Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-04 / 253. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 4. www.ujszo.com Pakisztáni pokolgép Iszlámábád. Legkevesebb 55 ember meghalt, 120-an pedig megsebesültek egy robbantásban az India és Pakisztán közötti egyetlen közúti határátkelőnél vasárnap. A pokolgépet egy étterem bejáratánál hozták működésbe a kelet-pakisztáni Lahor peremén fekvő vagai határ- átkelőhely közelében. A hatóságok attól tartanak, hogy a halottak száma tovább emelkedhet, mivel a sebesültek közül sokan válságos állapotban vannak. A korábbi hírek még egy gázrobbanásról szóltak, mostanra azonban biztosra veszik, öngyilkos robbantás történt. A merénylet végrehajtását a pakisztáni tálibok magukra vállalták. Újdelhi közölte, bár a határ indiai oldala biztonságos, ennek ellenére fokozták a biztonsági óvintézkedéseket. (MTI) Iszlám Állam: újabb lefejezés Damaszkusz. Lefejezték, majd keresztre feszítették egy rivális felkelőcsoport legalább 8 tagját az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges szervezet fegyveresei a kelet-szíriai Buka- mal városban, annak ellenére, hogy a harcosok korábban letették a fegyvert a dzsihádisták előtt. Az áldozatok egy olyan csoport tagjai voltak, amely mind a Bassár el-Aszad elnökhöz hű kormányhadsereget, mind az Iszlám Államot ellenségének tekinti. A 2011. március 15-én tüntetésekkel kezdődött, majd a véres megtorlás hatására polgárháborúba és zűrzavarba torkolló Szíriái felkelés halálos áldozatainak száma már meghaladja a 200 ezret. (MTI) Vérfürdő Nigériában Abuja/Kano. Felrobbantotta magát tegnap egy öngyilkos támadó a Nigéria északkeleti részén fekvő Potiskum városában egy síita vallási ceremónián hétfőn, s a merényletben közel 30-an életüket vesztették. A Nigériai Muzulmán Testvériség szervezet tagjai körmenethez készülődtek, hogy megemlékezzenek Mohamed próféta unokájának haláláról az Asúra ünnepségen, amikor az elkövető működésbe hozta a testére erősített robbanószerkezetet. A Boko Haram isz- lamista terrorszervezet korábban több támadást hajtott végre a térségben élő kisebbségek és rendőri egységek ellen. (MTI) Victor Ponta kormányfő és Klaus Johannis nagyszebeni polgármester jutott a romániai elnökválasztás második fordulójába Leszerepelt a két magyar elnökjelölt Victor Ponta kormányfő szavaz. November 16-án újra megméretteti magát az államfői tisztség elnyeréséért. (SITA/AP-felv.) ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök mintegy 10 százalék- pontos előnnyel zárta az első fordulót Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterrel, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltjével szemben - derült ki a tegnap ismertetett részeredményekből. Ők ketten jutottak a romániai elnökválasztás november 16-ai második fordulójába. Az országos választási iroda - a vasárnapi voksolás jegyzőkönyvei 98%-ának összesítése után - azt közölte, hogy Ponta a feldolgozott szavazatok 40,3%-át, Johannis pedig a 30,4%-át szerezte meg. A harmadik helyen Calin Popescu Tariceanu, a PSD-vel együttműködő, új liberális pártot szervező szenátusi elnök végzett 5,4 százalékkal, a negyedik a távozó Traian Basescu államfő által támogatott Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Elena Udrea lett 5,17 százalékkal. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szavazatok 3,50%-át (ezzel 7.), míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje a voksok 0,56 százalékát kapta - a párt elnöksége a rossz szereplés miatt lemondott. A magyarellenes Comeliu Vadim Tudor 3,65%-ot kapott. Az urnazárás után Ponta hangsúlyozta, hogy valamennyi román állampolgár elnöke akar lenni, és a következő két hétben minden választói réteget meg kíván szólítani. Bejelentette, hogy a román kormánykoalíciót alkotó pártokkal ma egyeztet, és megállapodnak, ki lesz az a miniszterelnökjelölt, aki a kormány élére kerül, ha ő nyeri az elnökválasztást. Az ellenzéki Klaus Johannis korrektnek nevezte az eredményeket, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sok román állampolgár belföldön és külföldön nem tudta leadni szavazatát a választások rossz szervezése miatt. Ezért felszólította a Központi Választási Irodát, hogy hosszabbítsa meg a szavazókörzetek nyitva tartását. llyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa kiemelte: először 1996-ban indult magyar jelölt, Frunda György, és akkor 6,6%-ot sikerült elérnie. 