Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-24 / 245. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 24. Közélet 3 Lezárult a közel egy hónapos meghallgatási procedúra jövő héten hivatalba lép az unió kormánya Munkához lát Juncker csapata Strasbourg. Felállt a 28 tagú új Európai Bizottság. A biztosjelöltek európai parlamenti meghallgatása ezúttal is tartogatott viharos pillanatokat, ám végül csak egy jelöltet küldtek haza. Az új testület 2019-ig lesz hivatalában. ÖSSZEFOGLALÓ Kicsit tovább tartott a tervezettnél, ám nagyobb problémák nélkül megalakult. A 28 tagú Európai Bizottságot (EB) szeptember elején mutatta be Jean-Claude Juncker - akit már korábban megválasztottak a testület vezetőjévé a 27 biztosjelölt közül csak egy nem élte túl a brüsszeli „grillezést”. Juncker és Merkel puszija. Nagy európai egyetértésben fogant a bizottság. (SITA/ AP-felvétel) Nagy pártok alkuja Ahhoz képest, hogy előzetesen hány problémás jelölt volt, ez a szám kicsinek is mondható. Az egyedüli kieső a szlovén Alenka Bratušek volt, aki amellett, hogy nem értett a neki szánt portfolióhoz, még súlyos politikai hibát is elkövetett - saját magát jelölte a posztra. Bukásához mégis leginkább az járult hozzá, hogy nem a két nagy politikai blokk - a néppárti vagy a szocialista - valamelyikének tagja volt. Az EB tagjait a tagországok kormányai jelölik - mindegyik állam egyet -, ám az Európai Parlament hagyja jóvá a testületet. A tagországok túlnyomó többségében vagy a néppárthoz (ÉPP) vagy a szocialistákhoz (S&D) tartozó kormány van hatalmon, így a jelöltek nagy része közülük kerül ki. Az EP-ben pedig ez a két frakció együtt többségben van, vagyis a jelöltekről gyakorlatilag a két nagy blokk alkuja dönt. Ha az egyik frakció a kisebbek segítségével megfúrja a másik blokkhoz tartozó biztosjelöltet, akkor válaszlépésként szintén egyik jelöltje elvesztésével számolhat. Ezért is történhetett meg, hogy a problémásabb néppárti (pl. a spanyol vagy a magyar) és szocialista (pl. a francia) jelöltek végül átmentek a „vizsgán”. Kecskére a káposztát Több jelölt szakmai felkészültségét komoly kritika érte, mások esetében korábbi politikai botrányok vagy pikáns ügyek kerültek felszínre. Utóbbira jó példa a román jelölt, Cornelia Cretu, akinek néhány éve az egyébként nős Colin Powell korábbi amerikai külügyminiszterrel volt szerelmi afférja. Valaki feltörte Cretu elektronikus postaládáját, amelyben Powellnak írt, pikáns mailek voltak. Később Romániában felmerült, hogy a szocialista Cretu az oroszok embere lehet, s ilyen minőségében bonyolódhatott kapcsolatba a volt amerikai csúcspolitikussal, ám a spekulációk nem nyertek bizonyítást. Cretu szerencséjére ügyéről az elmúlt hetekben alig esett szó, ugyanis voltak nála problémásabb - vagy problémás országokból érkező jelöltek. Kecskére bízták a káposztát - ez több biztos esetében is visszatérő probléma volt. A spanyol Miguel Arias Canete ldíma- és energiaügyi biztos lett, pedig nyáron még jelentős olajipari érdekeltségei voltak. A szocialista Pierre Moscovici- nak gazdasági és pénzügyi biztosként a költségvetési szigorra kell figyelnie, miközben francia pénzügyminiszterként ezt mindig megkerülte. A brit Jonathan Hill, aki korábban a londoni City pénzügyi lobbistája volt, a pénzügyi szolgáltatásokért és a bankunióért felel. 