Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-11 / 284. szám, csütörtök
18 Iskola utca ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 11. www.ujszo.com A POSTA HOZTA Somorjai gimnazisták az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében Gyakorlat teszi a mestert Izgalmas utazás az agy körül November végén a dunaszer- dahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskola gazdasági informatika szakos végzős diákjai izgatottan készültek az érettségi előtti nagy megmérettetésre: a szakgyakorlaton elsajátított tudás és ismeretek bemutatására. A tanulók ősszel egy hónapos szakmai gyakorlaton vettek részt a környék vállalataiban, intézményeiben. Ezúton is köszönjük mindazoknak a vállalkozóknak és a községi hivatalok alkalmazottainak, hogy fogadták és felügyelték diákjainkat, valamint tevékenységüket mindvégig hasznos tanácsokkal segítették. A tanulók számára újszerű helyzet alakult ki: az iskola helyett egy hónapig reggelente munkába kellett indulni. A feladatok is sokrétűek voltak: meg kellett ismerkedniük a választott cég, hivatal tevékenységi körével, szervezeti felépítésével, az alkalmazott könyvelési módszerekkel, bérezéssel, a vállalatnál használt szoftverek és hardvereszközök kezelésével, az adminisztrációs, raktározási, logisztikai folyamatokkal. Egy hónap múlva a munkahelyet ismét az iskolapadok váltották fel, ahol a diákoknak a multimédiaórákon az elsajátított ismeretek alapján egy félórás bemutatót kellett összeállítaniuk a saját szakgyakorlatukról. Laptopok, az internet, az irodai program- csomag és egyéb felhő-alapú alkalmazások segítségével készültek a prezentációk, melyeket a diákok korszerű technikai eszközök segítségével kivetítőn figyelve, vezetéknélküli bemutatóeszközt használva előre ki is próbálhattak. A befektetett munkának végül meg is lett a gyümölcse. November végén minden végzős diák félórás prezentáció alatt mutathatta be iskolatársainak és a tanári karnak, hogyan képes önállóan, a lényeget összefoglalva technikai eszközök támogatásával előadni, ismereteit bemutatni, a vitában felmerülő kérdésekre megfelelően reagálni. A prezentációk nagyon szépen sikerültek, mind a tanulók, mind a tanárok nagy megelégedésére. Bízunk abban, hogy a gyakorlat és az elméleti tudás ilyen jellegű összekapcsolásával a diákjaink mind a szóbeli kommunikáció, mind az előadóképesség terén olyan tapasztalatokat szereztek, melyeket eredményesen tudnak hasznosítani az érettségin és később a munkahelyükén is. Magyarics Mónika informatikatanár A somorjai Madách Imre Gimnázium a TéKa Társulás (Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása) támogatásának köszönhetően novemberben részt vehetett az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének nyílt napján. SÁHÓ RÓBERT AJPEK VIVIEN Ez a lehetőség azért is jelentős, mert először kapott meghívást határon túli oktatási intézmény a 15 éves múltra visszatekintő rendezvényre. Négy, az orvosi pálya iránt érdeklődő harmadikos diák, Ajpek Vivien, Bódis Dávid, Kovačič Karmen és Sáhó Róbert utazhatott Budapestre. Felemelő érzés volt, hogy a jó nevű budapesti iskolák mellett mi is a meghívottak között foglalhattunk helyet. A rendezvényt a kutatóintézet legidősebb tagja, egyben megálmodója, Dr. Szabó Dezső nyitotta meg. Délelőtt öt előadást hallgathattunk meg különböző, az aggyal és az agykutatással kapcsolatos érdekességekről. Dr. Oberfrank Ferenc az agykutatás fontosságáról és magáról az intézetről beszélt. Nem gondoltuk volna, hogy a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet a maga területén a világ második legmagasabb színvonalú intézete, ahol több világhírű kutató kezdte pályafutását. Dr. Haller József a szociális agy problematikáját járta körül. Összehasonlította a normális és az antiszociális emberek agyát, valamint megtudhattuk azt is, milyen változásokon megy keresztül agyunk alkohol fogyasztása során. A professzor állításai egerek viselkedésének megfigyelésein alapultak. A legmélyebb benyomást a harmadik előadás tette ránk, dr. Hájos Norbert tartotta Az érzelmi agy címmel. Megismerkedtünk az ember hat alapérzelmével. Elénk tárta egy páciens érdekes történetét, aki nem ismer félelmet, nincs személyes tere, valamint nincs tudatában a pénz értékének. A probléma oka az amigdalát nevű neuroncsoport hiánya, amelynek elsődleges szerepe van az érzelmi reakciók feldolgozásában és raktározásában. Délelőtt még azt is megtudhattuk, hol tart a testen kívüli szövet- és szervelőállítás, valamint a kannabinoidok agyra gyakorolt hatásáról is információkat szerezhettünk. A kanna- binoidokról köztudott, hogy elsősorban a marihuánában fordulnak elő, azonban arról már kevesen tudnak, hogy az emberi testben marihuána fogyasztása nélkül is jelen vannak, nagy hatást gyakorolva az idegsejtek közti kommunikációra. A rövid ebédszünet után egy sokkal izgalmasabb rész, a laborlátogatás következett. Betekinthettünk a kutatómunka világába, láthattuk, hogy egy agykutató milyen kísérletekkel, állatmodellekkel tudja feltárni, mi is történik az agyban. Megtudhattuk továbbá, milyen egy elektronmikroszkóp, hogyan működik egy idegsejt, hogyan lehet mérni és ábrázolni az idegsejtekben lejátszódó elektromos impulzusokat, változásokat. Mély benyomást tett ránk egy felboncolt egér agyának a vizsgálata. A nap végén fáradtan, de sok-sok új tapasztalattal gazdagodva elindultunk hazafelé. Az út során megállapítottuk, hogy egy kutató munkája rendkívül sok türelmet, néha többévnyi kitartást igényel. Hálásak vagyunk iskolánk volt diákjának, Kohus Zsoltnak, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében működő Agykéreg Kutatócsoport tagjának, aki a TéKa Társulás bevonásával lehetővé tette, hogy részt vehettünk ezen a színvonalas rendezvényen. A diákok sikeresen vették az akadályokat (Fotó:SZGYSZ A komáromi Selye János Gimnázium oktatói-nevelői munkáját évtizedek óta segíti az iskola Király Püspök Alapítványa „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája” SPÁTAY ADRIANA Egy iskola legfőbb feladata a tudás átadása, a szellem csiszolása. S persze nem feledkezhetünk meg a nevelés, a személyes példaadás fontosságáról sem! Minden tanítónak-tanár- nak Szent-Györgyi Albert gondolata szerint kellene dolgoznia: „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Látva, érzékelve a mai gazdasági helyzetet, az iskolának az élet egyéb területén is akad tennivalója. Egyre több család kerül - átmenetileg vagy tartósan - nehéz anyagi helyzetbe. Egy gyermek harmonikus fejlődésére a család megváltozott anyagi helyzete negatív hatással lehet, s néha az állami, baráti, rokoni segítség mellett minden egyéb támogatás is sokat segíthet. A komáromi Selye János Gimnázium oktatói-nevelői munkáját évtizedek óta segíti az iskola Király Püspök Alapítványa. Az Alapítványról, annak munkájáról kérdeztem Andruskó Imrét, a gimnázium igazgatóját. Mikor jött létre az Alapítvány? Az 1700-as évekig kell visszamennünk, akkor volt a komáromi jezsuita gimnázium tanulója Király József. Pécsi püspökként 1814-ben hozta létre az alapítványt a nehéz sorsú tanulók megsegítésére. Tiszteletére 1914-ben szobrot avattak, ez az emlékmű azonban 1945-ben eltűnt. 