Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-24 / 245. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 24. www.ujszo.com Igenis, van igény a birkapásztorokra Kevesebb pénzt kapnak a felesleges szakok VERES ISTVÁN Pozsony. A normatív támogatás emelésével, illetve csökkentésével próbálja alakítani a szakközépiskolák kínálatát az oktatási minisztérium. Peter Pellegrini tárcavezető a napokban beszélt arról, hogy magasabb, várhatóan 110 %-os normatív támogatást ítélnek majd oda azon szakok esetében, amelyek olyan munkaerőt képeznek, amelyre a piacnak szüksége van. A kevésbé keresett vagy feleslegesnek tartott szakok számára pedig csökkenthetik a normatívát, 90 %-ra. A minisztérium abból a listából fog kiindulni, amelyet év elején vett tudomásul a kormány, és amely tartalmazza a munkaerőpiacon keresett szakok jegyzékét, illetve azo- két, amelyek iránt nincs kereslet. A lista meglepő adatokat tartalmaz: hiányszakmának minősül például a kéményseprő, a juhtenyésztő, a lakatos, az ács, a molnár, a kertész és a kárpitos. A számítógépes grafikusok iránt viszont nincs kereslet - állítja az összesítés. Pellegrini a napokban újságírói kérdésre megerősítette: ebből a listából fognak kiindulni a normatív támogatás emelésénél vagy csökkentésénél. „Ezt a munkáltatók adatai alapján készítettük, vagyis a valóságot tükrözi. Bizony, egyes régiókban hiány mutatkozik az ilyen szakmákból is” - tette hozzá. A grafikusok és a rendszergazdák képzésével kapcsolatban elmondta: félrevezető a megnevezés, ugyanis ebben az esetben ez a képzés nem a számító- gépes szakemberek oktatását takarja, hanem más szakmákat, amely iránt tényleg nincs kereslet. RÖVIDEN A rendőrség békén hagyja Procházkát Pozsony. Nem indít bűnvádi eljárást a rendőrség Rados- lav Procházka elnökválasztási kampánya kapcsán, mely során az adócsalás gyanúja is felmerült. A botrányt az OĽaNO elnöke, Igor Matovič éltette, aki állította, Procházka a kampánya során hirdetést akart megjelentetni az újságjában - számla nélkül. Kettejük beszélgetéséről egy hangfelvételt is közzétett, ám a rendőrségnek ez sem volt elég, s bizonyítékok híján, miután mindkét politikust kihallgatta, lezárták a vizsgálatot. (SITA) Három mínusz a romapolitikára Pozsony. Továbbra is gyengének tartják a kormány romapolitikáját civil szervezetek, az elmúlt egy évre 3,54-es átlagot kaptak az intézkedések. Ez ugyan csaknem egytizeddel jobb, mint az egy évvel korábbi eredmény, de még mindig nagyon gyenge. A legjobb intézkedésnek az új, Roma közösségek atlaszának létrehozását tartotta a Milan Šimečka Alapítvány által felkért 41 fős értékelő csapat, amely csaknem 2-es átlagot kapott, a második helyen pedig 2,16-os átlaggal az egészségügyi asszisztensek képzése végzett. A legrosszabb értékelést a szepsi kommandós akció kivizsgálása, valamint az erről készült ombudsmani jelentés kormánybeli fogadtatása kapta, 4,85-ös átlaggal, (lpj) ÖSSZEFOGLALÓ Az eddigi eljárást éppen Gašparovič próbálta hátráltatni azzal, hogy egymás után nyújtotta be panaszait azokkal az alkotmánybírókkal szemben, akik szerinte elfogultak vele szemben. Čentéš hasonlóan járt el, végül panaszaik miatt a bíróság - ezen okból története során először - határozatképtelenné vált. A helyzeten csak az újonnan megválasztott köztársasági elnök, Andrej Kiska változtatott, aki államfőként visszavonta Gašparovič összes beadványát, így már semmi sem állt útjában annak, hogy a bíróság döntsön, a várt ítélethozás viszont tegnap is elmaradt, ismét Gašparovič közbenj árásnak következtében. Öt perccel a tárgyalás megkezdése előtt az Alkotmánybíróság megkapta a volt államfő írásos panaszát, melyben Gašparovič azt nehezményezte, hogy nem részese a tárgyalásnak. A bíróság egyrészt kijelentette, hogy ezzel nem sérülnek jogai, ugyanis a tárgyalás részese ä mindenkori államfő - ez esetben Kiska -, másrészt a lehetőséget adott neki arra, hogy Čentéš benyújtott panaszára írásban