Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-04 / 253. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 4. VÉLEMÉNYÉS HÁTTÉR 7 Olyan társadalomban, ahol gyenge a jogtudat, az oligarchákat lehetetlen „leváltani" Ötmillió minioligarcha országa Aki a politikával foglalko­zik, gyakran szembesül azzal a felvetéssel, hogy össze kell hasonlítania Szlovákiát Magyarország­gal, majd le kell vonnia a következtetést, melyik or­szágban működnekjobban vagy rosszabbul a dolgok. TOKÁR GÉZA Személy szerint erre még mindig Magyarországot szok­tam válaszolni, egy okból: ha a politikai elit rosszul teszi a dol­gát, a nép le tudja váltani (a vá­lasztási rendszer megnehezíti ezt, de nem lehetetleníti el). Miközben egy olyan társada­lomban, ahol gyenge a jogtu­dat, az oligarchákat lehetetlen „leváltani”. Szlovákiában nagy­részt a hatalmi csoportok ki­alakulása és megerősödése mi­att alakulhattak ki azok a jelen­ségek, amelyekre panaszkodni szoktunk, elsősorban állam­polgárként, másodsorban ki­sebbségiként. Legutóbb a Gorilla-botrány mutatta meg, mennyire meg- foghatatlanok a valódi hatalmi szereplők, és azt is, hogy a visszásságok ellen milyen ne­héz fellépni. A botrány kapcsán a Penta csoport ugyan bekerült a hírekbe, de semmilyen mó­don nem csapódott ez le az ak­tivitásain és gazdasági tevé­kenységén. A Gorilla-ügy egyetlen érezhető hatása, hogy riogatni lehet a Penta szimbó­lummá vált nevével - például a Petit Press megvásárlása és a következmények kapcsán. Eh­hez képest már sokkal keve­sebben tudnák felidézni a rivá­lis csoportot (a J&T), vagy ép­pen azt, kik is pontosan a ne­hézsúlyú vállalkozók és pénz­emberek. Egyébként kényelmes hely­zetben vannak. A politikusnak választásokat kell nyernie és támogatottságot felmutatnia a túléléshez, folyamatos bizonyí­tási kényszerben' van. A gazda­sági élet erős, láthatatlan szerep­lőit viszont nem az mozgatj ami­lyen a nyüvános megítélésük vagy személyes hitelük, hanem az üzleti szempontok - persze emellett a politikai vonzatban is jelen vannak, gyakran egyene­sen megkerülhetetlenek. A Penta vezetőjének, Jaro­slav Haščáknak hírhedtté vált, Gorilla-iratokban szereplő kije­lentése („a demokrácia szar rendszer”) ebben az összefüg­gésben értelmezhető igazán. A hatalmi ágak ugyanis nem lát­ják el megfelelően a feladatu­kat, ha létezik egy külső ténye­ző, amely befolyásolja őket. így pedig a parlament és a kor­mány mellett a bíróságok haté­konysága is csökken, tehetet­lenné válnak, képtelenek ellát­ni feladataikat, megjelenik és megerősödik a többes mérce. A jelenséggel járó legnagyobb probléma, hogy kifelé nehezen látszik, hiszen nem a kele­ti-nyugati irányultság össze­függésében lehet látni, hanem az állampolgárok és az állami hatóságok konfliktusaként. Az pedig nem feltétlenül zavar bárkit is. Szlovákia képéhez pedig hozzátartozik a Tátra hotelek­kel való beterítése, az illegális, engedély nélküli beruházások (ezek elvileg, jogi szempontból egyeznek az illegálisan épített romatelepekkel, mégsem za­varnak senkit), a homályos hátterű beruházások, a csak az ügyetleneket felelősségre vonó bíróságok. Az egyszerű állam­polgárnak két választása ma­rad: versenyhátrányba kerül, vagy saját maga, kicsiben használja ki a rendszer hibáit, egyfajta minioligarchaként. JEGYZET Ajobbikos Cseh Tamás PUHA JÓZSEF 0 Gyakran hall­juk, veszélyes emberek azok, akik nem vál­lalják szárma­zásukat, múlt­jukat, s úgy vi­selkednek, mintha az új he­lyen eresztett gyökereik az eredetiek lennének. Az új kö­zeg általában befogadja őket, teljes jogú taggá azonban nem válnak. Olykor éreztetik velük, honnan jöttek, ezért frusztráltak. Szlovák ismerősöm újságolta néhány éve, hogy hatodikos gyereke nekiszegezte a kér­dést: a magyarok lőtték le a szlovák repülőgépet Hejcén? A történelemtanítójuk - aki magyar, magyar vezetéknév­vel - a tragédiával kapcsolat­ban közölte a diákokkal, nem tenné tűzbe a kezét a magya­rokért, de a feltett kérdésekre már nem válaszolt. Bogarat ültetett a tizenegy-tizenkét éves gyerekek fülébe, akiknek a tanítójuk szava még szent. Ismerősöm a mai napig nem érti, hogy lehet ennyire saját nemzete ellensége egy szlo­vák környezetbe került ma­gyar. A tanító egy szülői érte­kezleten aztán azt mondta, ő már nem magyar - bár senki sem kérdezte, milyen nemze­tiségű. A következő eset nyáron tör­tént. Együtt utaztam egy ma­gyarul nem beszélő nyugdíjas pozsonyi nénivel, aki magyar férje budapesti rokonaihoz igyekezett. Elmondta, azért megy egyedül, mert a férje ad­dig nem hajlandó belépni Ma­gyarországra, amíg a magya­rok nem kérnek bocsánatot a szlovák nemzettől, s nem kár­pótolják őket, mert például az Országház épületét is főleg szlovák munkások építették A legmeghökkentőbb sztori a minap történt. Egy szlovákul beszélő férfi hívott fel, és kö­szönés, bemutatkozás helyett egyből nekem esett. Felszólí­tott, hagyjuk abba a Pátria rá­dióban a magyar fasiszták népszerűsítését. Többször hallott a szélsőjobboldali pártról szóló dalt a magyar adásunkban, amit a szülei hallgatnak. Kiderült, legutóbb Cseh T amás A jobbik részem című dalát vélte propagandá­nak. Mivel a válaszomra már nem volt kíváncsi, nem mondhat­tam el, hogy Bereményi Géza szövegírót Ady Endre Valaki útravált belőlünk című verse ihlette, s a költő idejében még nem volt Jobbik. Sőt az elő­adó, Cseh Tamás sem érte meg a párt felvirágzását. Fe­lesleges lett volna bármit is mondani, úgyis feljelent ben­nünket az SNS-nél. Merthogy ezzel kezdte. KOMMENTAR Karnyújtásnyira tőlünk NAGY ANDRÁS a Itt van a nyakunkon az önkormányzati válasz­tás, nem egész két hét, és akár mindenki lecse­rélhető. Az önkormányzati rendszer előnye és egyikfő értelme, hogy a döntéshozók a lehető legközelebb vannak a szavazókhoz. Egy rende­sen működő településen a képviselőknek és a polgármesternek is vannak fogadóórái, valós képük van a település gondj airól, a problémák időben eljutnak hozzájuk. Az önkormányzati ülésre bejárnak a lakosok, ha fon­tos döntés várható, felszólalnak, javaslatokattehetnek, aktí­van alakítják a település politikáját. A szlovákiai önkormányza­tok elégszéles jogkörökkel rendelkeznek ahhoz, hogy fonto­sabb legyen a részvétel most, mint bármilyen más választáson. Sőt, a következő négy évben is fontos figyelemmel kísérni a te­vékenységüket. Az országos politikára sokan úri huncutság­ként tekintenek, ami messze is van, meg befolyásolni sincs le­hetőség. Ezzel szemben a helyi dolgok az orrunk előtt történ­nek. Ha a többség elégededen a polgármesterrel, könnyen le lehet váltani, nincs az a széles, pártokon átívelő koalíció, amely képes lenne legyőzni a helyiek összefogásából született szövet­séget, amely pontosan le tudja írni a gondokat, melyeket min­denki a saját bőrén érez. Helyi szinten valóban nem a pártlogó számít, hanem az, hogy az illető mit tett le az asztalra. Éppen ezért Szlovákiában is a független polgármesterek a legsikere­sebbek, mertahelyiközvilágítás, az út, az óvoda vagyaszemét- szállítás nem pártpolitika kérdése. Ezért isjönnekgyakranlétre különféle bizarr koalíciók, mert helyi szinten mindenki szíve­sen áll be a legsikeresebb mögé-jól jön ez a pártoknak is. A va­lóban függetlenjelöltek mellett aztán megjelennek az álfügget­lenek. A nagyvárosokban, Kassán, Pozsonyban a baloldali fő- polgármesterekjelennekmegidőrőlidőre álfüggetlenként, mert érzik, hogy a lakosság bizalmát nagyobb esélyük van meg­szerezni, ha nem áll mögöttük a pártjuk. Tegnap mégpárttag voltam, ma már függetienként indulok, mert nem egyeztem mega pártommal, vagy mert nélküle esélyesebbnek tartom magam. Gyakran alkalmazott módszer. A helyi választások néhány szavazaton múlhatnak, így a kam- pánymódszerekmegválasztása is rettentően fontos. Többnyi­re nem az óriásplakátok alapján döntenek az emberek, hanem a személyes tapasztalat, esetleg a kapcsolati háló információi alapján. Ajó helyi politikus nem csak a választás előtt járja körbe a települést, a ciklusa alatt is látni a faluban, és nem csak ünnepi koszorúzások idején. Éppen ezért az önkormányzati választáson sokkal könnyebb kiválasztani az ideális jelöltet. S ha mégsem dolgozik úgy, ahogy azt elvártuk, sokkal könnyebb a számonkérés is. Minél magasabb a részvétel, an­nál nagyobb az esély a rossz politikusok kiszorítására, ajók támogatására. Ez a demokrácia egyik legfontosabb érdeme. FIGYELŐ Zeman élőben trágárkodott Botrányt kavart Miloš Ze­man cseh államfő azzal, hogy trágár szavakat használt a vasárnap esti rádióinterjújá­ban. ,A rádiózás történeté­ben valószínűleg ez az első eset, hogy egyenes adásban ennyi közönséges kifejezést hallhattak az emberek az ál­lamfőtől: a női nemi szervtől a prostituáltak durva meg­nevezéséig” - jegyezte meg az iDnes hírportál. Zeman közismerten nem válogatja meg a szavait, de az 50 perces rádióbeszélgetés alatt külö­nösen elemében volt. Orosz­országról azt mondta: „Ha engem valami zavar Putyin rendszerében, az az, hogy csak Hodorkovszkijt dugta rács mögé, a többi oligarchát nem” - jegyezte meg, amikor az orosz ellenzék került szó­ba. A Pussy Riot punk együt­tesről már nagyon szabadon fogalmazott. „Tudja ön, mi az a paszi?” - kérdezte a ripor­tert. Az kijavította, hogy a pussy szót puszinak ejtik. Er­re Zeman felhördült, és le­szögezte: „Pi.. Elnézést, de az együttes szövegei tele vannak ilyesmivel, hogy pi.. Nem fo­gom védeni ezeket a... akar­tam mondani kurvákat. De én nem vagyok Schwarzenberg (vezető ellenzéki politikus), hogy ilyen kifejezésekkel il­lessem ... az ilyen, kissé devi­áns hölgyeket” - magyarázta az államfő. Az interjúban Zeman az állami alkalmazot­tak jogállását rögzítő szolgá­lati törvényről azt mondta, „ezt bizony a kormány el- kúrta”. A riporteri kérdésre, miért használ ilyen durva ki­fejezéseket egyenes adásá­ban, kifejtette: „Schwarzen­berg úr ihlette, aki minden második mondatában hasz­nálja a szar szót. A cseh sajtó bírálja Zemant az elhangzott durva kifejezésekért, általá­nos a vélemény, hogy az ilyen kifejezések nem valók a mé­diába. A cseh lapok jegyzet­írói hozzáteszik, Zeman jó szokása szerint nyilván legu­rított néhány felest, mielőtt beült volna a stúdióba. A köz- szolgálati rádió tegnap elné­zést kért az interjúért. (-kés) Szakadár szavazás

Next

/
Thumbnails
Contents