Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-26 / 271. szám, szerda

8 Karrier-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 26. www.ujszo.com Kész művészet úgy vezetni, irányítani, hogy a beosztott mindig megbecsült embernek, ne egy lelketlen gépezet eldobható csavarjának érezze magát Komoly kockázatot jelent a sértett alkalmazott A munkaadókjelentős ré­sze nincs is tisztában az­zal, hogy mekkora kocká­zatot jelent a sértett al­kalmazott. Főleg, ha a vélt vagy valós sérelem oka a dolgozó szerint maga a főnök. A frusztrált, alul­motivált dolgozó alapjá­raton is ronthatja a cég teljesítményét. Különösen nagy veszély, ha az indulat forrása is a munkahely. ÖSSZEFOGLALÓ A sértett beosztott komoly kockázata ellenére máig ural­kodó mentalitás a dolgozói ön­érzetet sértő, a döntését fen- sőbbséges hatalmi szóval közlő felettes. Akiben fel sem merül: a megalázott dolgozó bosszút állhat. A sértett (kirúgott, lefo­kozott, fizetését keveslő, mun­káját sokalló, előléptetésből kimaradt, fegyelmi eljárás alá vont, főnöke vagy kollégái által megbántott) alkalmazott az egyik legkomolyabb biztonsági rizikófaktor a cégeknél. ,A ki­rúgott, eltávozott kollégák ezer szállal kötődnek a régi munka­adóhoz, mindenkit ismernek, érdekli is őket, hogy mi van a régiekkel, ezért tájékozottak. Sem titoktartás, sem lojalitás, sem erkölcsi gát nem köti őket, szívesen beszélnek is régi munkaadójukról” - írja Brück­ner Gergely az IPM Interpress Magazinban. Az európai társadalmakat az amerikaihoz képest sokkal in­kább jellemzi a paternalizmus és kollektivizmus, valamint az annak mellékhatásaként je­lentkező tanult tehetetlenség. Az európai társadalmakra in­kább jellemző, hogy kollekti­ven őrülnek meg, s kollektiven is józanodnak ki. Egyedül rit­kábban kezdenek lövöldözni. Ha valakit le kell lőni, oldja meg az állam vagy a párt. Ame­rika viszont sokkal individua­listább. Ott nem elég, ha valaki beleszürkülve a tömegbe, átla- gos-középszerűen, tessék-lás- sék dolgozgat. Elvárják, hogy az egyén legyen kezdeménye­ző, győzze le az akadályokat, amelyek az útjában állnak. Amerikában ez is más Az amerikai ember kinyitja a száját, ha kell. „Talán mert zsenge gyermekkoruktól fogva ezt látják maguk körül, az ame­rikaiak meglepően magas há­nyada kitűnő nyilatkozó. Le­gyen professzor a Harvardon vagy háztartásbeli az atlantai néger gettóban - könnyedén, elfogódottság, lámpaláz nélkül beszél gyűlésen, kamera vagy mikrofon előtt. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy az il­lető alighanem sohasem kény­szerült lakatot tenni a szájára.” - írta Kulcsár István a Legország c. könyvében. Az önálló, egyéni cselekvésre való hajlandóság azonban nem csak helyes tet­tekben nyilvánulhat meg. Ha­nem mondjuk abban is, hogy amennyiben valakit sérelem ért, akkor „öngondoskodó” módon, önkezűleg vesz elégté­telt, s próbálja maga felé billen­teni a sors mérlegének nyelvét. Summázva a lényeget: az USA társadalma még jelenleg is sok­kal inkább szabadpiaci gondol­kodású. Nem titkolják, hogy vannak társadalmi különbsé­gek, sőt, ezeket bizonyos mér­tékig legitimnek is tartják. A tengerentúlon nem csak a dolgozónak kell tudatában len­nie, hogy egy rossz döntés az ál­lásába, a nyugdíjába, a karrier­jébe kerülhet. A HR-vezető, a topmenedzser, a cégtulajdonos is szó szerint a bőrén érezheti, milyen az, amikor egy sértett munkavállaló bedurvul. Akár az élete is veszélyben foroghat ilyenkor. Nem véletlen, hogy amerikai találmány az ún. out­placement. Vagyis, hogy