Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-27 / 247. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 27. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 A rendkívül magas földadó Szlovákia versenyképességét is veszélyeztetheti az Európai Unióban Még több teher a gazdák vállára Pozsony. A helyi adókról szóló törvény földadót érintő módosítása - amellyel lapunk október 22-én megjelent számá­ban mi is részletesen fog­lalkoztunk - a gazdák kö­rében komoly visszhangot váltott ki. Az őstermelők közül sokan jelezték, hogy az új adózás a közvéleke­déssel szemben még ko­molyabb gondokba so­dorhatja a szlovákiai ag­rárágazatot. SUSLABÉLA „Az adómódosítás azokban a régiókban, ahol jobb minőségű termőföldek vannak, ront a me­zőgazdasági termelők helyze­tén. Ha a helyi önkormányzatok nem veszik figyelembe a gazdák helyzetét a jelenlegi értékesítési árakkal és termélési költségek­kel kapcsolatban, akkor több ré­gióban tovább zuhanhat a ter­melés. A helyi adókról szóló tör­vény földadót érintő módosítá­sának a nyertesei a falvak és a vá­rosok lesznek” - mondta la­punknak Patasi Ilona, a Szlová­kiai Agrárkamara (AKS) elnöke. Az agrárkamara vezetője szerint Szlovákiában az átlagos földadó a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar helyzetét évente részle­tező Zöld jelentés szerint átlago­san 18 euró egy hektárra vonat­koztatva. Az elmúlt évben a Du- naszerdahelyi járásban 46 euró volt az átlag, a Galántaiban pe­dig valamivel kevesebb, 42 euró körüli. A legnagyobb probléma a most meghatározott földadó­kulccsal kapcsolatban, hogy az nem a termőföld biológiai és produktív értéke alapján lett meghatározva. Még 2005-ben lett jóváhagyva az 582-es számú törvény, amelynek van egy mel­léklete. Ebbe az összes katasz­tert besorolták, a szántóföldeket és a legelőket is beleértve. A föld négyzetméterenkénti árának alapját a bonitált talajökológiai egység adja, amit agrárkörök­ben egyszerűen csak a szlovák rövidítésével BPEJ-nek nevez­nek. Ebből eredően a termőföl­dek értékét- azok gazdasági és biológiai összetevői alapján ha­tározták meg. Megjelöltek egy adókulcsot, azt hárommal szo­rozták. Azok a mutatók vannak az 582-es törvény mellékleté­ben. , A mostani törvénymódosí­táshoz azt a mellékletet kellett volna hozzácsatolni” - magya­rázza az AKS elnöke. Patasi szerint nem igaz az ál­lítás, hogy a törvénymódosítás veszélyeztetheti a városok és a falvak költségvetését. A hivata­losan elfogadott és a köztársa­sági elnök által is aláírt jogsza­bály értelmében januártól a legmagasabb adókulcs a föld­adó esetében 1,25 százalékos lehet. „Ha jelentősebb mérték­ben felfelé ível majd a földadó, a gazdák elsősorban a szántóföldi növények termesztésére fognak összpontosítani, mert a speciá- lisnövény-termesztés ráfizeté­sessé válik. Ugyancsak bonyo­lultabbá válik az állattenyész­téssel foglalkozók helyzete, mi­vel nekik takarmánynövénye­ket is kell termeszteniük. Ilyen magas földadókat nem szabad kivetni, ez egyszerűen elvisel­hetetlen, ha Szlovákia az Euró­pai Unión belül versenyképes szeretne maradni” - vallja Pata­si Ilona. A többség által kritizált új adónemből fedeznék a rendvédelmisek és a katonák béremelését Orbán Viktor ötlete volt az internetadó ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Lapinformáció szerint