Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-22 / 268. szám, szombat
6 Külföld UJSZO 2014. NOVEMBER 22. www.ujszo.com Ebola: véget ért a kongói járvány Genf. A Kongói Demokratikus Köztársaságban véget ért az Ebola-járvány, miután egyetlen emberen sem mutatkoztak a betegség tünetei az utolsó fertőzés óta eltelt két lappangá- si időszakban - jelentette tegnap az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A volt Zaire-ban 1976 óta ez volt a 7. Ebola-járvány; a járvány 3 hónapja alatt 49 halálesetet regisztráltak. Független volt a Nyugat- Afrikában tomboló Ebolá- tól, amelyben közel 5500 beteghaltmeg. (MTI) Boko Haram: ismét vérfürdő Abuja. Újabb mészárlást hajtott végre a Boko Haram szélsőséges iszla- mista szervezet Nigéria északkeleti részében, a fegyveres támadásnak legalább 50 halottja van. A szervezet - amely öt éve rettegésben tartja az afrikai ország egy részét - Azaya Kura falut vette célba. Felfegyverzett tagjai lövöldözni kezdtek, a házak felét lerombolták. A Boko Haram 2009 óta több mint tízezer emberrel végzett a rendőrség, a hadsereg, a templomok és az iskolák elleni támadásaiban. Több emberrablásért is felelős, köztük 276 iskolás lány eltűnéséért. (MTI) Katonák halála Romániában Bukarest. Tegnap lezuhant egy katonai helikopter Romániában a Sze- ben megyei Almakerék (Malancrav) közelében, a fedélzetén lévő katonák közül nyolcán meghaltak. Mircea Dúsa védelmi miniszter elmondta, a fedélzeten tíz katona tartózkodott, csak ketten élték túl a balesetet, akik súlyosan megégtek. A baleset egy erdős térségben, rossz látási körülmények között történt. Szemtanúk szerint a helikopter már a levegőben kigyulladt. (MTI) Pisztolyos nő a Fehér Háznál Washington. Őrizetbe vettekegy nőt csütörtök este a Fehér Háznál az amerikai elnök biztonságáért felelős Secret Service emberei, miután észrevették, az inge alatt egy pisztoly- táskában fegyvert visel. A 23 éves April Lenhartot az elnöki rezidencia pázsitjánál fogták el, röviddel azután, hogy Obama elnök kihirdette rendeletét, ebben illegális bevándorlók millióit mentesítette a kito- loncoltatástól. (MTI) A donyecki szakadárok volt „védelmi minisztere", egy orosz hírszerző tiszt szerint ő robbantotta ki a kelet-ukrajnai háborút Ukrajna csatlakozni akar a NATO-hoz Virágok a kijevi Függetlenség terén. A polgárok az éppen egy éve kirobbant ukrán belpolitikai válságra emlékeztek. (TASR/AP) Kijev. Tegnap aláírták a koalíciós megállapodást az új ukrán parlamentben többséget alkotó Nyugatbarát pártok, és a megállapodásban rögzítették Ukrajna csatlakozási szándékát a NATO-hoz. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Aláírták a koalíciós megállapodást az új ukrán parlamentben többséget alkotó, nyugati orientációjú pártok. A Nyugatbarát pártok rögzítették Ukrajna csatlakozási szándékát a NATO-hoz-jelentette tegnap a kijevi média. A legfrissebb, november első felében készített közvélemény-kutatás eredménye szerint az ukránok 51 százaléka támogatja az ország NATO-csatlakozását és csupán 25 százaléka ellenzi. A többi megkérdezett bizonytalan, vagy nem venne részt egy erről szóló népszavazáson. Tegnap éjjel öt párt - Petro Porosenko Blokkja, az Arszenyij Jacenyuk kormányfő vezette Népi Front, a lembergi (lvivi) polgármester Önsegítés (Szamopomics), Oleh Ljasko radikális pártja és a Julija Timosenko vezette Haza párt - képviselői írták a koalíciós megállapodás szövegtervezetét. Még nagyobb árat fizet és elszigetelődik Oroszország, ha tovább élezi a kelet-ukrajnai