Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-24 / 269. szám, hétfő
4 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 24. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kiharcolják a drágulást Frankfurt. Nem várható az eurózónás gazdasági növekedés gyorsulása a következő hónapokban - állítja Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, aki szerint az EKB kész cselekedni, ha tartósan alacsony marad az eurózónás infláció. A bank megteszi, amit kell, hogy az infláció lehető leghamarabb növekedjen. Draghi szerint kulcsfontosságú, hogy késedelem nélkül az EKB 2%-os célszáma körüli szintre emelkedjen az eurózónás infláció a mostani 0,4 százalékról. (MTI) Magyarországi keresetek Budapest. Szeptemberben 2,4%-kal nőtt a havi átlagkereset Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest, az átlagos bruttó bér 234 ezer forint volt. Az átlag- keresetek a pénzügyi, biztosítási területen a legmagasabbak, ott havonta 485 ezer forintot vittek haza az alkalmazottak. Az információ és kommunikáció világában 449 ezer forintot keresnek. A legalacsonyabb bért a humán-egészségügyben és a szociális ellátás területén dolgozók viszik haza: 142 ezer forint az az összeg, amiből egy hónapig meg kell élniük. A közmunkások ennél is kevesebbet, átlagosan 78 ezer forintot keresnek. (MTI) SLSP: mobilról mobilra utalás Pozsony. A 29 év alatti fiatalok több mint felének okostelefonja van, az internetbanking használóinak tizede a mobilján keresztül bonyolítja le tranzakcióit - közölte Branislav Jarábek, a Szlovák Takarékpénztár (SLSP) munkatársa. Az SLSP felfigyelt arra, egyre több a magánszemélyek közötti pénz- átutalás, ezért az ügyfelei számára kifejlesztett egy olyan applikációt (iOS-ra és Androidra), ami lehetővé teszi, hogy a takarékpénztár ügyfele mobiljával tudjon pénzt átutalni társa, ismerőse mobiljára - az érintett erről kap egy SMS-t, majd megadja számlaszámát, és a pénz a számlára kerül. Az okostelefonos megoldás díjtalan az SLSP ügyfelei számára, (só) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM | VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7921 KB Lengyel zloty 4,2047 D Cseh korona 27,660 jj Magyar forint 304,56 D Horvát kuna 7,6723 Q Román lej 4,4446 n Japán jen 146,46 CT Svájci frank 1,2024 Kanadai dollár 1,3987 f USA-dollár 1,2422 D Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A nagyobb szlovákiai üzletláncok pultjain található alma 60 százaléka hazai termés Elmaradt a lengyel almaáradat A szlovákiai üzletláncok jelenleg főként a rövidebb ideig elálló almát kínálják (TASR-felvétel) Pozsony. A szlovákiai gazdák korábban attól rettegtek, hogy az orosz importtilalom miatt elárasztja a hazai üzleteket az olcsó lengyel alma. Erre egyelőre nem került sor, az üzletláncok azonban jelenleg főként a rövidebb ideig elálló almát kínálják, a termesztők ugyanis nem hajlandók a hosszabb ideig tárolható fajtákat dömpingáron értékesíteni. SUSLABÉLA A huzamosabb tárolásra alkalmas alma akár a következő évi termésig is eláll, de márciusig, áprilisig mindenképpen. A nagyobb üzletláncok jelenleg azonban főképp a hosszabb tárolást nem tűrő almát kínálják. „A hosszabb ideig elálló almát nem akarjuk dömpingáron értékesíteni, ezért fokozott figyelmet fordítunk a jó minőségű áru tárolására, az értékesítési árak ugyanis alacsonyabbak az előállítási költségeknél. A termelőknek kilónként 21-22 centet fizetnek a felvásárlók. Ehhez még a csomagolás, valamint a beszállítás költségeit kell hozzászámítani, ami nagyjából azt jelenti, hogy az üzletláncok mintegy 40 centért jutnak hozzá egy kilogramm almához, amit azonban nem lehet és nem is érdemes tárolni” - mondta lapunknak Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke. Az üzletekben jelenleg már 50 centért is lehet egy kilogramm almát vásárolni, ami általában akciós árnak számít. Ha nincs kedvezmény, az árak 70 centnél kezdődnek, de nem ritkaság az 1 eurós, sőt, az azt meghaladó ár sem. „A saját termésű almát raktározzuk, de ha a kereskedők olcsóbb almát szeretnének tőlünk, mi is biztosítani tudjuk a behozatalt. A huzamosabb tárolásra szánt gyümölcsféleség az egész vegetációs időszakban komolyabb tápanyagellátást, ésszerű és megfelelő mértékű növényvédelmet, valamint kellő mértékű csapadékot igényel” - magyarázza Varga. Az orosz importtilalom bevezetésekor a szlovákiai gyümölcstermesztők is jogosan