Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-27 / 247. szám, hétfő
4 Vélemény És háttér ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 27. www.ujszo.com KOMMENTÁR Gašparovič faxa MÓZES SZABOLCS Múlt héten újabb mesteri bohózattal gazdagította a szlovákiai közéletet az Alkotmánybíró- ság-Gašparovič duó. Tudják, van az a bizonyos Čentéš-iigy. Ezt arról a fickóról nevezték el, akit egy valaha volt kormánykoalíció tagjai azzal kerestek fel, hogy legyen a közös főügyészjelöltjük. Valószínűleg azóta is átkozza a napot, amikor igent mondott, ám többfordulós parlamenti cirkuszok után végül a többség megválasztotta. Ivan Gašparovič (akkor még így hívták a köztársasági elnököt) viszont közel két éven át nem volt hajlandó őt kinevezni - ebben az országban ezt is meg lehet tenni. Mindehhez egy ideig az Alkotmánybíróság asszisztált, mígnem egy döntésével egyesen biankó csekket állított ki a volt államfőnek. A történet vége biztosan mindenkinek dereng: a Čentéš nevű fickóból nem lett főügyész, ám ő azért úgy döntött: csatázik még egyet a kinevezés elutasítása miatt az elnökkel. Akinek személye időközben megváltozott - ezt onnan vehettük észre, hogy sokkal kevesebb mókás közéleti tartalom van mostanság. Az új államfő pedig előremozdította a tavaly óta holtponton lévő Čentéš-féle beadványt. Visszavonta a Gašparovič által benyújtott elfogultsági panaszokat, így múlt csütörtökön végre ki kellett volna derülnie, az Alkotmánybíróság szerint a főügyész kinevezését elutasító indokok (tehát nem maga az elutasítás, hanem annak indoklása a kérdés) megáll- ták-e a helyüket. Alakulgatott a dolog, délelőtt tízre összejöttek a bírák, hogy kihirdessék az ítéletet, ám ekkor befutott a volt államfő faxa, amelyben arra panaszkodott, hogy neki nem adtakszót az eljárásban. (Edukatívkitérő fiatalabb olvasóink kedvéért: fax az a szerkezet, amelyen az e-mail feltalálása és az internet bevezetése előtt szokták elektronikusan elküldeni a leveleket. De e-mailban mégsem küldhette levelét Gašparovič, hiszen 2009-ben tőle tudtuk meg, hogy a Google telefonálásra szolgál.) Mint utólag kiderült, Gašparovič ügyvédje az Alkotmánybíróság pozsonyi kihelyezett irodájából aznap faxolt, amikor nem is volt ügyfélfogadás. Mit meg nem tesznek a szlovák hivatalok az ügyfelekért! Mindegy. Súlyosabb probléma, hogy Gašparovič faxa normális esetben semmit sem változtatott volna a dolgok állásán, mivel a Čentéš- ügyben a mindenkori államfő a felperes, nem pedig Gašparovič állampolgár. Ezt az Alkotmánybíróság csütörtökön el is magyarázta, ezután pedig azt vártuk volna, hogy kihirdeti döntését - de vigyázat, ez itt Szlovákia! A taláros testület úgy határozott, hogy a tárgyalást decemberre halasztja: lehetőséget kíván adni a volt államfőnek, hogy fejtse ki írásban a véleményét. Hogy érthető legyen: az évek óta húzódó ügyet azért napolták el további másfél hónappal, hogy kaphassanak az ügyben már nem érintett polgártól egy levelet, melynek tartalmát aztán a döntésnél úgysem vehetik figyelembe. Mi lenne az ügy méltó lezárása? Következő felvonásként az is megtenné, ha december 3-án érkezne egy újabb fax, amelyben Gašparovič még két hónapot kérne levele megírására. Az Alkotmánybíróság Smer-barát többségéhez méltó végkifejlet pedig az lenne, ha az állampolgársági ellentörvény ügyében hozott szeptemberi alibi-ítélethez hasonlóan ezúttal is 6:5 arányú döntés születne, aminek eredményeként a testület kimondaná: „senkinek a jogai nem sérültek, mivel nem tudunk dönteni”. FIGYELŐ Milliárdos felháborodás