300 milliárd fejlesztésre Az Európai Bizottság ötéves mandátumú, vagyis 2019 novemberéig lesz hatalmon. Juncker ígéretet tett arra, hogy még karácsony előtt beterjeszti a már korábban kilátásba helyezett, 300 milliárd eurós beruházásösztönző csomagtervet. Az új bizottság, az eddiginél strukturáltabb testület lesz. Juncker sokkal több jogkört adott át alelnökeinek, mint hivatali elődje, Jósé Manuel Bar- roso. A testületnek hat alelnö- ke lesz, közülük az első alel- nök, a holland Frans Timmermans lesz Juncker helyettese. A bizottság november elsején lép hivatalba. (MSz, MTI) Navracsics súlytalan, Šefčovič komoly posztja Miről dönthet a szlovák és a magyar biztos ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Sztrádák és világűr helyett gázvezetékek. Maroš Šefčovič szlovák biztos a szlovén jelölt hazaküldése miatt más szakterületet kapott, mint amit eredetileg Jean-Claude Junkcer EB-elnök neki szánt. A portfoliók beosztásáról az Európai Bizottság - kvázi az EU kormányának - feje dönt, több szempontot is figyelembe véve. Egyrészt a nagyobb tagállamoknak megfelelő súlyú portfoliókat kell biztosítani, nem megsértve a kisebbeket sem, egyensúlyban kell lennie a déli és északi, valamint a nyugati és a keleti tagállamoknak adott szakterületeknek is. Emellett az erős feminista lobbi miatt figyelnie kell az EB-elnöknek arra is, hogy megfelelő számú nő kerüljön a testületbe, és ne játszanak alárendelt szerepet. Šefčovič, annak ellenére, hogy egy kis tagállam kormánya jelölte, viszonylag fontos portfoliót kapott első és második alkalommal is. A közlekedésügy több konkrét feladatot tartalmaz, nagy költségvetéssel, ám az energiaunióért felelős biztosi poszt is jelentős - stratégiai fontosságú döntéseket kell megalapoznia. Az uniós kormányfők pár hónappal ezelőtt egyeztek meg abban, hogy szorosabbra fűzik energiapolitikájukat. Ez nem csak új vezetéket, a létező hálózatok összekapcsolását jelenti, hanem a szabályozások egységesítését is - a távlati cél egy közös uniós energiapiac létrehozása. Ezzel nemcsak az Oroszországgal szembeni függőséget szeretné csökkenteni az EU, hanem a nagy, közös piacnak köszönhetően elvileg alacsonyabb árakat is el lehetne érni. Az ezzel kapcsolatos tervek kidolgozása és megvalósítása lesz Šefčovič feladata, egyben saját hivatalát is ki kell építenie. Korábban ugyanis nem volt ilyen poszt a bizottságban, csak energiaügyi biztosa volt a testületnek, melyet a német jelölt látott el. Az ő feladatait osztották most ketté: az agenda egy részét a spanyol biztos viszi (övé az energiapolitika), a másikat Šefčovič. Az orosz- ukrán konfliktus különösen nagy fontosságot kölcsönöz ennek a biztosi pozíciónak. Navracsics Tibornak szerényebb portfolióval kell beérnie. Eredetileg a kultúra-, oktatás- és ifjúságpolitika mellett az uniós polgárságnak nevezett feladatkör is a magyar jelöltté lett volna. Utóbbi témakört végül a görög biztos kapta meg, mivel Navracsicsot egyebek mellett a magyar kormánynak a civil szervezetekkel kapcsolatos viszonya miatt is támadták a meghallgatáson. Az EP szakbizottsága személyének bizalmat szavazott, ám más portfoliót javasolt neki. Az uniós polgárság helyett a sportügyeket kapta. Egy tagállami kormányban az oktatás és a kultúra is viszonylag fontos szakterület lenne, ám az EU-nak minimális jogkörei vannak ezen a téren (ugyanez vonatkozik a sportra is). Ezt a „minisztériumot” kapta 2004-ben Ján Figeľ is, akiről ötéves brüsszeli ténykedéséről sok maradandó emléke nem maradt a szlovákiai közvéleménynek. Az elmúlt öt évben a ciprusi biztosé volt a portfolió. Elemzők szerint sok dolga nem lesz a magyar politikusnak, rajta múlik majd, hogy tud-e olyan projektekkel előállni, amelyek kissé nagyobb súlyt kölcsönöznek tárcájának. (MSz) Az amerikai nagykövetség figyelmeztette a szlovák külügyminisztériumot, hogy megtiltja a korrupcióba keveredett személyek beutazását Nem csak magyar állampolgárokat tehetett feketelistára az USA ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem erősítette meg, de nem is cáfolta a pozsonyi amerikai nagykövetség, hogy szlovák állampolgárokat is kitiltottak az Egyesült Államokból. Mint ismert, Magyarországról hat, kormányzathoz köthető személy beutazását tiltották meg, magyar lapok szerint viszont az „akció” nem csak déli szomszédunkat érinti, több más