1945 az alapítvány szempontjából is mérföldkő: megszüntették, a felgyülemlett pénz pedig eltűnt. A hontalanság éveiben szóba sem jöhetett újraszervezése. Újkori története 1992-ben kezdődött, a gimnázium akkori igazgatója, dr. Ipóth Barnabás ismét megszervezte a kuratóriumot, megteremtve a kezdőtőkét. Király József eltűnt szobra helyett új mellszobor készült, alkotója Darázs Rozália szobrászművész. A mellszobrot dr. Ipóth Barnabás leplezte le 1999-ben, s máig az iskola főbejárata előtti parkban áll. Évente több ezer eurót osztanak szét. Milyen bevételi forrásokkal rendelkezik az alapítvány? Három fő bevételi forrásunk van. Jelentős összeg folyik a számlára a 2%-os adóátutalásból. Nagyon hálásak vagyunk a szülőknek, magánszemélyeknek, cégeknek, jogi személyeknek, akik felismerve tevékenységünk fontosságát, nekünk ajánlják fel adójuk2%-át. Másik bevételi forrásunk a pályázati úton szerzett összegek. Leginkább az SzK Kormányhivatala Nemzeti Kisebbségek Főosztályának Kisebbségi Kormányhivatala és Komárom város pályázatait célozzuk meg. Ezekből a pályázati pénzekből sport- és kulturális eseményeket, irodalmi kiadványokat finanszírozunk. A harmadik, igen jelentős bevételhez a Rotary Klub helyi szervezetének jóvoltából jutunk. Évek óta rendszeresen több ezer euróval támogatják munkánkat, diákjainkat. Minden fórumon igyekszünk megköszönni mindenkinek a támogatásokat, külön kiemelve azokat, akik magánszemélyként, iskolabarátként önzetlenül segítik az alapítvány munkáját. Elért tanulmányi és verseny- eredményeinkkel pedig bizonyítani szeretnénk, hogy a (pénz)mag termékeny talajba hull. Beszélgetésünk kulcstémája a szociálisan rászoruló diákok anyagi támogatása. Milyen szempontok vezérlik a kuratóriumot, és mennyi eurót kaphatnak a tanulók? Az osztályfőnökök alaposan utánajárnak a diák szociális, anyagi helyzetének, a felterjesztéseket a kuratórium vizsgálja meg. Sajnos, egyre több az olyan elvált szülők gyermeke, akit csak a törvényes képviselője tart el, nem ritka, hogy az egyik (akár mindkét) szülő időszakosan munkanélküli lesz. Ezen a nehéz anyagi időszakon szeretnénk segíteni az egyszeri szociális ösztöndíjjal, melynek összege 100 euró. Egyszeri pénzhozzájárulással szeretnénk támogatni a más járásból nálunk tanuló, szociálisan rászoruló diákjainkat. Tanulóink 25-30%-a a távolság miatt kollégista, albérletben lakik vagy rendszeresen ingázik. Közöttük 50-100 eurót osztunk ki. A tavalyi tanévben 26 diákunk, idén pedig 47 tanuló kap szociális ösztöndíjat. Idén 5500 eurót osztottunk szét, a támogatást október végén fizetjük ki. Természetesen gazdasági dolgozóink segítenek az állami ösztöndíj megpályázásában, idén 5 tanuló folyamodott az anyagi szükséghelyzetben élők támogatásáért. Év végén ballagóink és kiváló eredményeket elért diákjaink is kapnak pénzjutalmat. Ezt is a Király Püspök Alapítvány támogatja? Igen. Évente kiosztjuk a 100-150 euróval járó díjakat: a Pro Patria, a Klapka-, a Selye-, a Kaszás Attila-díjat. A maradék pénzt eszközfejlesztésre költjük. Minden döntéskor valamit fel kell áldozni: az elmúlt 10 év alatt inkább diákjainkba „fektettük” az alapítvány pénzét: tíz év alatt mintegy 40 000 eurót osztottunk szét a gyermekek javára. A kuratórium azt tartotta szem előtt, hogy: „Aki sajnálja a pénzt a tudás megszerzésére, az nem számol a tudatlanság költségeivel.” Biztos vagyok döntéseink helyességében! A somorjai diákok Szentágothai János nemzetközi hírű agykutató mellszobránál (Fotó: MÍG