riadtak meg a visszafogott piactól, de még jobban a lengyelországi almaáradattól. A Szlovákiai Modem Kereskedelmi Szövetség képviselői a gyümölcstermesztők szövetségéhez hasonlóan azonban azt állítják, hogy nem következett be a várt lengyel almazuhatag. Milan Kisztner, a kereskedelmi szövetség szóvivője elmondta: szeptemberben mintegy 60 százalékos volt a hazai alma részesedése az öt nagy szlovákiai kereskedelmi lánc több mint 450 boltjában. „A lengyelek az oroszoknak szánt almát nem termesztették a szigorú uniós előírásoknak megfelelően. Nekünk egy szigorú rendszer keretében kell dolgoznunk, mintegy 300 összetevőt kell figyelnünk, hogy azok az ellenőrzéseknél mindig rendelkezésre álljanak. Akik a keleti piacra termeltek, azokkal szemben nem támasztottak olyan szigorú feltételeket. Lengyelország éves almatermése 3 millió tonnára tehető, ebből 1,2-1,5 millió tonna az orosz piacra irányult, miközben Szlovákia mindössze 50 ezer tonnányi almát termel évente. A lengyel termesztőket ráadásul másképpen dotálják, mint például a szlovákiaiakat, így előnyösebb az ottani termelés. A szlovákiai termesztőket a dömpingárak teszik tönkre” - vallja a gyümölcstermesztők szövetségének az elnöke. Ma már többször fizetünk kártyával, mint ahányszor pénzt veszünk fel vele a bankautomatából Minden lakosra jut legalább egy bankkártya ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „Szlovákiában ma már alig akad olyan felnőtt lakos, akinek ne lenne bankkártyája. Számuk csak az elmúlt egy évben 4,5 százalékkal nőtt, elérve a 4,79 milliót, ami azt jelenti, hogy a 15 évnél idősebb korosztályban egy főre nagyjából egy bankkártya jut” - nyilatkozta Dana Vrabcová, a Postabank elemzője, aki szerint azonban még van mit behoznunk. Az uniós rekordernek számító Luxemburgban például minden lakosra több mint 3 bankkártya jut. Az elmúlt időszakban azonban nem csupán a bankkártyák száma nőtt Szlovákiában, a statisztikai adatok szerint ezeket egyre gyakrabban használjuk fizetésre is. Manapság így már többször fizetünk kártyával, mint ahányszor pénzt veszünk fel a bankautomatából. Ez utóbbit évente nagyjából 18-szor vesszük igénybe, egy-egy alkalommal átlagosan 132 eurót véve ki. A bankkártyát ezzel szemben évente átlagosan 22-szer használjuk fizetésre, miközben egy-egy ilyen alkalommal átlagosan 29 eurót költünk el. Szlovákia azonban még így is lemarad az összes környező országtól, nem beszélve a fejlettebb államokról, ahol ötször olyan gyakran veszik igénybe a kártyás fizetést, mint Szlovákiában. Csak összehasonlításképpen: az uniós átlag évente 50 kártyás fizetés fejenként. (SITA, mi) Disznóság! Egyre kevesebb az anyamalac! Ki dolgozza fel a hazai csirkét? A jövő a húshasznú marhád? j i Biwľd <1 kukorica \ Disznóság! termőterülete ! jryre kevesebb i/ anyamaiad i»L: j Az emberek alig ötödé fektetné be pénzét a kockázatosabb ágazatokba Nem vonzó a fegyver és a pornó A befektetők többsége a pomóipartól és a fegyvergyártástól ódzkodik a leginkább (Képarchívum) Pozsony. A nagyobb hozam reményében Szlovákiában az emberek ötödé olyan befektetési alapokra is hajlandó gondolkodás nélkül rábízni a pénzét, amelyek kétes értékpapírokat vásárolnak - derül Id a Pioneer Investments SR befektetési csoport legújabb felméréséből. Miroslav Ovčarik, a Pioneer Investments SR régiós vezetője szerint ez az a csoport, amely a befektetéseinél kizárólag a nyereségre van tekintettel, figyelmen kívül hagyva a kockázatokat és a befektetés erkölcsi vonzatait is. A lakosság nagy része azonban nem ilyen felelőtlen: az emberek több mint negyede soha nem fektetné be pénzét olyan alapokba, amelyek kétes papírokat vásárolnak, csaknem felük pedig a konkrét esettől függően hoznameg a döntését. Az egyes ágazatokat tekintve is jelentős eltérések vannak a befektetések szempontjából. A vitatott - vagyis a környezetet vagy az emberek egészségét károsító, esetleg a közerkölcsöt súlyosan sértő - ágazatok közül az embereka kőolajtársaságoktól ódzkodnak a legkevésbé. Ebbe az ágazatba a megkérdezettek 42%-a fektetne be pénzét. Ennél jóval kevesebben, az emberek nagyjából 20%-a vallja azt, hogy nem okozna gondot számára befektetni megtakarításait az alkohol- vagy dohánygyártásba. A legtöbben a pornóipartól és a fegyvergyártástól ódzkodnak, a megkérdezettek többsége nem bízná olyan befektetési alapokra a pénzét, amelyek ezekbe fektet- nekbe. (SITA, mi)
