Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-05 / 254. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 5. www.ujszo.com ■KZZniHi Hűségeskü a dzsihádistáknak Kairó/Canberra. Hűséget fogadott az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezetnek a legjelentősebb egyiptomi szélsőséges milícia, az Anszár Beit al- Makdisz (Jeruzsálem Védelmezői). A milícia már korábban közölte, hogy tevékenységéhez egy ideje az IÁ-tól kap ihletet. Azóta, hogy az egyiptomi hadsereg tavaly nyáron eltávolította a hatalomból a Muzulmán Testvériség mozgalom támogatta Mohamed Murszi elnököt, dzsihádista lázadók több száz rendőrt és katonát öltek meg. Eközben az ausztrál Sydney egy muzulmán imaháza előtt meglőttek egy síita vallási vezetőt, a támadó azt üvöltötte, hogy „síita kutyák”. A hatóságok gyanúja szerint a támadást valószínűleg az IÁ ihlette. (MTI) Ultimátum Burkina Fasónak Addisz-Abeba. Az Afrikai Unió két hetet adott a Burkina Fasóban puccsal hatalomra került katonai hatóságoknak a visszatérésre a polgári vezetésű kormányzathoz, ellenkező esetben szankciókat fognak elrendelni. A kontinens 54 államát tömörítő szervezet biztonsági tanácsa szerint a nyugat-afrikai országban történtek nem felelnek meg a demokratikus követelményeknek. Nem sokkal az ultimátumot követően az alezredesi rangú Isaac Zida ideiglenes elnök azt mondta, hogy a hadsereg hamarosan átadja a hatalmat egy átmeneti kormánynak és új államfőt nevez ki. (MTI) Áthúzott katalán népszavazás Madrid. A spanyol alkotmánybíróság tegnapi ülésén ideiglenesen felfüggesztette a Katalónia önállóvá válásáról szóló alternatív népszavazást, amelyet ennek ellenére továbbra is meg akar tartani a katalán kormány november 9-én. Az alkotmánybíróság döntése kiterjed a voksolás előkészítésére vonatkozó minden teendőre is, eszerint nem szervezhetik tovább a vasárnapi szavazást. Fran- cesc Homs, a katalán kormány szóvivője elmondta: fellebbeznek a döntés ellen, és tovább készülnek a referendumra, amely a véleménynyilvánítás szabadságát jelenti. A referendum két kérdése: állam legyen-e Katalónia (jelenleg autonóm), és az új állam független legyen-e Spanyolországtól? (MTI) Fegyveresek támadtak síitákra a sivatagi királyságban - az Iszlám Állam a szent helyükön, Kerbala térségében is üldözi őket Vallási villongás Szaúd-Arábiában MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Rijád/Bagdad. Álarcos fegyveresek tegnap tüzet nyitottak egy síita csoportra Sža- úd-Arábia keleti részén éppen a vallási felekezet legfontosabb ünnepe, az asúra idején. A támadásban legalább öten meghaltak és kilencen megsebesültek - a tettesek többségét elfogták. Az incidens a keleti tartományban, a helyi síita kisebbség egyik központjának számító el-Ahsza kormányzóság ad- Delva településén, egy mecsetnél történt. A támadást gépfegyverekkel és pisztolyokkal követték el. A térségben ritkaságnak számít az ilyen támadás. Okát egyelőre nem tudni, az ügyben vizsgálat indult. A gyanú szerint szélsőséges szunniták lehetnek a tettesek. A síita muszlimok a tíz napon át tartó asúra ünnepén Mohamed próféta unokája, Húszéin imám halálának évfordulójáról emlékeznek meg. Huszeint és kíséretét 680-ban ölték meg a Bagdadtól 110 kilométerre fekvő Kerbelánál, ahol tegnap, a gyászünnep tetőpontján, több százezer zarándok gyűlt össze. A 680-ban lezajlott ütközet döntő mozzanat volt abban, hogy az iszlám két - szunnita és síita - ágra szakadt. A megemlékezésnek az ad különös jelentőséget ebben az évben, hogy az Iszlám Állam szunnita szélsőséges fegyveresei, akik nagy területeket vontak ellenőrzésük alá Bagdadtól délre, a Kerbalába vezető úttól nem messze, eretnekeknek tekintik a síitákat. A Szaddám Húszéin rendszere idején számbeli többségük ellenére elnyomást