Egyre indulatosabb szóváltássá fajul a brit kormány és az EU közötti vita a Brüsszel által követelt 2,13 milliárd eurós pótlólagos brit befizetés ügyében. A Financial Times- nak egy uniós tisztviselő elmondta: Angela Merkel német kancellár az EU-csúcs zártkörű megbeszélésén különösen nyers hangnemben odavetette David Cameron miniszterelnöknek, hogy a brit kormányt nem érhette derült égből villámcsapásként a pótlólagos befizetési igény. Francois Hollandé francia elnök pedig arra szólította fel Cameront, hogy tartsa be a játékszabályokat. Alexander Lambsdorff német liberális EP-képviselő a BBC- nek kijelentette: mindenkinek be kell fizetnie kötelezettségeit, és ha valamelyik tagországnak jobbak a növekedési mutatói, abból logikusan következik, hogy több pénzzel kell hozzájárulnia az EU-költ- ségvetéshez. Az Európai Bizottság által most követelt összeg gyakorlatilag visszamenőleges pótbefizetés lenne a 2002-2013-as időszakra. Az átdolgozott elszámolási szabályok alapján messze Nagy- Britanniát sújtja a legnagyobb pótlólagos befizetés, Londonban csak fokozza az indulatokat, hogy mások mellett Franciaország és Németország visszatérítést kap a felülvizsgált elszámolási rendszer alapján. (MTI) A kormány azt ígérte, nem emel adót: ezt úgy tudja betartani, hogy nem jelenti be az emelést Ingyenes adóemelés Semmi nincs ingyen - közhely, de olyannyira, hogy a szabályozás nem is tartalmazza ezt a szót. LOVÁSZ ATTILA Az alkotmány értelmében az egészségügyi ellátás térítés- mentes, és ilyen módon fogalmazta meg a kormány az úgymond ingyenes utazást diákoknak és nyugdíjasoknak. Az intézkedésről már leszedtük a keresztvizet, most nézzük meg, mibe kerül valójában. A november 17-től térítés- mentes utazás költségeit a kormányzat 13 millió euróra taksálja. A másik oldalon ugyanazon intézkedéscsomag eredményeként minden különösebb sajtóvisszhang nélkül a kormányzat nagyjából 260 millió eurós többletbevételre számít az adótörvények megváltoztatása után. Az adóemelést nem jelentették be, de nem is kellett - adót nem csak úgy lehet emelni, hogy közlöm, holnaptól nem 19, hanem 20 százalék. A kormány valami olyat ígért a 2012-es választások idején, hogy nem emel adót. Be is tartja, közvetlen adóemelést nem jelent be. De vannak intézkedések, amelyek az adókat növelik. Az adóalapot csökkentő kiadások elfogadása vagy elutasítása, vagy a leírások rendszere közvetett módon emelheti az adóalapot, így az adókat is. No most: az ingyenvonaton elvileg utazhat a multimilliomos nyugalmazott cégvezető és tulajdonos is, utazhat a vezér- igazgató (horribile dictu: a képviselő vagy a miniszter) egyáltalán nem rászoruló csemetéje. Nem utazhat viszont vele a megszűnt szárnyvonal mentén lakó munkanélküli és rokkantnyugdíjas rászoruló gyereke, aki majd drágább buszjegyet fizet azért, hogy szakképesítést szerezzen ajárásváros iskolájában. Az emelt adóalap pedig korántsem csak a luxuslimuzinnal furikázó ügyeskedő vállalkozót érinti, hanem azt is, aki mesteremberként lett vállalkozó és valóban két keze munkájával tartja el a családot. És azt is érinti, akinek az állami megrendelésekből élő Váhostav hónapok óta nem fizet, a kényszervállalkozót is, aki a munkaerejét - más választása nem lévén - vállalkozásban adja el. És bármilyen tisztességes legyen is egy munkaadó, ha változik, méghozzá rossz irányba a cégek adózása, akkor néhányan utcára kerülnek, vagy újra nem emelkedik a minimálbértől nem sokkal magasabb fizetésük. Jövőre Szlovákiában nem bejelentett adóemelés lesz. Olyan állam akar jóval