reagáljon. Ezért december 4-re napolták el a tárgyalást. Iveta Radičová kormánya még 2011-ben választotta meg Čentéšt főügyésszé. Gašparovič hónapokon át nem volt hajlandó kommentálni a főügyészválasztást, aztán kijelentette, a parlament jelöltjét nem fogja kinevezni. Az ország két évig volt főügyész nélkül, egészen 2013 júniusáig, amikor a sme- res többség megválasztotta Ja- romír Čižnárt főügyésznek, Gašparovič pedig halogatás nélkül kinevezte őt. Alkotmány- jogászok sem tudják megjósolni, milyen következményei lennének annak, ha a testület Čentéšnek adna igazat. Ez esetben ugyanis visszakerülne az aktuális államfő asztalára a Čentéš kinevezéséről szóló parlamenti határozat, úgy, hogy közben már be van töltve a főügyészi poszt, (dem, SITA) Alkotmánybíróság: Gašparovič nem részese a tárgyalásnak, mégis lehetőséget kap a reakcióra Tovább kísért a Čentéš-iigy Kassa. Tegnap sem született döntés az Alkotmánybíróságon Jozef Čentéš ügyében. A taláros testületnek arra kellene választ adnia, hogy megsértette-e a volt államfő, Ivan Gašparovič Čentéš alapvető emberi jogait azzal, hogy nem volt hajlandó kinevezni főügyésszé, holott a parlament megválasztotta. Jozef Čentéšnek még várnia kell (Gabriel Kuchta felvétele) A Dôvera egészségbiztosító az orvosokon keresztül figyelmeztetné a biztosítást nem fizetőket Díjbehajtóvá válhatnak az orvosok ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem kell meglepődnie a páciensnek, ha az orvosa amellett, hogy elmondja, milyen gyógyszereket javasol, arra is figyelmezteti, hogy díjhátraléka van a biztosítóval szemben. Ilyen figyelmeztetést kaphat akkor is, ha kiváltja a felírt gyógyszert, vagy kórházba kerül. A Dôvera azt kérte az egészségügyi szolgáltatóktól, hogy akár közvetlenül náluk is kifizethesse a beteg a díjhátralékot, vagy legalább pontos tájékoztatást kapjon a hátralék nagyságáról és a befizetés lehetséges módjáról. Egyben arra is figyelmeztetnék a beteget, hogy a következő alkalommal, ha tervezett kezelésről, krónikus betegségről van szó, nem írnak fel neki gyógyszert, ha nem fizeti ki a hátralékot. Motivációs díjként az orvosok megtarthatnák a befizetett díj 1 százalékát. Az erre vonatkozó szerződéskiegészítést az elmúlt hetekben az orvosszervezetek is jóváhagyták. Sok orvosnak azonban nem tetszik, hogy a biztosítási díj behajtói legyenek, az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) szerint sincs minden rendben ezzel az elképzeléssel, jelenleg vizsgálják az ügyet. A Dôvera hasonló javaslattal kereste meg a kórházakat és a gyógyszertárakat is. A biztosító szerint ez gyakorlatias megoldás. „Az orvosok és a kórházak számára ez nem kötelező, csak egy lehetőség” mondta a Pravda napilapnak Martin Kultan, a Dôvera vezér- igazgatója. A díjbeszedés egy bővebb szolgáltatás, a Biztonságos gyógyszerek online megoldás része. Ez lehetővé teszi az orvosok és a kórházak számára is azt, hogy lássák, milyen egyéb gyógyszereket használ a beteg, így ezt figyelembe véve tudnak kezelést javasolni, vagyis elkerülhető, hogy egymással ellentétes hatású készítményeket írjanak fel a betegnek. Az orvosok és a kórházak reakcióit figyelembe véve azonban kicsi az esélye, hogy a betegek nem kapják majd meg a szükséges kezelést. A kórházak a biztosító szolgáltatásának egyéb elemeit emelték ki, például azt, hogy tisztában lesznek a beteg által használt gyógyszerekkel. ,A tárgyalásokon a díjbeszedésről nem beszéltünk, mi nem fogjuk beszedni a hátralékokat” - állítja Marián Petko, a Szlovákiai Kórházszövetség elnöke. Az azonban megtörténhet, hogy a gyógyszerész a készítmény teljes árát kéri majd el az adóstól. A biztosítók ugyanis nem térítik a hosszabb ideje nem fizető biztosítottaknak minden gyógyszer árát, így a patikáknak eddig ez anyagi veszteséget okozott. Ez azokra a betegekre vonatkozik, akik maguk fizetik a járulékokat, például vállalkozók vagy nyilvántartásba nem vett munkanélküliek. Az alkalmazottakat ez a veszély