Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-11 / 284. szám, csütörtök
Állataink 2014. december • www.ujszo.com KERT ÉS UDVARI A kecskék és a juhok leggyakoribb betegségei Az állattenyésztésben a kecskék és a juhok az ún. kiskérő- dzők csoportjába sorolhatók. Tenyésztésük sok tekintetben hasonló, s az őket veszélyeztető betegségek sem mutatnak jelentős különbséget. SÚRLÓKÓR (SCRAPIE) A juhok és a kecskék végzetes kimenetelű agyvelőbe- tegsége, amit prionok, vagyis fehérjetermészetű fertőző ágensek idéznek elő. A súrlókór évszázadok óta ismert, juhnyájakban világszerte elterjedt betegség, eddig nincs konkrét adatunk arról, hogy embernek köze lenne a megbetegedéshez. Lappangási ideje rendkívül változatos és hosszú, inkább az idősebb állatokban mutatkoznak a betegség tünetei. Tünetek: juhokban az első tünetek az állatok tudatzavaráról tanúskodnak, a betegek elmaradoznak a nyájtól, izgatottá, esetleg agresszívvé válnak. Jellemző tünet az intenzív viszketés. Az állatok folyton rágják, nyalják és dörzsölik az oldalukat. Kecskékben a betegség a bőr túlérzékenységével jár, de nincs viszketés. Kezelése: a súrlókórban megbetegedett állatok kezelésére nincs lehetőség. A kór felszámolására szigorú állategészségügyi rendszabályok érvényesek. HÖRGŐ- ÉS TÜDŐGYULLADÁS Ezek a kórképek meglehetősen gyakoriak, és gyakran együtt járnak a felső légutak betegségeivel is. Legtöbbször fertőző eredetűek, és állományszintű megbetegedéseket idéznek elő. Juhokban a tüdőgyulladást vírusok, baktériumok és paraziták is okozhatják. Tünetek: a heveny hörgő- és tüdőgyulladásban szenvedő juhok bágyadtak, fáradékonyak, társaiktól elmaradoznak. Nem ritka a test- hőmérséklet emelkedése. A beteg állatoknál orrfolyás, köhögés és nehezített légzés figyelhető meg. Kezelése: a tüdőgyulladás megállapítása nem okoz nehézséget a klinikai tünetek alapján. Az okok tisztázására kiegészítő vizsgálatokat kell igénybe venni. Meg kell pontosan állapítani, hogy mi a kórokozó. A betegség kezelésében ugyanis nagyon fontos az oki gyógykezelés. A juhok tüdőbetegségeinek megelőzésében fontos a hajlamosító tényezők kiküszöbölése. JUHRÜHÖSSÉG Ezzel a betegséggel sajnos nálunk is számolni kell. Három formája ismert: a fej, a láb és a gyapjúval fedett testrészek rühössége. A kór többnyire közvetlen érintkezés útján terjed állatról állatra. Cyapjúnyíró eszközök, a nyírást végzők ruházata, szállítóeszközök és a környezeti tárgyak is szerepet játszanak a terjesztésben. Az atkák táplálkozásuk során megsértik a bőrt, és nyálmirigyük izgató váladékát a bőrbejuttatják, ami intenzív viszketést okoz. Tünetek: a juh az atkák által megtámadott bőrét harap- dálja. A vakaródzás helyére a nyáltól csapzott, összetapadt gyapjú utal. Különösen intenzíven vakaródznak a hodályba terelt rühös juhok éjjel, meleg, párás körülmények között, vagy nappal, ha megáznak. A bőrelváltozások kezdetben a gyapjú széthajtoga- tása után láthatók. A beteg bőrterületeken a csomókban lógó gyapjú kihullik, a bőr megvastagszik. Kezelése: gyógykezelés nélkül a folyamat fokozatosan terjed, az állat kondíciója romlik. Az egyértelmű diagnózishoz az atkák mikroszkópos kimutatása szükséges a bőrkaparékból. A rühösség megállapítása után a nyájban minden állatot gyógykezelni kell. A JUHOK BŐRGOMBÁSODÁSA Ez az öngyógyulásra hajlamos bőrbetegség nem túl gyakori. A szarvasmarháról, kutyáról, macskáról fonalas gombák kerülhetnek a juhok bőrére. Tünetek: A bőrelváltozások a fejen, a szemhéjakon, a fülkagylókon, a farok környékén és a végtagok gyapjúval nem borított felületén fordulnak elő. A foltok szabályos kör alakúak. Az elváltozások viszketnek, a juhok erősen vakaródznak. A viszketés miatt a rühös- séget ki kell zárni, ami mikroszkópos vizsgálattal könnyen elvégezhető. Kezelése: a bőrgombásodás legtöbb esetben köny- nyen és spontán gyógyul. Elhúzódó esetben gombaellenes készítményt lehet adagolni. A megelőzés érdekében a betegeket el kell különíteni, a környezetet fertőtleníteni szükséges, és meg kell határozni a fertőzés forrását. Dr. Pleva László, állatorvos, a Gazda PT elnökségi tagja AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Tisztelt Doktor Úr! Hullámos papagájom lábán nemrég bőrszerű kinövés jelent meg, amit időnként csipkedett. Pár napja rúdra szerelhető kö- römkoptatót tettem a kalitkába. Azóta nem tud kapaszkodni, szemmel láthatóan fáj a lába - talán kidörzsölte ez a koptató. Csak gubbaszt, alig mozog. Kérem tanácsát, mit lehetne tenni a gyógyulás érdekében? Én már rühes- ségre is gyanakszom. Van erre valamilyen kenőcs? Vála- Kedves olvasó, nem lenne szót előre is köszönöm. korrekt tőlem, ha kérdéséEgy hű olvasójuk re konkrét választ adnék, Pleva László állatorvos mhrsmmrhmmhmmmhhmI hiszen a diagnózis felállításához kevés az információ, amit öntől kaptam. Az ön által említett esetben szóba jöhet parazita okozta fertőzés, lehet trauma okozta kinövés, esetleg a vitaminok hiánya is okozhatja a tünetet. Ezért azt tudom tanácsolni, hogy keressen fel egy állatorvosi rendelőt, ahol alapos vizsgálat után biztosan tudnak önnek és papagájának segíteni.
