Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-04 / 253. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 4. VÉLEMÉNYÉS HÁTTÉR 7 Olyan társadalomban, ahol gyenge a jogtudat, az oligarchákat lehetetlen „leváltani" Ötmillió minioligarcha országa Aki a politikával foglalkozik, gyakran szembesül azzal a felvetéssel, hogy össze kell hasonlítania Szlovákiát Magyarországgal, majd le kell vonnia a következtetést, melyik országban működnekjobban vagy rosszabbul a dolgok. TOKÁR GÉZA Személy szerint erre még mindig Magyarországot szoktam válaszolni, egy okból: ha a politikai elit rosszul teszi a dolgát, a nép le tudja váltani (a választási rendszer megnehezíti ezt, de nem lehetetleníti el). Miközben egy olyan társadalomban, ahol gyenge a jogtudat, az oligarchákat lehetetlen „leváltani”. Szlovákiában nagyrészt a hatalmi csoportok kialakulása és megerősödése miatt alakulhattak ki azok a jelenségek, amelyekre panaszkodni szoktunk, elsősorban állampolgárként, másodsorban kisebbségiként. Legutóbb a Gorilla-botrány mutatta meg, mennyire meg- foghatatlanok a valódi hatalmi szereplők, és azt is, hogy a visszásságok ellen milyen nehéz fellépni. A botrány kapcsán a Penta csoport ugyan bekerült a hírekbe, de semmilyen módon nem csapódott ez le az aktivitásain és gazdasági tevékenységén. A Gorilla-ügy egyetlen érezhető hatása, hogy riogatni lehet a Penta szimbólummá vált nevével - például a Petit Press megvásárlása és a következmények kapcsán. Ehhez képest már sokkal kevesebben tudnák felidézni a rivális csoportot (a J&T), vagy éppen azt, kik is pontosan a nehézsúlyú vállalkozók és pénzemberek. Egyébként kényelmes helyzetben vannak. A politikusnak választásokat kell nyernie és támogatottságot felmutatnia a túléléshez, folyamatos bizonyítási kényszerben' van. A gazdasági élet erős, láthatatlan szereplőit viszont nem az mozgatj amilyen a nyüvános megítélésük vagy személyes hitelük, hanem az üzleti szempontok - persze emellett a politikai vonzatban is jelen vannak, gyakran egyenesen megkerülhetetlenek. A Penta vezetőjének, Jaroslav Haščáknak hírhedtté vált, Gorilla-iratokban szereplő kijelentése („a demokrácia szar rendszer”) ebben az összefüggésben értelmezhető igazán. A hatalmi ágak ugyanis nem látják el megfelelően a feladatukat, ha létezik egy külső tényező, amely befolyásolja őket. így pedig a parlament és a kormány mellett a bíróságok hatékonysága is csökken, tehetetlenné válnak, képtelenek ellátni feladataikat, megjelenik és megerősödik a többes mérce. A jelenséggel járó legnagyobb probléma, hogy kifelé nehezen látszik, hiszen nem a keleti-nyugati irányultság összefüggésében lehet látni, hanem az állampolgárok és az állami hatóságok konfliktusaként. Az pedig nem feltétlenül zavar bárkit is. Szlovákia képéhez pedig hozzátartozik a Tátra hotelekkel való beterítése, az illegális, engedély nélküli beruházások (ezek elvileg, jogi szempontból egyeznek az illegálisan épített romatelepekkel, mégsem zavarnak senkit), a homályos hátterű beruházások, a csak az ügyetleneket felelősségre vonó bíróságok. Az egyszerű állampolgárnak két választása marad: versenyhátrányba kerül, vagy saját maga, kicsiben használja ki a rendszer hibáit, egyfajta minioligarchaként. JEGYZET Ajobbikos Cseh Tamás PUHA JÓZSEF 0 Gyakran halljuk, veszélyes emberek azok, akik nem vállalják származásukat, múltjukat, s úgy viselkednek, mintha az új helyen eresztett gyökereik az eredetiek lennének. Az új közeg általában befogadja őket, teljes jogú taggá azonban nem válnak. Olykor éreztetik velük, honnan jöttek, ezért frusztráltak. Szlovák ismerősöm újságolta néhány éve, hogy hatodikos gyereke nekiszegezte a kérdést: a magyarok lőtték le a szlovák repülőgépet Hejcén? A történelemtanítójuk - aki magyar, magyar vezetéknévvel - a tragédiával kapcsolatban közölte a diákokkal, nem tenné tűzbe a kezét a magyarokért, de a feltett kérdésekre már nem válaszolt. Bogarat ültetett a tizenegy-tizenkét éves gyerekek fülébe, akiknek a tanítójuk szava még szent. Ismerősöm a mai napig nem érti, hogy lehet ennyire saját nemzete ellensége egy szlovák környezetbe került magyar. A tanító egy szülői értekezleten aztán azt mondta, ő már nem magyar - bár senki sem kérdezte, milyen nemzetiségű. A következő eset nyáron történt. Együtt utaztam egy magyarul nem beszélő nyugdíjas pozsonyi nénivel, aki magyar férje budapesti rokonaihoz igyekezett. Elmondta, azért megy egyedül, mert a férje addig nem hajlandó belépni Magyarországra, amíg a magyarok nem kérnek bocsánatot a szlovák nemzettől, s nem kárpótolják őket, mert például az Országház épületét is főleg szlovák munkások építették A legmeghökkentőbb sztori a minap történt. Egy szlovákul beszélő férfi hívott fel, és köszönés, bemutatkozás helyett egyből nekem esett. Felszólított, hagyjuk abba a Pátria rádióban a magyar fasiszták népszerűsítését. Többször hallott a szélsőjobboldali pártról szóló dalt a magyar adásunkban, amit a szülei hallgatnak. Kiderült, legutóbb Cseh T amás A jobbik részem című dalát vélte propagandának. Mivel a válaszomra már nem volt kíváncsi, nem mondhattam el, hogy Bereményi Géza szövegírót Ady Endre Valaki útravált belőlünk című verse ihlette, s a költő idejében még nem volt Jobbik. Sőt az előadó, Cseh Tamás sem érte meg a párt felvirágzását. Felesleges lett volna bármit is mondani, úgyis feljelent bennünket az SNS-nél. Merthogy ezzel kezdte. KOMMENTAR Karnyújtásnyira tőlünk NAGY ANDRÁS a Itt van a nyakunkon az önkormányzati választás, nem egész két hét, és akár mindenki lecserélhető. Az önkormányzati rendszer előnye és egyikfő értelme, hogy a döntéshozók a lehető legközelebb vannak a szavazókhoz. Egy rendesen működő településen a képviselőknek és a polgármesternek is vannak fogadóórái, valós képük van a település gondj airól, a problémák időben eljutnak hozzájuk. Az önkormányzati ülésre bejárnak a lakosok, ha fontos döntés várható, felszólalnak, javaslatokattehetnek, aktívan alakítják a település politikáját. A szlovákiai önkormányzatok elégszéles jogkörökkel rendelkeznek ahhoz, hogy fontosabb legyen a részvétel most, mint bármilyen más választáson. Sőt, a következő négy évben is fontos figyelemmel kísérni a tevékenységüket. Az országos politikára sokan úri huncutságként tekintenek, ami messze is van, meg befolyásolni sincs lehetőség. Ezzel szemben a helyi dolgok az orrunk előtt történnek. Ha a többség elégededen a polgármesterrel, könnyen le lehet váltani, nincs az a széles, pártokon átívelő koalíció, amely képes lenne legyőzni a helyiek összefogásából született szövetséget, amely pontosan le tudja írni a gondokat, melyeket mindenki a saját bőrén érez. Helyi szinten valóban nem a pártlogó számít, hanem az, hogy az illető mit tett le az asztalra. Éppen ezért Szlovákiában is a független polgármesterek a legsikeresebbek, mertahelyiközvilágítás, az út, az óvoda vagyaszemét- szállítás nem pártpolitika kérdése. Ezért isjönnekgyakranlétre különféle bizarr koalíciók, mert helyi szinten mindenki szívesen áll be a legsikeresebb mögé-jól jön ez a pártoknak is. A valóban függetlenjelöltek mellett aztán megjelennek az álfüggetlenek. A nagyvárosokban, Kassán, Pozsonyban a baloldali fő- polgármesterekjelennekmegidőrőlidőre álfüggetlenként, mert érzik, hogy a lakosság bizalmát nagyobb esélyük van megszerezni, ha nem áll mögöttük a pártjuk. Tegnap mégpárttag voltam, ma már függetienként indulok, mert nem egyeztem mega pártommal, vagy mert nélküle esélyesebbnek tartom magam. Gyakran alkalmazott módszer. A helyi választások néhány szavazaton múlhatnak, így a kam- pánymódszerekmegválasztása is rettentően fontos. Többnyire nem az óriásplakátok alapján döntenek az emberek, hanem a személyes tapasztalat, esetleg a kapcsolati háló információi alapján. Ajó helyi politikus nem csak a választás előtt járja körbe a települést, a ciklusa alatt is látni a faluban, és nem csak ünnepi koszorúzások idején. Éppen ezért az önkormányzati választáson sokkal könnyebb kiválasztani az ideális jelöltet. S ha mégsem dolgozik úgy, ahogy azt elvártuk, sokkal könnyebb a számonkérés is. Minél magasabb a részvétel, annál nagyobb az esély a rossz politikusok kiszorítására, ajók támogatására. Ez a demokrácia egyik legfontosabb érdeme. FIGYELŐ Zeman élőben trágárkodott Botrányt kavart Miloš Zeman cseh államfő azzal, hogy trágár szavakat használt a vasárnap esti rádióinterjújában. ,A rádiózás történetében valószínűleg ez az első eset, hogy egyenes adásban ennyi közönséges kifejezést hallhattak az emberek az államfőtől: a női nemi szervtől a prostituáltak durva megnevezéséig” - jegyezte meg az iDnes hírportál. Zeman közismerten nem válogatja meg a szavait, de az 50 perces rádióbeszélgetés alatt különösen elemében volt. Oroszországról azt mondta: „Ha engem valami zavar Putyin rendszerében, az az, hogy csak Hodorkovszkijt dugta rács mögé, a többi oligarchát nem” - jegyezte meg, amikor az orosz ellenzék került szóba. A Pussy Riot punk együttesről már nagyon szabadon fogalmazott. „Tudja ön, mi az a paszi?” - kérdezte a riportert. Az kijavította, hogy a pussy szót puszinak ejtik. Erre Zeman felhördült, és leszögezte: „Pi.. Elnézést, de az együttes szövegei tele vannak ilyesmivel, hogy pi.. Nem fogom védeni ezeket a... akartam mondani kurvákat. De én nem vagyok Schwarzenberg (vezető ellenzéki politikus), hogy ilyen kifejezésekkel illessem ... az ilyen, kissé deviáns hölgyeket” - magyarázta az államfő. Az interjúban Zeman az állami alkalmazottak jogállását rögzítő szolgálati törvényről azt mondta, „ezt bizony a kormány el- kúrta”. A riporteri kérdésre, miért használ ilyen durva kifejezéseket egyenes adásában, kifejtette: „Schwarzenberg úr ihlette, aki minden második mondatában használja a szar szót. A cseh sajtó bírálja Zemant az elhangzott durva kifejezésekért, általános a vélemény, hogy az ilyen kifejezések nem valók a médiába. A cseh lapok jegyzetírói hozzáteszik, Zeman jó szokása szerint nyilván legurított néhány felest, mielőtt beült volna a stúdióba. A köz- szolgálati rádió tegnap elnézést kért az interjúért. (-kés) Szakadár szavazás