2000-ben Frunda György 6,22%-kal lett 5., 2004-ben Markó Béla 5,1 százalékot szerzett és 4. volt, 2009-ben Kelemen Hunor 3,83%-kal 5. lett. Vagyis a magyarjelöltek eredményeire meredek csökkenés jellemző - folytatta. Szerinte a magyarság a második fordulóban nagyobb eséllyel részesíti majd előnyben a német gyökerű Klaus Johannist. (MTI, NOL) Ukrajna, az Európai Unió és az Egyesült Államok szerint törvénytelen volt a választás a kelet-ukrajnai oroszbarát régiókban Moszkva helyesli a szakadár szavazást Donyeck/Moszkva/Brüsszel. Az exit-pollok alapján a szavazatok 81,37%-át kapta a kelet-ukrajnai Do- nyeck megyében vasárnap tartott „elnökválasztáson” Olekszandr Zahar- csenko, a szeparatisták vezetője. Moszkva tiszteletben tartja a két délkelet-ukrajnai szakadár megyében, Donyeckben és Luhanszkban élők véleménynyilvánítását, Washington, Brüsszel és Berlin szerint viszont a szavazás alkotmányellenes volt. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A kelet-ukrajnai Donyeck megyében rögzített nem végleges eredményt Roman Lja- hin, a szakadár „népköztársaság” választási bizottságának a főnöke jelentette be vasárnap este. Zaharcsenko két riválisa nagyjából 9-9%-ot szerzett. A szeparatisták vezetőjének pártja a „parlamenti választásokon” elnyerte a leadott szavazatok 70%-át. A szomszédos, ugyancsak önhatalmúlag kikiáltott luhanszki „népköztársaságban” a szepartista vezér, Igor Plotnickij nyert. A két területen, amely az eredeti do- nyecki és luhanszki megye felé- re-kétharmadára terjed ki, a részvételi arány több mint 60 százalék volt a szervezők szerint, de ezt független megfigyelők nem tudták megerősíteni, mert jelenlétükkel nem akarták törvényesíteni a választásokat, amelyek Kijev szerint illegálisak. Petro Porosenko ukrán elnök leszögezte, hogy Kijev nem ismeri el legitimnek a választást, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) pedig büntetőjogi eljárást is kezdeményezett a szervezők ellen államcsíny gyanújával. A biztonsági szolgálat közlése szerint azért indítottak vizsgálati eljárást, mert a „népköztársaságiak” által rendezett választás sérti Ukrajna alkotmányát és jogszabályait, valamint az „államhatalom megszerzését célzó cselekedetekre utaló jeleket mutat”. Moszkva tiszteletben tartja a két délkelet-ukrajnai szakadár megyében, Donyeckben és Luhanszkban élők véleménynyilvánítását a vasárnap tartott választáson, Washington és Brüsszel szerint ugyanakkor a szavazás alkotmányellenes volt, és akadályozni fogja a békés rendezést a válság sújtotta térségben. Az orosz külügyminisztérium tegnapi közleményében közölte, hogy a megválasztott donyecki és luhanszki „képviselők mandátumot kaptak a gyakorlati feladatok végrehajtására”, hogy visszavezessék a térségben az életet a normális kerékvágásba. Federica Mogherini, az Európai Unió új kül- és biztonság- politikai főképviselője közleményében törvénytelennek minősítette a vasárnapi keletukrajnai „elnök- és parlamenti választásokat”, és kijelentette, hogy az unió nem fogadja el az eredményeit. ,A helyi választásokat az ukrán törvények szerint kell megrendezni, miként azt a minszki megállapodások előirányozzák” - hívta fel a figyelmet, és felszólított minden érintettet, dolgozzon azért, hogy ilyen választásokat lehessen tartani. A választások ellenőrzésére mintegy 300 megfigyelő érkezett Oroszországból, a szakadár Dél-Oszétiából, továbbá Szerbiából, Montenegróból, Izraelből, Franciaországból, az Egyesült Államokból és más országokból. Az ukrán titkosszolgálat nemkívánatos személynek nyilvánít minden olyan külföldi állampolgárt, aki a hét végén megfigyelőként részt vett a szakadár köztársaságokban rendezett „parlamenti és elnökválasztáson” - közölte az SZBU. Az Egyesült Államok arra szólította fel Oroszországot, hogy ne használja ürügynek a választások eredményeit újabb csapatok és fegyverzet Ukrajnába vezénylésére. Mark Stroh, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője felhívta a figyelmet, hogy az orosz katonák visszatérnek a szakadárok által ellenőrzött kelet-ukrajnai területekkel szomszédos határtérségbe. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter óvta Oroszországot attól, hogy a választások eredményét a szakadárok további buzdítására használja. „Remélem, Oroszország a nyilvános állásfoglalásokon túl nem tesz semmit azért, hogy a választási eredményeket ürügyként használva arra buzdítsa a szakadárokat, hogy tevőlegesen folytassák útjukat a függetlenség felé” - mondta tegnap. Steinmeier szerint Oroszország álláspontja kárt okoz az enyhülési folyamatnak. Szenátusi, képviselőházi, kormányzói választás az Egyesült Államokban - republikánus előretörés lehet a félidős erőpróbán Obama lehúzza a demokratákat Mindent bele! Demokrata kampány New Hampshire-ben (TASR/AP) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Republikánus előretörés várható az amerikai elnöki ciklus felénél, ma megtartandó, úgynevezett félidős választásokon, amelyeknek a legfőbb tétje, hogy a képviselőházban már többségben lévő konzervatív ellenzékiek élni tudnak-e a közvélemény-kutatási eredmények mutatta jó esélyükkel, és el tudják-e hódítani a demokratáktól a szenátus feletti ellenőrzést is. A kérdésre nem biztos, hogy már a politikai erőpróba estéjén megszületik a válasz, Louisianában és Georgiában ugyanis 2. fordulót tarthatnak, ha ajelöltek egyike sem éri el a szavazatok 50%-át, de nyerésre ezekben az államokban is a republikánusok állnak. Ma a 100 fős szenátus 36 tagjának újraválasztása mellett a választók elé kerül a 435 tagú szövetségi képviselőház összes mandátumának sorsa is. Az amerikaiak emellett arról is döntenek, hogy ki legyen 38 állam és terület kormányzója, valamint újraválasztják 46 állam törvényhozását is. A republikánusoknak 6 mandátum megszerzése szükséges a szenátus elhódításá- hoz. Ám ha ez sikerül is nekik, akkor is kevéssé valószínű, hogy meglesz a törvények zavartalan elfogadásához szükséges 60 mandátumuk. Ez azt jelenti, hogy nem áll majd módjukban eltörölni Barack Obama elnök egészségügyi törvényét, amely vörös posztó a szemükben. A sorsfordító hatból négy mandátumot - az arkansasit, a montanait, a dél-dakotait és a nyugat-virginiait - már szinte biztosan a magukénak tekinthetik, emellett 5 államban, Alaszkában, Coloradóban, Io- wában, New Hampshire-ben és Észak-Carolinában bizonytalan a helyzet. A demokraták, akiknek a rendszeresen velük szavazó két függetlennel együtt jelenleg 55 szenátoruk van, abban bíznak, hogy Georgiában, Kansasban és Kentuckyban fordítani tudnak. A többi államban az újraválasztás előtt álló szenátorok szilárdan tartják pozíciójukat. A demokraták várható térvesztésének okai közé tartozik, hogy az elnök pártjának tagjait nehezebb mozgósítani a félidős választásokra, mint az ellenzéki pozícióból támadó erőket. A republikánusok várható sikerében szerepe van annak is, hogy jelentősen megkopott a hat évvel ezelőtt a változás ígéretével megválasztott Barack Obama népszerűsége. Az amerikaiak kiábrándultsága annyira erős, hogy veszélybe került mindazon demokrata szenátorok széke, akik 2008-ban konzervatív államokban az afroamerikai elnökjelölt lendületét felhasználva tudtak győzni.