többet beszedni tőlünk, amelyik nem tud jól bánni a pénzzel. Egy olyan kormányzat emel adót, amely nem ezt ígérte, s teszi ezt fondorlatos módon, sunyin, populista ingyenjegy bevezetésével eltakarva a lényeget. Lehet tapsolni. Majd fizetni. ĎE HÁT MOST FÜGGETLENKÉNT INDULOK... (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Művészek és nemzetközi jogi szervezetek is próbáltak kegyelmet kérni, mindhiába Felakasztották a támadójával végző iráni nőt MTl-HÁTTÉR A nemzetközi tiltakozások ellenére felakasztották Iránban szombaton Rejháneh Dzsabbá- rit, azt a 26 éves nőt, aki 2007-ben leszúrt egy őt bántalmazó és megerőszakolni akaró férfit. Rejháneh Dzsabbárit 2009- ben ítélték halálra, Morteza Ab- dolali Szarbandi, az iráni hírszerzési és biztonsági ügyek minisztériuma alkalmazottjának megöléséért. Azóta neves művészek és közéleti személyiségek, nemzetközi emberi jogi szervezetek többször is próbáltak kegyelmet kérni számára. Idén áprilisban Ahmed Sahíd, az ENSZ iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó jelentéstevője is közbenjárt a kivégzés elhalasztása érdekében, azt állítva, a bíróság nem vett számításba minden bizonyítékot, s hogy a hatóságok erőszakkal csikarták ki a történtek idején 19 éves lakberendező beismerő vallomását. Szarbandi irodája berendezésének ürügyével környékezte meg Rejháneh Dzsabbárit, majd ott fizikailag és szexuálisan is bántalmazta. A bizonyítékok alapján meg akarta erőszakolni a lányt, aki védekezés közben szúrta meg a férfit, és mentőt hívott hozzá, miután elmenekült a helyszínről. Letartóztatása után a lányt két hónapon át magánzárkában tartották, se ügyvéd, se a családja nem láthatta. Az Amnesty Intematonal közölte, ez idő alatt meg is kínozták. Az áldozat családja dönt, ha nő a gyanúsított Az iráni igazságszolgáltatás többször is beleegyezett az ítélet elhalasztásába, hogy megszerezze az áldozat családjának hozzájárulását a kegyelemben részesítéshez. Az Iránban érvényben lévő saríja (iszlám jog) értelmében ez szükséges ahhoz, hogy ilyen és hasonló esetekben egy nő halálbüntetését börtönre változtassák. Szarbandi családja azonban elutasította az ítélet megváltoztatását. Az áldozat fia arra hivatkozott, hogy Dzsabbá- ri vallomása szerint rajtuk kívül egy másik férfi is volt a tett helyszínén - aki részt vett a gyilkosságban -, de a nő végig nem volt hajlandó elárulni, ki volt az. Iránban a bírálatok ellenére gyakran alkalmazzák a halál- büntetést. Tavaly legalább ötszáz embert végeztek ki, többségüket kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért. Savas támadások nők ellen Iránban szabadon engedték a múlt heti iszfaháni savas tárna-- dások miatt őrizetbe vett négy embert, akiket azzal gyanúsítottak, hogy legalább négy nőt öntöttek le savval. A belügyminiszter azt közölte, nem volt ellenük elég bizonyíték, és tiltakozott az üggyel kapcsolatos „nemzetközi médiakampány” ellen. A turisták körében közkedvelt másfél milliós Iszfahánban hozzávetőleg ezren vonultak az utcákra a savas támadások ellen tiltakozva. A nőket vélhetően azért öntötték le savval, mert nem volt elég visszafogott az öltözékük. Az iráni nők csakis a testüket tetőtől talpig elfedő bő ruházatban, hajukat és nyakukat takaró fátyol mögé rejtve mehetnek ki az utcára. Az iszlám köztársaság nagyvárosaiban azonban sok nő csak lazán megkötött kendőt és szűk szabású kabátot visel. Konzervatív képviselők nemrég levélben fordultak Haszán Róháni elnökhöz, és az öltözködésre vonatkozó előírások szigorúbb betartatására akarták rábírni.
