Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-06 / 255. szám, csütörtök
10 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 6. www.ujszo.com JÚLIUSI VÁLTOZÁSOK A TÁPPÉNZBEN A táppénz csak attól a naptól jár, amikor a beteg felkereste orvosát (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) A táppénz összegét az előző évi fizetés alapján számítják ki januártól ez is részben változik Nincs táppénz visszamenőleg A táppénzes időszak kezdete ♦ Az ideiglenes munkaképtelenséget csak a páciens általános kezelőorvosa vagy nőgyógyásza állapíthatja meg, illetve valamilyen egészségügyi intézmény - kórház, készültség, más elsősegély- nyújtó intézmény- orvosa. ♦ Igazolás - ha az illetékes orvos megállapítja a munka- képtelenséget és betegszabadságot javasol, ezt igazolja a megfelelő űrlapon, és előírja a javasolt gyógymódot. ♦ A munkaképtelenség (PN) kezdete - az ideiglenes munkaképtelenség azon a napon kezdődik, amikor az illetékes kezelőorvos megállapítja a betegséget. Ha az alkalmazott a munkaideje lejárta után részesül egészség- ügyi ellátásban, a betegszabadság a következő napon kezdődik. ♦ Visszamenőleges érvényesség - az orvosi készültségen, kórházban vagy más elsősegélynyújtó intézményben felállított diagnózis alapján a munkaképtelenséget legfeljebb 3 nappal visszamenőleg lehet elismerni. ♦ Akit az ügyeletén vagy más elsősegélynyújtó helyen nyilvánítottak munkaképtelennek, köteles kezelőorvosánál vagy a nőgyógyászánál legkésőbb 3 napon belül jelentkezni. ♦ A kimenő és a tartózkodási hely megváltoztatása - amennyiben a betegség jellege lehetővé teszi, a kezelőorvos vagy a nőgyógyász általában az első ellenőrző kivizsgálás után engedélyezhet kimenőket, s egyben meghatározza azok hosszát, idejét, gyakoriságát. A páciens kérésére az orvos módosíthatja a kimenő idejét, és nyomós okból engedélyezheti a tartózkodási hely megváltoztatását is. Ezeket a módosításokat az orvos feljegyzi a beteg orvosi dokumentációjában. ♦ A betegszabadság folytatása - ha a betegszabadság befejeződése után romlik a páciens állapota, az illetékes orvos új igazolást állít ki, melyen feltünteti, hogy folytatódik az ideiglenes munka- képtelenség. Táppénz ♦ Az alkalmazott a munka- képtelenség első tíz napja alatt úgynevezett bérpótlékot kap a munkaadójától. Ebbe a tíz napba a munkaszüneti napokat is beleszámolják, vagyis a szombat-vasárnapért és az esetleges ünnepnapokért is kap bérpótlékot. All. naptól a Szociális Biztosító fizeti a táppénzt - ugyancsak műiden naptári napért, azaz a munkaszüneti napokért is. A biztosító maximum 52 hétig fizet, utána leálh'tják a táppénzfizetést. ♦ Táppénzre csak az jogosult, akinek van társadalom- biztosítása vagy védettséget élvez. Az alkalmazottnak a táppénz folyósításával egy időben nem lehet munkából származó bevétele. ♦ A védelmi idő 7 nap a társadalombiztosítás megszűnése után. Csak a terhes nők élveznek hosszabb - 8 hónapos-védettséget. ♦ Ha a vállalkozónak van kötelező vagy önkéntes biztosítása, betegség vagy baleset esetén jogosult táppénzre. ♦ Vállalkozók esetében a táppénzt a betegszabadság egész ideje alatt a Szociális Biztosító folyósítja. A nagysága ugyanakkora, mint az alkalmazottak esetében. ♦ A vállalkozók járulékfizetési kötelessége nem szűnik meg automatikusan a munkaképtelenség kezdetével. Arról, hogy ideiglenesen munkaképtelenek, és nem kell járulékokat fizetni, a Szociális Biztosító tud, de az egészségbiztosítóba el kell juttatni a táppénz kifizetését jóváhagyó határozatot. A táppénz összege ♦ Az első három napban a napi kivetési alap 25 százaléka - a munkaadó folyósítja. ♦ A 4.-től a 10. napig a napi kivetési alap 55 százaléka - a munkaadó folyósítja. ♦ A11. naptól - a napi kivetési alap 55 százaléka - a Szociális Biztosító folyósítja. ♦ A napi kivetési alapot a figyelembe vett időszak hossza és az ekkor szerzett bevétel alapján számolják ki. ♦ A figyelembe vett időszak az utolsó társadalombiztosítás hosszától függ. Általában az előző naptári évben kapott bevételt veszik figyelembe. ♦ A táppénzt legfeljebb a tavaly előtti átlagbér 1,5-szörösének megfelelő összegből számítják ki. ♦ Jelenleg 676,90 euró a táppénz maximális összege egy 31 napot számláló hónapban. A beteg kötelességei ♦ Köteles részt venni az ellenőrző kivizsgálásokon, hogy már képes-e munkát végezni. ♦ Be kell tartani az orvos által előírt gyógymódot. ♦ A táppénzt igénylő űrlapon megadott címen kell tartózkodnia. ♦ Az ügyfél nem jogosult táppénzre az előírt gyógymód megsértésének napjától, legfeljebb 30 napig. Júliusban szigorították a betegszabadság feltételeit, jövő januártól pedig szigorúbb lesz a táppénz kiszámításának a módja is - mindkét intézkedéssel a csalókat próbálják kiszűrni, de közben megkeseríthetik a valódi betegek életét is. Összeállításunkban a beteg- szabadsággal és a táppénzzel foglalkozunk. ÖSSZEFOGLALÓ Mindenkivel előfordult már, hogy belázasodott, vírusos gyomorrontása, hasmenése volt, vagy egyéb olyan betegség jelentkezett nála, hogy nemcsak dolgozni volt képtelen, hanem még megmozdulni is, orvosát is csak néhány nap elteltével kereste fel. Néhány hónappal ezelőtt üyen esetben egyszerűen otthon maradhattunk, elég volt telefonon értesíteni a munkaadót, hogy nem tudunk megjelenni a munkahelyünkön, s csak egy-két nap elteltével, amikor már egy kicsit jobban éreztük magunkat, mentünk orvoshoz, intéztük el a betegszabadságot. Júliusig az orvos utólag is elismerhette az ideiglenes munkaképtelenséget, s pár napra visszamenőleg is jóváhagyhatta a betegszabadságot. Nyár óta azonban erre már nincs lehetőség. Utólag nagyon nehéz objektiven megállapítani, hogy valaki valóban olyan rosszul érezte-e magát, hogy képtelen volt orvoshoz menni, vagy csak csalni akart, azaz a színlelt betegnek nem volt kedve munkába menni, és az orvosától utólag próbál igazolást szerezni a néhány napos hiányzásra. A csalókat kiszűrendő most már csak a kezelőorvos és a nőgyógyász írhatja ki a betegszabadságot, és csak attól a naptól kezdve, amikor a páciens felkereste a rendelőjét. Visszamenőleg csak akkor ismerheti el a munkaképtelenséget, ha a beteg bizonyítékot tud felmutatni arról, hogy tényleg rosszul érezte magát. Ez a bizonyíték pedig kizárólag valamilyen ügyeletes orvos vagy kórház igazolása lehet, hogy az illetőt elsősegélyben részesítette. Ez alapján legfeljebb három napra visszamenőleg is elrendelhetik a betegszabadságot. Túlzsúfolt ügyeletek A változás sok beteg életét júliustól lényegesen megkeserítette. Sokan lakhelyüktől távol dolgoznak, ingáznak, kezelőorvosukat azonban általában megtartották az állandó lakhelyükön, és egészségügyi problémák esetén sokszor nem is tudják őt azonnal felkeresni. Számukra nem marad más választás, mint elmenni a munkahelyükhöz közeli készültségre, majd betegen minél hamarabb hazautazni, hogy otthon elintézhessék a szükséges formalitásokat a kezelőorvosukkal. Aki olyan rosszul érzi magát, hogy valóban képtelen megmozdulni is, hívhat mentőt, rendelhet taxit, de számolnia kell azzal, hogy mindez pénzbe kerül, és a készültségen nyújtott elsősegély sincs ingyen. Az egészségügyi ellátásról szóló törvény júliustól hatályos módosítása egyrészt azt eredményezte, hogy az éjjeli ügyeleteken az orvosoknak több dolguk van, több a beteg, főleg a nagyobb városokban hosszabb a várakozási idő, másrészt viszont a kezelőorvosoknak könnyebb megítélni a betegszabadság indokoltságát. A szigorítás bevezetése után némileg javultak a statisztikai mutatók. Szeptemberben a Szociális Biztosító 74 375 beteget regisztrált, ami augusztushoz képest ugyan 3 066-tal több, de a növekedés az ősz, a hűvösebb idő beköszöntével magyarázható. 2013 azonos xss j jay A ' ? TÉMA: a betegszabadság időszakához képest azonban javulás tapasztalható: tavaly szeptemberben 1 426-tal több ideiglenesen munkaképtelen személyt jegyeztek, mint idén szeptemberben. „A munkaképtelenségek leggyakoribb oka felső légúti megbetegedések, főleg akut mandulagyulladás, influenza és egyéb akut légúti fertőzés volt” - tájékoztatott a biztosító. Új számítás A Szociális Biztosító egy másik változásra is felhívja a figyelmet: a parlament október elején jóváhagyta a szociális biztosításról szóló törvény módosítását, mely értelmében a jövő évtől a táppénz összegét új szabályok alapján fogják megállapítani - így próbálnak gátat vetni a betegbiztosítási rendszerrel való esetleges visszaéléseknek. Néhány munkaadó ugyanis azért, hogy az alkalmazottja számára minél magasabb táppénzt biztosítson, csak pár nappal a naptári év befejeződése előtt jelentette be őt a Szociális Biztosítóba, s ezért a pár napért magas kivetési alapból fizetett utána biztosítási díjat, amivel lehetővé tette, hogy alkalmazottja magas összegű táppénzt meríthessen. Utána viszont mindjárt a következő év elején a munkaadó csökkentette az alkalmazott kivetési alapját, mert ebben az évben ezt már nem vették figyelembe a táppénz kiszámításakor. Természetesen a munkaadó így kevesebb járulékot is vezetett el. „A rendszerrel való visszaélések megakadályozása céljából 2015. január 1-jétől változik a táppénz megállapítása szempontjából figyelembe vett ún. meghatározó időszak” - tájékoztat a Szociális Biztosító. Ha az alkalmazottnak folyamatosan volt társadalombiztosítása a megbetegedése előtti teljes évben, a meghatározó időszak ez az év. Ha azonban nem a teljes évben, de legalább 90 napig volt biztosítása, akkor a meghatározó időszak a biztosítás kezdetétől a megbetegedés előtti utolsó teljes hónap végéig tart. Abban az esetben viszont, ha a biztosítási idő 90 napnál rövidebb volt, és a betegség kezdetét megelőző évben legalább 90 napos biztosítási idő volt egy másik munkaadónál, akkor ezt az időszakot kell figyelembe venni, (sza)