konfliktust - jelentette ki Joe Biden amerikai alelnök tegnap Kijevben, Petro Porosenko ukrán államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Biden szerint Oroszország ahelyett, hogy teljesítené a konfliktus rendezésében vállalt kötelezettségeit, „egyre provokatívabb cselekményekhez” folyamodik, és még kevésbé tartja magát a rendezésről szóló minszki megállapodáshoz, amelyet aláírt. Ukrajna tegnap azzal vádolta Oroszországot, hogy első ízben a szeptemberi minszki megállapodások óta tüzérségi támadásokat intézett kelet-ukrajnai területek ellen. „A minszki megállapodások óta először az elmúlt 24 órában rögzítettük, hogy kiújultak az ukrán területek elleni tüzérségi támadások az Oroszországi Föderáció irányából” - közölte Andrij Li- szenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács szóvivője. A szóvivő szerint találatok érték egyebek közt a Luhanszk megyei Kamisne települést az orosz Manockij felől. A donyecki szakadárok volt „védelmi minisztere” egy lapinterjúban elismerte, hogy ő és csapata nélkül nem fordult volna a szeparatista megmozdulás véres háborúba Kelet-Ukrajná- ban. Igor Girkin orosz hírszerző ügynök - aki Sztrelkov néven vált ismertté előbb mint a donyecki szakadár fegyveresek parancsnoka, később, mint az önhatalmúlag kikiáltott „nép- köztársaság védelmi minisztere” - a kezdetektől vezető szerepet játszott az oroszbarát fegyveres szakadárok megszervezésében és irányításában. Girkin úgy vélekedett, hogy ha csapatával együtt nem ment volna át Oroszországból Ukrajnába, a szeparatista megmozdulások Donyeck és Luhanszk megyékben éppúgy elhaltak volna, mint Odesszában és Har- kivban. „Néhány tucat embert megöltek, letartóztattak volna, és ezzel az egész véget is ért volna” - fogalmazott. Girkin kijelentette, hogy ő nem katona, hanem „titkosszolgálati ember”, és megerősítette, hogy valóban jelen vannak Kelet-Uk- rajnában az orosz reguláris hadsereg katonái, ahogy azt Kijev állítja, Moszkva azonban váltig tagadja. A nyugati hatalmak, Peking és Moszkva vitája Teherán atomprogramjáról Irán és urán: már szorít a határidő MTl-HÍR Bécs. Hosszú még az út Irán és a hatok nevű országcsoport előtt, ha a hétfői határidőig megállapodásra akarnak jutni a Teherán atomprogramjáról szóló tárgyalásokon - jelentette ki tegnap Philip Hammond brit külügyminiszter. A Bécsben - a tárgyalások helyszínén - nyilatkozó Hammond szerint Iránnak rugalmasabbnak kellene lennie, cserébe a nagyhatalmak hajlandóak lennének bizonyos engedményekre. A politikus emellett hangsúlyozta, hogy Teherán szerinte rengeteget nyerhetne a végleges megállapodással. Laurent Fabius francia külügyminiszter pedig arra szólította fel Iránt, hogy „ragadja meg a lehetőséged’ és kössön egyezséget. Ugyancsak tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte: „Minden eleme adott a megállapodásnak, innentől kezdve a diplomaták feladata, hogy helyesen összerendezzék őket.” Irán és a hatok - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína - képviselői kedden ültek ismét tárgyalóasztalhoz, hogy november 24-ig megpróbálják tető alá hozni az iráni atomprogramról szóló ideiglenes megegyezést felváltó végleges megállapodást. A feleknek eredetileg július 20-ig kellett volna eredményre jutniuk, ez azonban nem sikerült, ezért abban egyeztek meg, hogy november 24-ig meghosszabbítják a tanácskozásokat. A legfőbb vitás kérdés az urándúsítás ügye. Teherán azt akarja, hogy a lehető legtöbb modern urándúsító centrifugája maradjon meg, a nyugati hatalmak viszont attól