elszenvedett iraki síiták a diktátor 2003-as megbuktatása óta nagy számban vesznek részt a vallási eseményen, amely gyakran jelenti merényletek célpontját. A többségében szunniták lakta Szaúd-Arábiában a lakosság körülbelül 10 százalékát teszik ki a síiták. A sivatagi királyságban a kőolajban gazdag el-Ah- sza mellett a szomszédos Katíf hagyományosan a síitapárti kormányellenes tüntetések helyszíne. A vallási kisebbség tagjai arra panaszkodnak, hogy hitük miatt hátrányos megkülönböztetés éri őket az oktatás és a kormányzati foglalkoztatás terén: a síiták például nem csatlakozhatnak a hadsereghez, valamint a belügyi és a külügyi tárcánál sem helyezkedhetnek el. Szaúd-Arábiában a szunniták vannak abszolút többségben, a síiták Irakban és főleg Iránban élveznek többséget. A síitáknak nem elég, hogy a szunniták rendre támadják őket, még önmagukat is sanyargatják. Irakban, a fő ünnepük, az asú - ra idején önkorbácsolással vezekelnek a hívők. (SITA/AP) Bayer Zsolt: a C1A által segített netadó elleni tüntetők miatt lesz Békemenet, a kormányfő közölte, most ne meneteljenek Orbán: jövőre sem lesz internetadó Budapest. Intemetadó nem lesz jövőre sem, a visszavonása csak jog- technikai kérdés, és a boltok vasárnapi nyitva tartása ügyében is konzultációra készül a kormány - mondta tegnap Orbán Viktor kormányfő a Fidesz ff akcióülését követően. A Békemenetet firtató kérdésre azt mondta, most béke van, ne meneteljünk. ÖSSZEFOGLALÓ Jövőre szerintem nem lesz intemetadó - mondta tegnap a Fidesz ülése után Orbán Viktor, aki többszöri visszakérdezés után is azt mondta, hogy ezt „levették napirendről”, majd arra a felvetésre, hogy csak Ro- gán Antal adóplafonra vonatkozó módosítóját vonták vissza, és az eredeti tervezetet nem, azt válaszolta, szerinte Jog- technikai kérdés” ennek végrehajtása. A KDNP sokadszorra bedobott ötletéről, a nagy boltok vasárnapi kötelező zárva tartásáról azt mondta, hogy még értekeznek róla. Gulyás Balázs, az intemetadó elleni tüntetések szervezője az ATV Egyenes beszéd című műsorában nyilatkozott: azt mondta, jelenleg nincs bejelentett tüntetésük, de ha szükség lesz rá, mert a kormányfő nem tartja a szavát, készen állnak rá, hogy jól szervezett nagy demonstrációt szervezzenek. Gulyás közölte, a Százezren az internetadó ellen nevű Facebook- csoportot 255 ezren lájkolták, 50 ezerrel többen, mint a Fidesz oldalát. Szerinte a kormánypárti szavazók is elutasítják az új adónemet. Fricz Tamás kormánypárti politológus méltatja a kormányfőt, amiért visszavonult az internetadó ügyében. Szerinte azzal, hogy bátran visszavonta a tervezett netadót, Orbán „meglepte a tüntetőket, a mögöttük álló baloldali ellenzéki pártokat (sic!).” A kormányfő „velejéig demokrataként cselekedett, s most ezt nehéz megemészteni hazai és külföldi ellenfeleinek”. A politológus írásában újszerűnek, modellértékűnek nevezi, hogy „a megválasztott politikai vezető figyelembe veszi a választói véleményét, szándékát, és annak alapján dönt.” Bayer Zsolt fideszes közíró veszélyt érzékel, ezért a Magyar Hírlap cikkében bejelentette, lesz Békemenet. Bayer szerint most van itt az idő, mert 20-30 ezer ember kinevezte magát népnek, és a CIA segít nekik, no meg Brüsszel beszállt a magyar belpolitikába. Bayer szerint akik a múlt héten a netadó ellen tüntettek, az nem a nép, hanem csak egy része, „kizárólag saját telefonjával azonos. (...) Ok azok, alak bármikor kicserélhetők egy telefonra. Ók azok, akik ülnek egymás mellett a kocsmák teraszain, de nem beszélgetnek, hanem a telefonjaik billentyűit nyomkodják”. Arra a kérdésre, hogy támogatja-e a Békemenetet, Orbán tegnap azt mondta, „most béke van, ne meneteljünk”. A Civil Összefogás (CÖF), a Békemenet szervezője mindig az Orbán-kormány támogatása