közép-európai állam korrupcióval gyanúsítható személyével szemben is hasonló intézkedést foganatosított az amerikai fél. Az ügyben megkerestük a szlovák bel-, valamint a külügyminisztériumot. Mindkét helyről azt a választ kaptunk, hogy ők nem tudnak olyan szlovák állampolgárról, akinek ilyen okok miatt az USA megtiltotta volna a beutazást. „Az USA hivatalos képviselői különböző találkozók alkalmával ismételten hangsúlyozták, hogy a korrupcióellenes harc az amerikai külpolitikában kiemelten fontos kérdés lesz, s figyelmeztettek, hogy megtiltják a beutazást olyan személyeknek, akik korrupciós ügybe keveredtek vagy akiket emiatt már elítéltek” - mondta lapunknak Peter Susko, a külügyminisztérium szóvivője. Többet az amerikai nagykövetség sem árult el. „Nem tájékoztatunk részletesen az egyes vízumkérvényekről” - írta a nagykövetség lapunknak, hozzátéve: az amerikai szövetségi törvény alapján bizalmasan kell kezelniük az ottani szerveknek ezt a kérdést. Vagyis: ha van is ilyen tiltás, nem adhatják ki az információt. Egyébként Magyarországon is csak azért pattant ki az ügy egy hete, mert egy kormányközeli lap úgy írt róla, mint a magyar kormány ellen intézett támadásról. Ha a magyar kormányhoz közeli körök nem szellőztetik meg az ügyet, kicsi az esélye, hogy kitudódott volna az eset, az amerikaiak ugyanis csak a cikkre írt reakcióban ismerték el, hogy valóban megvonták a beutazási engedélyt viszonylag magas rangú kormányzati tisztviselőktől. Azt viszont máig nem pontosították - a már említett szövetségi törvényre hivatkozva hogy kiről van szó. Nem csak Magyarországot sújtják A hvg.hu információi szerint a büntetőintézkedés nem feltétlenül Magyarország-specifikus és az időzítés sem véletlen. Viktoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese az elmúlt hónapokban több közép-kelet európai ország külügyi tisztviselőivel is tárgyalt közvetlenül, ahol megismételte a kritikáit, és azt is elmondta, konkrét intézkedések várhatók. Romániában - feltételezhetően a belengetett amerikai intézkedések hatására - eddig nem látott fokozatra kapcsolt az ottani korrupcióellenes ügyészség. Egy sor, korábban érinthetetlennek hitt, a román politikai elittel szoros kapcsolatban álló oligarchát, vagy éppen politikust tartóztattak le. A napokban pedig Horvátországból érkezett hír több jelentős helyi politikus letartóztatásáról - többek között a zágrábi polgármestert is őrizetbe vették. A magyar-orosz viszony is probléma , A magyar kormány továbbra is úgy tesz, mintha nem tudná, hogy kikről van szó, pedig a sajtó már napok óta tudni véli, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és más magas rangú vezetői szerepelnek a listán. Kurt Volker, az Egyesült Államok korábbi NATO-nagy- követe az atv.hu hírportálnak azt nyilatkozta, hogy nem csak a korrupció váltotta ki az USA elégedetlenségét Magyarországgal szemben. Szerinte a napokban Washingtonban tárgyaló Szijjártó Péter magyar külügyminiszter konkrét listát kapott a problémás területekről. Úgy véli, a legélesebb kérdés a Magyarország és Oroszország közti viszony. Nézetkülönbség van Amerika és Magyarország között, például az Oroszország elleni szankciókkal vagy a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban. „Nem azt várjuk, hogy Magyarország rövid határidőn belül állítsa le a paksi bővítést, de szeretnék azt látni, hogy értik, miért probléma, ha ilyen irányba megy az ország.” Forrásaink szerint kicsi az esélye, hogy Szlovákiából is megtiltották volna valakinek a beutazást, mivel itt kevés olyan amerikai nagyvállalat telepedett le, amelynek problémát okozhat az állami korrupció. Érdekes lesz azonban megfigyelni, hogy Szlovákiában a következő hetekben történnek- e hasonló lépések, mint Horvátországban vagy Romániában. (MSz, dem) Tilos a behajtás (Vladimír Šimíček illusztrációs felvétele)