az internetezés meg­adóztatását Orbán Viktor kor­mányfő találta ki, ebből akarja fedezni a rendvédelmi szervek és a katonák jelentős béremelé­sét. A múlt héten bejelentett in­ternetadó ötlete hatalmas fel­háborodást váltott ki. Általános bevezetése a szakértők szerint jelentős hátrányokat okoz a tár­sadalom és a gazdaság számta­lan területén. „Az intemetadó olyannyira frissen született öt­let, hogy semmilyen korábbi szakmai anyagban nem szere­pelt, még kormányhatározati javaslatban sem. Nem volt ben­ne a gazdasági tárca ágazati szabályozási tervezetében, és előzetesen nem tudott róla a Fi- desz-frakció sem” - írja a hvg.hu. A portál információi szerint, bár a rendvédelmisek­nél 25-30 százalékos béremelés a cél, Orbán harminc százalékot szeretne: ez persze a lehetősé­gek szerint differenciálódhat az érintettek között, és időben is elhúzódhat több költségvetési évre. De ami még valószínűbb, hogy az érintettek körét szűkítik a rendelkezésre álló források­hoz, hogy a lépés az esetükben látványos legyen. A hvg.hu úgy tudja, a gazdasági tárcánál va­dul folyik a számolás, hogy mi fér bele az internetadóból bejö­vő bevételből a rendvédelmisek bérrendezésére. Az Orbán-kormány egy 2013. júliusi kormányülésen döntött egy háromlépcsős, a közszolgálatban dolgozókat érintő béremelésről, ezt a gaz­daság állapotától tette függővé. A béremelés első, 15 százalékos lépcsője, amelyet 2014-re ter­veztek, nem valósult meg. 2015-re további tíz, 2016-ra pedig 5 százalékos növekedést szerettek volna. Orbán feltehe­tően most ezt pótolná a hivatá­sosak körében. (hvg.hu) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre vonzóbb a régiónk Bécs. Megéri régiónk ál­lamkötvényeibe fektetni, ezek ugyanis jelenleg Európa legjobb befektetéseinek szá­mítanak - derül ki az Erste Group kelet-közép-európai kötvényekkel foglalkozó leg­frissebb elemzéséből. A kelet- közép-európai államok - Csehország, Szlovákia, Ma­gyarország, Lengyelország, Románia, Horvátország és Szlovénia - által kibocsátott eurókötvényekbe történt be­fektetések idén 6,9%-os ho­zamot biztosítottak, vagyis jobban teljesítettek, mint a német és francia állampapí­rok, hiszen azok csak 3,8, il­letve 4,6%-os hozamot értek el. Az elemzés szerint a kül­földi kézben lévő kelet-közép- európai adósságállomány stabil marad, vagy akár nőhet is, amit az EKB további lépései segíthetnek elő. (MTI) Kevesebb pénz a tejtermelőknek Pozsony. A szlovákiai tej- feldolgozók az elmúlt hónap­ban 67 ezer tonnányi tejet vá­sároltak fel a termelőktől, ami ugyan 2,3%-kal több, mint egy évvel ezelőtt, közben azonban visszaesett a felvá­sárlási ár. Szeptemberben át­lagosan 32,63 centet fizettek kilogrammonként a tejterme­lőknek, ami 2%-kal kevesebb, mint az előző év azonos idő­szakában - derül ki az agrár­piaci információs rendszer tá­jékoztatójából. (TASR) Veszélyben az OTP-sek adatai Budapest. Akik Magyaror­szágon nyitottak bankszám­lát, azoknak érdemes résen lenniük, egy, az interneten terjedő emailben ugyanis is­meretlenek a magyarországi OTP Bankra hivatkozva pró­bálnak meg személyes, az in­ternetbanki belépéshez szük­séges adatokat kicsalni az ügyfelektől. Az OTP közölte, hogy a levél hamis, és a benne található hivatkozásra kat­tintva egy adathalász oldalra juta felhasználó. Az OTP Bank soha nem kért és nem kér e- mailben ügyféladatokat, vagy a szolgáltatás megerősítését. Aki jóhiszeműen mégis meg­adta adatait, hívja fel a bankot a 06-1-3666-666 telefonszá­mon, vagy írjon az OTP ügy­félszolgálatának. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK 1 VALUTA 1 laÉf. ■i ;Tľ*T^liM a VT V1 i LwSm SEIM1 Angol font 0,7887 J§ Lengyel zloty 4,2235 D Cseh korona 27,695 El Magyar forint 308,65 Horvát kuna 7,6730 J Román lej 4,4230 a Japán jen 136,64 |j Svájci frank 1,2060 n Kanadai dollár 1,4191 V USA-dollár 1,2659 a VÉTEL - ELADÁS I BANK IESII CSEH KORONA I FORINT Sberbank 1,30-1,23 28,55-26,89 321,50-293,82 OTP Bank 1,32-1,21 28,91-26,47 321,03-293,97 Postabank 1,31-1,22 28,69-26,75­Szí. Takarékpénztár 1,31-1,22 28,45-26,88 321,94-294,22 Tatra banka 1,30-1,23 28,55-26,89 319,71-295,41 ČSOB 1,30-1,23 28,42-27,01 _ „ ­Általános Hitelbank 1,30-1,23 28,54-26,87 322,30-294,55 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Fico a Slovak Telekomból befolyó pénzből venné meg az energiacéget Újra állami lehet a villamosművek ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az állam jövőre kí­ván megválni a Slovak Tele­komban birtokolt kisebbségi részvénycsomagjától, a kor­mánypárton belül azonban máris heves vita zajlik arról, mire is fordítsák az ebből befo­lyó pénzösszeget. Robert Fico kormányfő a közszolgálati rá­dió hétvégi vitaműsorában már aet sem tartotta kizártnak, hogy ebből növelnék az állam részesedését a Szlovák Vüla- mos Művekben (SE). A jelenlegi tervek szerint a távközlési társaság 49 százalé­kos részvénycsomagját a Pozso­nyi Értéktőzsdén keresztül adják el, amiből nagyjából 1 milliárd eurós bevételre számítanak. Pe­ter Kažimír pénzügyminiszter márt égebben azt szorgalmazza, hogy a befolyt pénzből Szlová­kia adósságának egy részét fi­zessék vissza, amivel jelentős (Tomáš Benedikovič felvétele) összeget takaríthatnának meg a hitelkamatokon. Korábban ugyan az is felmerült, hogy a Slovak Telekom eladásából fi­nanszíroznák az egy egészség­biztosítós rendszerre való átté­rést, vagyis ebből vásárolnák fel a magán egészségbiztosítókat, ezt az ötletet azonban időköz­ben elvetették. Pavol Pavlis gazdasági mi­niszter pár hete azonban azzal az ötlettel állt elő, hogy az emlí­tett egymilliárdos bevételből az állam visszavásárolhatná a Szlovák Villamos Művek egy ré­szét, többséget szerezve az energiacégben. Ennek a 66 szá­zalékát jelenleg az olasz Enel, a fennmaradó részt pedig az állam birtokolja. Az olaszok azonban a kivonulás mellet döntöttek, és jelenleg a potenciális vevők je­lentkezésére várnak. Robert Fi­co a hétvégén Pavlis mellé állt. „Ha úgy döntenénk, hogy be­szállunk a Szlovák Villamos Művek részvénycsomagjáért fo­lyó harcba, erre a Slovak Tele­kom eladásából befolyt pénz­összeget is felhasználhatnánk” - állítja a kormányfő, aki szerint azonban ehhez az üzletnek elő­nyösnek kell lennie az állam számára. Az erről szóló elemzé­sen Fico szerint a gazdasági tár­ca már dolgozik. (TASR, mi) Az ősi kukoricától a legújabb nemesített fajtákig Szélmalomharc a víz és a rágcsálók ellen Visszasírjuk a tavalyi felvásárlási árakat A fiatal- és kisvállalkozásokat támogatnák f 1 %/fósi kukoricától a‘legújríbb fajtákig Több régióban tovább zuhanhat a termelés (Ján Krošlák felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents