátként önzetlenül se­gítik az alapítvány munkáját. Elért tanulmányi és verseny- eredményeinkkel pedig bizo­nyítani szeretnénk, hogy a (pénz)mag termékeny talajba hull. Beszélgetésünk kulcstémá­ja a szociálisan rászoruló di­ákok anyagi támogatása. Mi­lyen szempontok vezérlik a kuratóriumot, és mennyi eu­rót kaphatnak a tanulók? Az osztályfőnökök alaposan utánajárnak a diák szociális, anyagi helyzetének, a felter­jesztéseket a kuratórium vizs­gálja meg. Sajnos, egyre több az olyan elvált szülők gyerme­ke, akit csak a törvényes kép­viselője tart el, nem ritka, hogy az egyik (akár mindkét) szülő időszakosan munkanélküli lesz. Ezen a nehéz anyagi idő­szakon szeretnénk segíteni az egyszeri szociális ösztöndíjjal, melynek összege 100 euró. Egyszeri pénzhozzájárulással szeretnénk támogatni a más járásból nálunk tanuló, szociá­lisan rászoruló diákjainkat. Tanulóink 25-30%-a a távol­ság miatt kollégista, albérlet­ben lakik vagy rendszeresen ingázik. Közöttük 50-100 eu­rót osztunk ki. A tavalyi tanév­ben 26 diákunk, idén pedig 47 tanuló kap szociális ösztöndí­jat. Idén 5500 eurót osztot­tunk szét, a támogatást októ­ber végén fizetjük ki. Termé­szetesen gazdasági dolgozóink segítenek az állami ösztöndíj megpályázásában, idén 5 ta­nuló folyamodott az anyagi szükséghelyzetben élők támo­gatásáért. Év végén ballagóink és ki­váló eredményeket elért di­ákjaink is kapnak pénzjutal­mat. Ezt is a Király Püspök Alapítvány támogatja? Igen. Évente kiosztjuk a 100-150 euróval járó díjakat: a Pro Patria, a Klapka-, a Selye-, a Kaszás Attila-díjat. A maradék pénzt eszközfejlesztésre költ­jük. Minden döntéskor valamit fel kell áldozni: az elmúlt 10 év alatt inkább diákjainkba „fek­tettük” az alapítvány pénzét: tíz év alatt mintegy 40 000 eu­rót osztottunk szét a gyerme­kek javára. A kuratórium azt tartotta szem előtt, hogy: „Aki sajnálja a pénzt a tudás meg­szerzésére, az nem számol a tudatlanság költségeivel.” Biz­tos vagyok döntéseink helyes­ségében! A somorjai diákok Szentágothai János nemzetközi hírű agykutató mellszobránál (Fotó: MÍG

Next

/
Thumbnails
Contents