nem fenyegeti. (lpj) A felmérés szerint a lakosság 71 százaléka tud spórolni, miközben a döntő többség a nehezebb időkre próbál meg valamennyit félretenni Átlagosan havi 96 eurót tudunk megtakarítani havi 645-ből ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Régiónkban a szlovákiai háztartások számítanak a legspórolósabbnak, a lakosság egyes rétegei között azonban jelentős eltérések vannak - derül ki az IMAS International piackutató társaság most közzétett felméréséből, amely a Szlovák Takarékpénztár megrendelésére készült. Eszerint egy átlagos szlovákiai lakos a bevételeiből havonta 96 eurót képes megtakarítani, 6 euróval többet, mint egy évvel korábban. Csak összehasonlításképpen: Csehországban ez 75, Magyarországon 49, Romániában 41, Szerbiában pedig 35 euró. „A szomszédos Ausztriában az egy főre jutó havi megtakarítás eléri ugyan a 188 eurót, Ausztriát azonban nem lehet összehasonlítani régiónk többi országával, hiszen az ottani bérek hatszor akkorák, mint például Romániában” - nyilatkozta Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztárelemzője. Havi 20 euró spói olás Hogy az elmúlt évhez képest Szlovákiában 6 euróval nőtt az átlagos megtakarítás összege, az elsősorban a munkaerő-piaci helyzet javulásával magyarázható. „Ősökként a munka- nélküliség, vagyis több ember jut állandó bevételhez. Ezzel párhuzamosan az idei első fél évben átlagosan 4,5 százalékkal nőttek a bérek, ami különösen jó adatnak számít, hiszen az előző években a növekedés ennek a felét sem érte el” - állítja Muchová. Szerinte a bevételnövekedésnek köszönhetően nőtt a lakossági fogyasztás, és az emberek több pénzt képesek megtakarítani is. A lakosság egyes rétegei között azonban továbbra is jelentős különbségek vannak. Negyedük havi 20 eurónál többet nem képes félretenni, a legtehetősebb 28 százalék ezzel szemben 100 eurónál többet is meg tud takarítani. Szlovákia ez utóbbiaknak köszönheti jó régiós helyezését. Bank helyett inkább otthon A most közzétett felmérés szerint a lakosság 71 százaléka képes spórolni, miközben a döntő többség a nehezebb időkre próbál meg félretenni bizonyos összeget. Megtakarításait az emberek több mint fele továbbra is banki takarék- számlákon keresztül próbálja meg fialtatni, csaknem ugyanÁtlagbérek néhány európai országban Ország Bruttó bér Nettó bér 1. Svájc 5968 4946 2. Norvégia 5595 3962 3. Luxemburg 4409 3119 11. Ausztria 3474 2283 13. Németország 3764 2275 24. Csehország 958 740 25. Szlovákia 835 645 26. Lengyelország 823 H 619 27. Magyarország 818 536 30. Románia 470 ! 334 31. Bulgária 383 300 • Forrás: Eurostat, Postabank ennyien kötnek azonban élet- biztosítást is. Mivel a bankok egyre alacsonyabb kamatokat kínálnak, az elmúlt évhez képest 2 százalékponttal 35 százalékra nőtt azok aránya, akik otthon tartják megtakarításaikat. Épp az alacsony kamatok miatt azonban egyre többen vásárolnak befektetési céllal ingatlant (17%) vagy aranyat (8%). A részvényektől és a kötvényektől a többség azonban még mindig ódzkodik, ez utóbbiakra, mint befektetési lehetőségre a megkérdezettek alig ötödé tekint pozitívan. Tudunk spórolni A megtakarítások mértéke nem minden esetben függ a bérek nagyságától. Hogy régiónkban az osztrákok képesek a legtöbb pénzt félretenni, az annak köszönhető, hogy nyugati szomszédunknál az Eurostat jelentése szerint tavaly 2283 euró volt a havi nettó átlagbér. Szlovákiában ez csak 645 euró volt, 3,5-szer kevesebb, mint Ausztriában, vagyis érthető, hogy a megtakarítások mértéke is alacsonyabb, mint a gazdagabb szomszédnál. Csehországot azonban úgy sikerült leköröznie Szlováldának a megtakarításokban, hogy az ottani nettó átlagbér 740 euró, vagyis nagyjából 100 euróval több, mint nálunk. „Az egyes országok bér- színvonalának az összehasonlításánál nem szabadna megfeledkeznünk az árakról sem, hiszen ezek a nyugat-európai országokban jóval nagyobbak, mint nálunk” - állítják a Postabankelemzői. (mi, SITA)