az el­bocsátott alkalmazottól minél fájdalom-mentesebben, kímé­letesebben próbálnak megvál­ni, neki valamifajta „utógon­dozást” biztosítanak. Ha pedig az illető bizalmi státuszban dol­gozott, akkor inkább nagy fáj­dalomdíjat kap, csak hogy ne csináljon botrányt. KLAMÁ<| IRODA ú Néhány munkatárs kész kibiz­tosított gránát, bármikor kész rombolni (Fotó: Vicclap.hu) A cégvilágban az illojalitás, az árulás oka legtöbbször ugyanaz, mint a kémszektor­ban. Adott egy, hiúságában, be­csületében, önérzetében meg­bántott dolgozó, aki előtt széles a visszavágás eszközének kíná­lati palettája. Névtelen feljelen­tés az adóhatóság, a munkavé­delmi felügyelet, hímévrontó tény szivárogtatása a média vagy bennfentes tipp a konku­rens irányába. Még egy viszony­lag alacsony rangban lévő be­osztott is rengeteg olyan belső­körös értesüléshez jut, ami na­gyon kínossá tud válni, ha ille­téktelen fülekbe jut. Kifinomult sakkjátszma Önmagában nem ítélhető el, ha egy sértett dolgozó kipakol. Csak akkor lehet helyteleníteni az ilyet, ha tényszerű indok nél­kül és/vagy védhetetlen módon teszi ezt. Miért kéne például hallgatnia, ha felettesei semmi­be vették, megalázták, jogsértő vagy etikátlan dologra kénysze­rítették, illetve munkaviszonyát egyoldalúan szüntették meg? Főleg nem lehet elvárni a hall­gatást, amikor maga a cég vagy intézmény teszi nyilvánossá al­kalmazottja tevékenységét, va­lamint elbocsátását. Persze ne­gatív jelleggel. Aligha követel­hető a beosztottól, hogy ő vi­szont hallgasson, ne védje meg magát, ne adjaelő asajátverzió- ját, álláspontját. Ténylegesen létező dilemma, mennyire ér­demes egy belső vitát az utcára kivinni? Ha valaki ezt megteszi, jelentős rizikót vállal. Könnyű ugyanis őt megbízhatatlan, illo- jális valakinek beállítani. Egy munkahelyen természe­tesen nem uralkodhat olyan demokrácia, ahol szavazással döntenek a munkavállalók. Ám a dolgozó bizalmát, jóindulatát, hűségét nem lehet parancsszó­val, fenyegetéssel kizsarolni. A történelem számos példát ho­zott rá: előbb-utóbb a legel- nyomottabb alattvaló is talál rá módot, hogy bosszút álljon az uralkodón. S minél nagyobb a verseny, minél komolyabb oda­figyelést, precizitást igényel a munkavégzés, annál kevésbé lehet a hűséget pusztán féle­lemre alapozni. A hadseregben nincs semmiféle demokrácia. De ugyan mit ér egy olyan kato­na, aki sértettségében lázadá­son, szabotázson vagy dezertá­láson töri a fejét? Mire jut egy olyan cég, amelynek vezetője nem a riválist fürkészi, hanem folyton hátrafelé tekinget? At­tól rettegve, hogy hátba döfik, elárulják? Parancsolni könnyű. Aművészetaz: úgy parancsolni, vezetni, irányítani, hogy a be­osztott továbbra is megbecsült embernek érezhesse magát. Ne pedig egy lelketlen gépezet bármikor eldobható csavarjá­nak. Ez a legjobb kezelési módja a fent írt rizikófaktornak. Ha tudomásul vesszük, a cégveze­tés olyan sakkjátszma, ahol a fi­guráknak önálló akarata, lelke is van. S ha ebbe belegázolunk, a figura másfele lép, mint ahogy szeretnénk. Mi több: belül színt vált és ellenfelünknek kezd dol­gozni. A legjobb elhárítás pre­ventív: úgy kell dolgoznunk, hogy a veszély, amit elhárítani kellene, létre se jön, vagy rög­tönelhal. (HRport., PLT) 02 594 22 22 Viac sily, viac radosti Akciové ceny platia 9,90€ pri 24 mesačnej viazanosti a je možné ich využiť do 31.12.2014 TV Entry za 9,90€ platí pre klientov Dunajskej Stredy a Štúrova Ceny sú uvádzané vrátane DPH. Digitális TV ENTRY 12 magyar csatorna RE 140685

Next

/
Thumbnails
Contents