tartanak, hogy a perzsa állam nukleáris fegyver gyártásához használhatja a dúsított uránt. Az iráni kormány következetesen tagadja ezt. Rosszindulatú szoftverek veszélyeztetik az USA-t Kína képes kibertámadásra MTl-HÍR Washington. Kína és „talán még egy vagy két ország” képes lenne kibernetikai úton lekapcsolni az Egyesült Államok elektromos hálózatát vagy valamelyik más, alapvető fontosságú infrastruktúráját - jelentette ki kongresszusi meghallgatásán Michael Rogers tengernagy, az amerikai Nemzet- biztonsági Ügynökség (NSA) és a Pentagon kibernetikai parancsnokságának vezetője. Rogers azt mondta, hogy amerikai számítógépeken olyan, Kínából és más országból származó, rosszindulatú szoftvereket találtak, amelyek képesek befolyásolni az amerikaiak mindennapi életét. „Ezáltal lehetővé válik, hogy infrastruktúránk nagyon testreszabott részeit leállítsák, ami meggátolja, hogy ezek állampolgáraink számára szolgáltatásokat biztosítsanak” - hangoztatta az admirális. Szavai szerint az államok és más szereplők megpróbálhatják kihasználni az USA kibernetikai rendszereinek sebezhetőségét. A Mandiant nevű kibernetikai biztonságra szakosodott cég egy nemrégiben közölt jelentése szerint a kínai kormány megbízásából dolgozó hacke- rek képesek voltak behatolni létfontosságú amerikai közüzemi rendszerekbe. Jól működött a brit és az izraeli terrorelhárítás Lefejezésre készültek MTl-ÖSSZEFOGLALÓ London/Jeruzsálem. Terrorcselekmény előkészítése címén emeltek vádat Londonban három fiatal muszlim férfi ellen, akik feltehetően emberrablásra és foglyuk lefejezésére készültek. A vádhatóság szerint a két hete őrizetbe vett csoport arra készült, hogy az utcán elrabol valakit és lefejezi, hasonlóan ahhoz, ahogy az Irakban és Szíriában tevékenykedő, Iszlám Állam nevű szélsőséges terror- csoport tette több nyugati túszával. A 21 éves Nadir Ali Sa- yedet, a 19 éves Yousaf Shah Syedet és a 27 éves Haseeb Ha- mayoont november 6-án vették őrizetbe Londonban a Scotland Yard terrorelhárító ügyosztályának emberei. Az ügyész szerint a vádlottakat „szinte pillanatokkal” a tervezett terror- cselekmény végrehajtása előtt fogták el. A brit kormány nemrég a második legmagasabb fokozatra emelte a terrorkészültségi szintet. David Cameron miniszterelnök szerint közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára az Iszlám Állam tevékenysége. Az izraeli belbiztonsági szolgálat nyáron meghiúsított egy palesztin merényletet Avigdor Liberman külügyminiszter ellen -jelentette az izraeli média. A sajtó a Sin Bét szolgálatra hivatkozva azt írta, hogy három palesztin augusztusban rakétavetővel akart rálőni a miniszterre, hogy elérje a Gázai övezet elleni izraeli hadművelet leállítását. Liberman egy zsidó telepen lakik palesztin területen, és a merénylők lakhelyének közelében akarták megtámadni. Az izraeli sajtó szerint a szervezke- dők között volt a szélsőséges Hamász szervezet több tagja is. Több tízezren tüntettek csütörtökön Mexikóvárosban a kormánynak a 43 eltűnt és feltehetően lemészárolt egyetemista ügye kapcsán elkövetett hibái miatt. A tüntetés végén a tiltakozók több csoportja összetűzésbe keveredett a rendőrökkel, de súlyosabb sérülés nem történt. A diákokat szeptember 26. óta eltűntként tartják nyilván a déli Guerrero szövetségi államban. A nyomozás eddigi eredményei szerint a fiatalokat a város polgármestere hurcoltatta el helyi rendőrökkel, akik átadták őket a Guerreros Unidos nevű bűnbanda fegyvereseinek. Utóbbiak viszont végeztek foglyaikkal. (SITA/AP)