érdekében szokott demonstrációkat tartani. Tegnap került ki az Origóra egy interjú, melyben André Goodfriend megmagyarázza, hogyan is kell érteni a magyar kormánnyal szembeni lépéseket. Az USA budapesti nagykövetségének ügyvivője szerint a hat emberrel szembeni vízumkorlátozásoknak semmi közük a politikához, hiszen bűncselekmények, korrupciós ügyek miatt világszerte számos belépési engedélyt vonnak meg. Goodfri- end szerint még azt sem kérik közvetlenül, hogy a magyar kormány tegyen lépéseket: „Lehetséges, hogy a kitiltási ügy katalizátora lesz valamilyen változásnak, a transzparencia, a jog- államiság vagy a civil szervezetek státusza kapcsán, azonban ebben az ügyben mi csak külső szemlélők vagyunk. Van véleményünk, de nem avatkozunk be a folyamatokba.” Megerősítette, hogy ők tiszteletben tartják a magyar kormány demokratikus felhatalmazását, és nem a megbuktatásán dolgoznak, éppen a problémákjelzésével akarják erősíteni a kormányt, „mert úgy véljük, hogy a korrupció, az átláthatóság hiánya és egyéb problémák a szövetségesünk, Magyarország meggyengüléséhez vezetnek.” (MTI, NOL, Index, Hír24, Origó) Petro Porosenko ukrán elnök visszavonná a kelet-ukrajnai régiók különleges jogállását, ez nem jelenti a harcok újrakezdését Kijev nem mondott le a szakadár területek visszavételéről MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az oroszbarát szaka- dárok által megszállt kelet-ukrajnai területeknek nyújtandó különleges jogállásról szóló törvény várható visszavonása nem jelenti azt, hogy az ukrán kormányerők újraindítanák a harci cselekményeket a térségben - fejtette ki Oleh Medve- gyev, Petro Porosenko elnök tanácsadója. Az államfő tegnap este összehívta az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanácsot (RNBO) a kelet-ukrajnai szakadárok által vasárnap megtartott, Kijev által törvénytelennek nevezett választások utáni helyzet megvitatására. Az elnök előzőleg bejelentette, fontolóra veszi az említett törvény visszavonását. A jogszabályhárom évre biztosítana különleges státust Donyeck és Luhanszk megye azon területeinek, amelyek a szakadárok ellenőrzése alatt állnak. Denisz Pusilin korábbi donyecki „miniszterelnök” hisztériának minősítette Porosenko nyilatkozatát a szakadár területek különleges státusára vonatkozó törvény visszavonásáról. A luhanszki és a donyecki szeparatista régió vasárnap megválasztott elnökei tegnap letették a hivatali esküt, Porosenko pedig csapaterősítéseket küldött Mariupolba és Harkovba. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azzal a kéréssel fordult az ukrán külügyhöz, küldjön tiltakozó jegyzéket Magyarországnak, Olaszországnak, Belgiumnak és Ausztriának amiatt, hogy állampolgáraik megfigyelőként részt vettek az ún. „donyecki és luhanszki népköztársaságokban” tartott Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűsége erőteljesen nőtt az ukrán területek elhódítása után. Tegnap a nemzeti egység napján arcképével vonultak fel Moszkvában. (TASR/AP-felvétel) választásokon - közölte Márkiján Lubkivszkij, az SZBU vezetőjének tanácsadója. Egyébként a szlovák antifasiszta szövetség titkára is jelen volt Kelet- Ukrajnában megfigyelőként. A kijevi kormány elszánta magát arra, hogy újból Ukrajna részévé teszi az oroszbarát szakadárok által elszakított délkeleti területeket - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter. Klimkin felszólította a Nyugatot, hogy szigorítsa az Oroszország elleni szankciókat. „Ha a nyugati világ azt akarja, hogy Oroszország figyelembe vegye a véleményét, és betartsa a nemzetközi szabályokat, logikus további lépés lenne minden lehetséges eszközzel fokozni a nyomást a Kremlre” - mondta. Klimkin szerint a vasárnapi választás megingatta a Minszkben elhatározott békefolyamatot.
