Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-26 / 271. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 26. Vélemény és háttér 7 A politikai beavatkozások ellehetetlenítik a felelősségteljes, hosszú távú nyugdíj-takarékoskodást Orbánnak a maradék is kell A tankönyvi magyarázat szerint a nyugdíjrend­szerben az állami felosztó­kirovó rendszer (első pil­lér) legnagyobb rizikója demográfiai jellegű, míg a második pilléres nyugdíj- pénztárak esetében a tő­kepiacok fejlődésében van a legnagyobb kockázat. GÁL ZSOLT A valóságban azonban a fő ve­szélyt a populista kormányok je­lentik. Az örökké pénzszűkében lé­vő, a hosszabb távú tervezésre fittyet hányó, csak a jelenlegi népszerűségre koncentráló fele­lődén populista politikus fantá­ziája azonnal beindul, ha azt lát­ja, hogy a nyugdíjpénztárakban több milliárd eurónyi megtaka­rítás pihen. Nem arra gondol, hogy milyen jól jön majd ez a szépen gyarapodó összeg a jö­vőben a most szorgosan takaré­koskodó dolgozók állami nyug­díjának kiegészítésére, hanem elkezd bizseregni a tenyere, mert már a markában érzi a mil- liárdokat. Válságos időkben csak erősö­dik a késztetés, mert a pénzszű­ke a szokásosnál is nagyobb-és a radikális intézkedések a kény­szerhelyzettel magyarázhatók. Az indoklás persze mindig az, hogy a kormány csak a nép javát akarja, de ha őszinte lenne a ma­gyarázat, akkor hozzátennék, hogy a takarékoskodó nép javát akarják elvenni - így teljes a de­finíció. Szofisztikáit indok gya­nánt lehet más külföldi példákra hivatkozni, csakhogy a hasonlat sántít: nem a költségvetés stabi­lizálása a cél a második pillér átmeneti meggyengítésével (mint mondjuk a Baltikumban), hanem a pénztárak ellehetede- nítése, minél több takarékosko­dó és megtakarítás visszaterelé­se az államháztartáson belülre, hogy a politikusok dönthesse­nek a felhalmozott pénz elkölté­séről. A visegrádi országokban saj­nos pontosan ez történt/tör- ténik. A Fico-kormányok há­romszor nyitották meg a máso­dik pillért, hogy minél több tagot visszapofozzanak az elsőbe, majd 9-ről 4 százalékra faragták az oda áramló járulék nagysá­gát. Meg közben egy évtized alatt több mint 20 törvénymó­dosítást éltek meg a takarékos­kodók, a rendszer követhetet­lennévált. Tökélyre természetesen az Orbán-kormányok fejlesztették a dolgot. Először fenyegetéssel (nem lesztek jogosultak állami nyugdíjra) és hazugságokkal (a nyugdíjpénztárak eltőzsdézték a pénzeteket, ha visszatértek az állami rendszerbe, egyéni szám­lára jóváírjuk jelenlegi megtaka­rításaitokat) gyakorlatilag elér­ték csaknem 3 millió pénztártag 3000 milliárd forintnyi vagyo­nának konfiskálását. Most meg a megmaradt 60 ezer tag 200 mil- liárdjára is kivetették a hálót. Az ilyen lépésekkel lehetet­lenné teszik, hogy a jelenlegi dolgozók szerény, de viszonylag tisztes nyugdíjjal számolhassa­nak. Cserébe ott az államilag ga­rantált első pillér - ami garan­tált, az az, hogy pár évtized múl­va több lesz a nyugdíjas, mint a nyugdíjjárulékot befizető dol­gozó. El lehet képzelni, mekkora nyugdíjakra lehet így számítani. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének okta­tója és a Híd frakcióvezetőjé­nek gazdasági tanácsadója Álmában büntet egy picit... A belügy kidolgozta A munkahelyi alvászavarok kezelése című szolgálati útmutatót. A módszert tesztelik, a közbiztonság fokozódik. (Németi Róbert felvétele) JEGYZET Röghöz kötött magyar szesz VERES ISTVÁN Nem utazhat a házi pálinka Magyarorszá­gon. A Nemzeti Adó- és Vámhi­vatal (NAV) kö­zölte, hogy a ha­tóságoknak joguk van ellen­őrizni a megállított járművek utasainál az alkoholt, bárhol az országban. Ha zárjegy nél­küli palackot találnak, mini­mum 30 ezer forintos bírságot szabhatnak ki. Az informáci­ókra a romániai magyar sajtó is rárabolt: több Magyaror­szágon élő erdélyi jelezte ugyanis, hogy bár a román-magyar határon már évek óta nincs vámvizsgálat, a vámosok egy-egy szúrópróbaszerű ellenőrzés­nél bírságot szabtak ki az anyaországba igyekvő, felbon­tott palack erdélyi szesz miatt is. Később a magyar hatóságok is megerősítették, hogy bár köztudottan népszerű gyakor­lat Erdélyből pálinkát szállíta­ni, akit ezzel Magyarországon lefülelnek, bírságot kaphat. Meg is kérdezték a NAV -tói, milyen jogszabály szülte a sokkoló hirtelenséggel felbuk­kant regulát. Mire közölték, hogy egy 2003-as törvényről van szó. Még emlékszem, amikor 2006-ban vagy hat li­ter házi szilvapálinkát sikerült vonaton átruccantanunk Ro­mániából kis, félliteres Coca- Colás flakonokban. Pedig ak­kor még volt vámvizsgálat. Megkérdezték, van-e elvá- molnivalónk, mondtuk, hogy nincs. Mindenki ezt mondta. Vagyis a jogszabályt a hatósá­gok tíz évig nemigen tarttatták be, most viszont hirtelen sür­gős lett nekik. Az emberek fe­jében levő káoszt árnyalja az is, hogy az Orbán-kormány 2010-ben engedélyezte a házi pálinka főzését Magyarország területén. Pálinkát főzni lehet, pálinkát utaztatni viszont nem, világított be a ködbe né­hány napja Stuller Attila alez­redes, a NAV szóvivője. Az in­dok szerinte egyszerű: az ál­lam nem akar ismeretlen eredetű szeszt az országban. Csehországban nemrég töb­ben is meghaltak az egyik szeszfőzdében történt gondat­lanság miatt, tette hozzá. Azt viszont mi tesszük hozzá, hogy a cseh példa nem jó, az emlí­tett opavai főzde palackjai ugyanis zárjegyesek voltak, tehát nem ismeretlen eredetűek. Mindegy, a lényeg az, hogy indul a magyar szesz röghöz kötöttségének kora: aki otthon megfőzi, igya is meg helyben. Ha viszont a só­gor születésnapjára is vinnénk belőle a szomszéd faluba, az már kockázatos. Mert ha út­közben leállít a rendőr, és meglátja a palackot, jöhet a bírság. Jó lenne tudni, utazta­tásnak számít-e például az, ha átviszek fél litert a szomszéd­ba. Vagy ha a hátsó kamrában kifőzöm a pálinkát, másnap pedig egy üveggel előre viszek a nappaliba a vendégeknek, mert bizony a szesz akkor is helyet változtat. És ha bele­gondolunk, amikor a szánk­hoz vesszük a stampedlit, tar­talmát pedig leküldjük a gyomrunkba, a pálinka ott is megtesz egy bizonyos távolsá­got. Szerencsére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal emberei oda már nem látnak be. Bár ta­lán nem túlzunk, ha azt állít­juk, hogy Magyarországon ez is már csak idő kérdése. KOMMENTÁR Átlátszó propaganda AAAR1ÁN LEŠKO A szlovákiai törvényalkotói gyakorlat abban áll, hogy ha felmerül valamilyen probléma, a parlament elfogad egy törvényt, és ezzel a problémát megoldottnak tekinti. Ha a kor­mánynak vannak problémái, szintén elfogad valamilyen törvényt a parlament - de gyorsí­tott eljárásban. Robert Fico a levélszekrénycégekről azt mondta, Szlovákiá­nak évek óta ez a problémája. Valójában ez a Fico-kormá- nyok problémája évek óta - valamennyi nagy botrányában fantomcégek játszották a főszerepet. A kvótabotrányban az Interblue Group garázscég, amely olcsón megkapta az ál­lamtól a szén-dioxod-kibocsátási kvótákat, hogy aztán annál drágábban adja el külföldön - nagyjából 50 millió eurót nyert az ügyleten. Offshore cégek álltak az Ibertax társaság .mögött is, amely az útdíjrendszerre kiírt állami pályázatot nyerte meg - az állam 22 L millió euróval fizetett neki többet annál, mint amit a legkedvezőbb ajánlatot tevő cég kért a rendszer kiépítéséért. Nem lehet elfelejteni a Lemikon Limi­ted levélszekrénycéget sem, amelynek 2008-ban 500 millió koronát fizetett a Tipos állami vállalat, és még örülhettünk, mert eredetileg kétmilliárdról volt szó. A fantomcégek akkor üzleteltek a legsikeresebben az állammal, amikor a Smer kormányzott - egyedül vagy koalícióban, és ez nemcsak affé­le szerény vélemény, hanem ellenőrizhető tény. Ha a kormány célja valóban az lenne, hogy a fiktív cégek többé ne rúghassanak labdába, akkor a kormányfő nem egyik pillanatról a másikra rántana elő egy törvényterveze­tet, amit a parlament gyorsított eljárásban fogad el. így ugyanis lehetetlen, hogy társadalmi, szakmai vita alakuljon ki a törvénytervezetről. Megakadályozzák, hogy az érintett intézmények és a szakértői körök beleszóljanak a tárcaközi egyeztetés során a tervezetbe. Emellett a kormány törvény- sértő eljárással módosítgatja a tervezetet (Miroslav Beblavý képviselő figyelmeztetett, hogy más verzió érkezett meg a parlamentbe, mint amit a miniszterek megszavaztak). Mindez arról árulkodik, hogy az előterjesztő nem érdemi változást akar, hanem parasztvakító propaganda az egész. Minél hamarabb összecsapnak egy törvényt, amit aztán lo­bogtatni lehet a nép előtt. Pont olyan lesz, mint a Fico ösztö­kélésére sebbel-lobbal, gyorsított eljárásban elfogadott föld­törvény vagy a vagyon eredetéről szóló törvény - egyik sem jó semmire. A levélszekrénycégekről szóló törvénnyel a kormány valójá­ban a saját problémáját próbálja megoldani. A Medical Gro­up ügyletei lerántották a leplet arról, min alapszik Ficóék kormányzása, úgyhogy ezt most gyorsított eljárással kell el­takarni. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora FIGYELŐ Dollármillióka nyomravezetőnek Tizenhétmillió dollárt ajánlott fel egy német ma­gánnyomozó iroda annak, aki információkat szolgáltat a Kelet-Ukrajnában lelőtt maláj utasszállító tragédiá­nak ügyében indított nyo­mozás akadályoztatásáról. Josef Resch, a schleswig- holsteini Wifka nyomozó- iroda magánnyomozója a Capital című német üzleti magazinban megjelent inter­júban közölte, hogy névte­lenséget kérő megbízói emelték a nyomravezetői ju­talmat. Továbbra is érvényes a szeptemberben tett ajánlat, amely szerint harmincmillió dollárt kap az, aki informá­ciókat szolgáltat a gép ka­tasztrófájáért felelőssé tehe­tő személyekről - ez minden idők legnagyobb „vérdíja”. Resch szerint megbízói most további tizenhétmillió dol­lárt ajánlottak fel a tragédia ügyében indított nyomozás akadályoztatásával kapcso­latos információkért. „A második Edward Snow- dent keressük” - mondta Resch, utalva az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynök­ség (NSA) titkos adatgyűjtési programját leleplező infor­matikusra. A Malaysian Airlines Uk­rajna fölött átrepülő gépe jú­lius 17-én zuhant le, orosz­barát lázadók által ellenőr­zött területen. Kijevben és a Nyugaton azt gyanítják, hogy a szakadárok lőtték le a gépet Bük típusú orosz ra­kétával. A tragédia okát a holland hatóságok vizsgálják, de a Wifka nyomozóiroda azt a megbízást kapta, hogy derít­sen fényt a gép lelövéséért fe­lelős személyek kilétére. Resch elmondta, több mint ezer elektronikus üzenetet és több tucat levelet kaptak, te­lefonhívások százai érkeztek be, de az információk 99 szá­zalékát azonnal sutba lehe­tett dobni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents