Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-08 / 257. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt Holoubek László Guta. November 6-án, életének kilencvenedik évében Gú- tán elhunyt Holoubek László színész, népművelő. 1925. június 22-én született Pozsonyban. Iskoláit szülővárosában végezte, majd Budapesten kereskedelmi iskolában érettségizett 1946-ban. 1950-től 1959-ig az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, 1959 és 1967 között a Magyar Területi Színház társulatának a tagja volt. A Faluszínházban többnyire főszerepeket, a MATESZ-ban közepes és kisebb szerepeket alakított. Később a közművelődésben dolgozott Naszvadon, Gútán, Komáromban. Rendezőként, színészként kivette részét a műkedvelő színjátszó mozgalomból is. Búcsúztatása 2014. november 10-én (hétfőn), 13 órakor lesz a gútai temetőben. (borka) Balázs F. Attila Dél-Amerikában Lima. A napokban Peru fővárosában rendezik meg a Költők Világkongresszusát (WCP), amelyre a világ minden országából több mint 400 költő utazik. A november 10-én kezdődő rendezvényen a magyar lírát Szőcs Géza, Turczi István és Balázs F. Attila képviseli. A három magyar költő Peruból Ecuadorba utazik egy irodalmi fesztiválra, ahol felolvasásokat tartanak, és sor kerül Balázs F. Attila Casanova átváltozásai című prózakötete spanyol nyelvű változatának bemutatójára, amely az El Quirófano Ediciones kiadásában jelent meg Rafael Soler fordításában, (ú) Orgonahangverseny Somorján Somoija. Kováts Péter, az Esztergomi Főszékesegyház fiatal orgonaművésze ad hangversenyt vasárnap 18 órakor a somorjai Nagyboldogasszony-templomban. Kováts Péter több hangversenyét a Bartók rádió is rögzítette és közvetítette. Filmzenét is készített 2Ó02-ben Szabados Tamás operatőr Jelfák című természetfilm-sorozatához, melyet a Duna Televízióban láthattak a nézők. A fiatal muzsikus számos nemzetközi versenyen szerepelt eredményesen, többször koncertezett Németországban, Olaszországban, Szerbiában és Franciaországban, (ú) Meghallgatható a Sorstalanság Budapest. A Sorstalanság című regény teljes hanganyagának közzétételével köszönti Kertész Imre írót születésnapja alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). A felvétel 1994-ben, a Katona József Színház Kamrájában készült. Kertész Imre Az író Színháza című sorozat egyik szerzőjeként három estén át olvasta fel regényét, amely most 9 fejezetre osztva hallgatható meg a pimmedia.hu oldalon. Kertész Imre vasárnap ünnepli 85. születésnapját. A Nobel-, Kossuth-, Herder- és József Attila-díjas író, műfordító első regénye, a Sorstalanság csak több évi várakozás után, 1975-ben jelenhetett meg. Főhőse egy kamasz fiú - maga az író, aki 14 éves korában megjárta Auschwitzot-, akit a náci haláltábor szörnyű tapasztalatai érleltek felnőtté. Kertész a regényért 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, ahogy az indoklásban állt: a törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átéltek megörökítéséért. (MTI) A soul királyáról szóló életrajzi filmmel kezdődött meg a 16. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál Fényes kockák szemléje A Birdman - A mellőzés meglepő ereje című film címszerepä Michael Keaton (bal oldalon) alakítja, akit komoly esélyesnek tartanak a jövő évi Oscar-díjkiosztón. Keaton filmbéli partnere Edward Norton. Channing Tatum sorra járja a fesztiválokat az Oscar-váromá- nyos Foxcatcher című filmmel, melyben Mark Schultz birkózót kelti életre - a kritikák, ódákat zengenek alakításáról. Pozsonyba sajnos nem jön, filmje azonban itt lesz. (TASR/AP-felvételek) Pozsony. A James Brown életét bemutató Get on Up című amerikai mozival nyitották meg tegnap a 16. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivált. Idén több helyszínre, a Mladosť, a Lumiere, a Nostalgia moziba, valamint a Színművészeti Egyetem film- és televíziós tanszékének vetítőtermébe várják az attraktív filmek iránt érdeklődő közönséget. TALLÓS1 BÉLA Vonzó filmek kerültek a versenyprogramba is, amelyből lemérhető, hogy milyen irányba keresi a hangját a legfiatalabb filmes nemzedék. A fesztivál egyik legattraktívabb szekciója azonban a Panoráma összeállítás lesz, mely az éppen zajló filmes szezon sikeres filmjei, rangos fesztiválokat megjárt és ott díjazott opusok, nem utolsósorban Oscar-esélyes munkák közül válogat. Velencében a versenyben szerepelt Alejandro González Inárritu mexikói rendező Birdman - A mellőzés meglepő ereje című új munkája. Inárritu, aki az egyik legsajátosabb hangú kortárs rendező - olyan sikeres filmek alkotója, mint a Bábel, a 21 Gramm, a Korcs szerelmek - ezúttal egy hollywoodi sztárkarriert dolgozott fel. Történetének főhőse tipikus álomgyári színész, Riggan Thomson (Michael Keaton), aki egy ikonikus szuperhős, Birdman megformálásával vált ismertté. A férfit annyira megszédítette a siker, hogy eltávolodott a valóságtól, emiatt tönkrement a családi élete és - egyre kétesebb híre miatt - a szakma is kezdi őt hanyagolni. Inárritu kritikus hangú munkája arra keresi a választ, lehet-e ilyen félresiklott helyzetből visszatérni a normális kerékvágásba. Cannes-ban a legjobb rendezésért járó díjjal jutalmazták Bennett Miller amerikai színekben készült Foxcatcher című filmjét - amelyet nagy Oscar-esélyesnek tartanak. Miller, aki korábban Truman Capote-ról forgatott életrajzi filmet, ezúttal sem fiktív sztorit vitt vászonra. Egy olimpiai aranyérmes birkózó testvérpár, David Schultz és Mark Schultz megtörtént esetét dolgozza fel, hatásos bűnügyi történetben. A testvérek a Foxcatcher csapat tagjai voltak. A csapatot egy vegyipari cég paranoid-skizof- rén örököse támogatta, aki rátámadt Davidre és megölte. Tettére nem tudott magyarázatot adni. Markot, aki bosszút forral testvére haláláért, Channing Tatum játssza - állítólag remekül, teljes beleéléssel formálja meg a számára testhezálló szerepet. A Különleges bemutatók szekcióba sorolták be a pozsonyi szemle rendezői Joon-ho Bong koreai rendező első amerikai mozgóképét, a Snowpier- cer című akciófilmet, melynek legtöbb jelenetét a prágai Bar- randov Stúdiókban vették fel, s amely minden idők legdrágább és legsikeresebb dél-koreai filmje. A futurisztikus eposz a földet sújtó új jégkorszakban játszódik, s arról a pár száz túlélőről szól, akik egy tizenhét éve közlekedő gyorsvonatban várják sorsuk jobbra fordulását. A szereposztás szenzációs: többek között Jamie Bell, Tilda Swinton, Chris Evans, Ed Harris, John Hurt kelti életre a vonat utasait. A velencei filmfesztiválon a legjobb rendező díját vehette át Andrej Koncsalovszkij legújabb filmjéért, az Alekszej Trjapicin postás fehér éjszakáiért. A dokumentarista eszközökkel készült orosz filmdráma egy világtól elzárt, vízzel körülvett létező kis faluba vezet el, ahol megállt az idő, lakosai ősi rítusok szerint éhek. Egyetlen kapcsolatuk a távoli világgal a helyi postás, aki csónakon hozza-viszi a híreket, és csempészi be a közösségbe a civilizációt. A postás kedvese azonban megszökik a városba, s ez az egész közösség életét megbolygatja. A fesztivál november 14-ig tart. A műfaj legnagyobb magyar sztárjai avatták be a közönséget ebbe a forradalmi alternatív költészetbe a Thália Fesztivál nyitórendezvényén Laboda Róbert a kassai „beavatáson" (Tóbiás Gergely felvétele) Slamesnek állt a világ a Márai Stúdióban JUHÁSZ KATALIN Kassa. Szerdán történelmet írtak a Márai Stúdióban: lezajlott Kassa, sőt Kelet-Szlovákia történetének első slam poetry- estje. Ráadásul a műfaj legnagyobb sztárjai érkeztek beavatni a helyi közönséget ebbe a forradalmi alternatív költészetbe, amely igazából Magyarországon sem találta még meg a helyét a kulturális közegben. Az már csak hab a tortán, hogy az est a tizedik Thália Fesztivál nyitórendezvénye volt. Bátor vállalás a szervezők részéről, akik az utolsó pillanatig nem tudták, mekkora érdeklődésre számíthatnak a helyi közönség részéről. Enyhe aggodalmuk szerencsére feleslegesnek bizonyult, sőt, a nézőtéren a laikusok mellett olyanok is ültek, akik az internetnek hála már jó ideje figyelik a budapesti Horváth Kristóf, Simon Márton és Pion István, valamint a füleki Laboda Róbert tevékenységét. A „mi Robink” nemrég harmadik lett a Budapesten megrendezett országos slam-bajnokságon, amelyet Horváth Kristóf nyert meg, Simon Márton pedig ugyanott negyedik lett. A műfaj az Egyesült Államokból gyűrűzött be hozzánk. Olyan előadó-művészeti ágról van szó, amelyben a szerző a saját szövegét mondja, általában fejből, színpadi elemekkel kiegészítve. Abban (is) különbözik a raptől, hogy itt nincs zenei kíséret, és a soroknak nem kell mindenáron rímelniük. Viszont frappánsan kell megfogalmazni a mondanivalót, szójátékokkal, poénokkal. Sok múlik a hangzáson, a szavak zenéjén, a mondatok lüktetésén - ezért a slam élőben az igazi, leírva bágyadtabban hat. A beavató jellegű kassai est szereplői hárompercenként váltották egymást a színpadon, régi, jól bevált szövegeket és újabbakat is bevetettek. Sőt, rutinos rókák lévén arra is ügyesen rávezették a nézőket, hogyan reagáljanak a hallottakra. A slam közönsége ugyanis nem ücsörög disztingváltan, hanem füttyög, bravóz, dobog a lábával, szóval úgy viselkedik, mint egy rockkoncerten. Mivel mind a négy slammer más-más alkat, a szövegek is sokfélék voltak. Valakinek az aktuális közéleti témákban való nyílt állásfoglalás is belefér a versbe, mások csak burkoltan vagy egyáltalán nem foglalkoznak ilyesmivel, inkább saját, hétköznapi történeteiket vetítik rá az univerzumra. A kritikus hangnem azonban mind a négyükre jellemző, mint ahogy az is, hogy egyszerre tudnak szórakoztatni és elgondolkodtatni. Sőt, ha pontosak akarunk lenni, még két szereplőt meg kell említenünk, Fatimát és Ádámot, akik életükben először álltak közönség elé saját alkotással. Mert volt „open mic” is, ahogyan az minden rendes slam-es- ten lenni szokott: egy ponton a közönség soraiból bárki felmehet a színpadra, és előadhatja saját szövegét. A két fiatal nagy taps és ováció közepette esett át a tűzkeresztségen. Szpisák Gyulától, a Thália Színház menedzserétől és a rendezvény ötletgazdájától a végén azt is megtudtuk, hogy ez még csak a kezdet. Mindenképp folytatni szeretnék a slam poetry „terjesztését” kis hazánkban. Mi több, abban reménykednek, hogy ennek a szerda estének gyorsan híre megy, és legközelebb sokkal többen lesznek.
