Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-22 / 243. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 22. Vélemény és háttér 7 Ha az ököljog érvényesül, Magyarország és a kisebbségi magyarok húzzák a rövidebbet Magyar, orosz - két jó barát? A magyar nacionalisták többsége valószínűleg úgy gondolja, ha az oroszok pártjára állunk az ukrajnai konfliktusban, akkor a ma­gyarok javára is változhat­nak a határok, j avulhat a kisebbségben élő magya­rok helyzete, sőt gazdasági előnyökre is szert lehet tenni. Nos, mindez ponto­san fordítva igaz. GÁL ZSOLT Valószínűleg ezeknek a meg­fontolásoknak nagy szerepük volt abban, hogy a korábban az oroszokat finoman szólva nem kedvelő magyar nacionalisták viszonylag gyorsan oroszbarát­tá lettek. Alighanem felsejlik előttük az ábránd: ha Oroszor­szág elragadhatta a Krímet Uk­rajnától, akkor mi is visszave­hetjük Erdély vagy a Felvidék, meg főleg Kárpátalja egy részét. Ezzel „felszabadítjuk” a határon túli magyarokat és akkor bo­nuszként még olcsóbb gázt vagy a piacukra való bejutást is kap­hatunk az oroszoktól. No, akkor számoljunk egy ki­csit. Ha a nemzetközi jogi alap­elvek helyett valóban az ököljog érvényesülne, és a Krím lenyúlá- sának mintájára az erősebb or­szágok területet csatolhatnak el a gyengébbektől, akkor mond­juk magyar-román viszonylat­ban ki is az erősebb? Természe­tesen Románia, kétszer annyi lakossal - és ehhez még Moldo- vát sem kell „lenyelnie”. Ez utóbbival, meg Szerbiával és Szlovákiával együtt az arány nyomasztó, három és félszeres­re nő. És akkor Ukrajnát már in­kább ne is számoljuk ide. Ha va­lóban odáig fajulna a helyzet (reméljük, nem fog), hogy az or­szágoknak újra területi vitáik lennének, akkor egy feltámadt kisantant ellenében Magyaror­szág húzná a rövidebbet. Érde­kes módon nacionalista testvé­reink fejében a határmódosítá­sok kapcsán Magyarország mindig a nyertes szerepében van, az fel sem merül, hogy to­vábbi területeket is veszíthet. Az ököljogot persze a kisebb­ségi magyarok sínylenék meg a legjobban. Vajon a Tusnádfür- dőn Orbánnak tapsikoló erdélyi magyar hallgatóság mit szólna ahhoz, ha a román elit is a ma­gyar miniszterelnök által példa­ként említett országokat (Orosz­ország, Kína, Törökország) te­kintené követendő példának. A nemzetiségi jogok tekinteté­ben... Nem eléggé nyilvánvaló, hogy a kisebbségek szempont­jából a liberális demokrácia a le­hető legjobb rendszer és minden más sokkal rosszabb nála? A kommunista éra alatti nemzeti­ségi elnyomás nem volt elégsé­ges történelmi lecke? Határon túli magyarok: ki kér a kínai vagy az orosz nemzetiségi poli­tikából? Jelentkezzen! Ugye senki, de akkor mit tapsikoltok? És végül ott az elvesztett ha­talmas orosz piac mítosza. Csakhogy oda a belépéshez nem elég a rengeteg oroszbarát nyi­latkozat, a paksi bővítés orosz ál­lami cégeknek adása, a Déli Áramlat támogatása, még az Uk­rajna irányába zajló reverz gáz­szállítás leállítása sem. Vagy Magyarország felmentést ka­pott a Nyugat elleni orosz szank­ciók alól? Nem. Ehhez bizony ki kellene lépni a NATO-ból meg az EU-ból (ahová a magyar kivitel bő 80 százaléka irányul). Tény- legezt akarjátok? Ha igen, akkor mondjátok ki nyíltan. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének ok­tatója és a Híd frakcióvezető­jének gazdasági tanácsadója JEGYZET Vizes gumicsont VERES ISTVÁN Megszokhattuk már, hogy ha Robert Fico saj­tótájékoztatót hív össze, akkor nagyon el akar mondani vala­mit. Nyilván nem az újság­írókkal akar beszélgetni, ők ugyanis továbbra sem tar­toznak a kedvencei közé. Szóval, ha Fico kiáll a kame­rák elé, akkor beszélni akar, méghozzá sokat, szerinte fontos dolgokról. Tegnap ő és párttársa, Pavol Paška kö­zös sajtótájékoztatót tartott - hosszan és kimerítően be­széltek valamiről, aminek a jelentősége nulla. A víz ex­portját megtiltó alkotmány- módosításról van szó, amely kimondja, hogy tilos ivó- és ásványvizet kivinni a határo­kon közlekedési eszközök­kel, csöveken keresztül, kivé­tel a palackozott ásványvíz. Fico és Paška beszámolt ar­ról, milyen fontos döntés született, és miért fontos megvédeni a vizet, a mi vi­zünket. Hogy ne herdálják el - szögezte le Fico. Majd meg­jegyezte, hogy Szlovákiának óriási ivóvíztartalékai van­nak. „De ez nem azt jelenti, hogy nem fogyhatnak ki” ­tette hozzá bölcsen. Bizony, vagyunk így még néhány do­loggal, például a levegővel, a brindzával és nem utolsó sorban a neonácikkal, ame­lyekből Szlovákiának szintén kimeríthetetlennek tűnő tar­talékai vannak. Persze nem kell az ügyet elbagatellizálni, a víz védelme ugyanis fon­tos. Jó lenne, ha ezt azok is tudatosítanák, akik fogmo­sás közben nem zárják el a csapot, és azok is, akik ivó­vízzel öntözik a kertet ahe­lyett, hogy felfognák az eső­vizet. De ne hagyjuk magun­kat átverni, a Smer ugyanis nem elsősorban azért módo­sított tegnap alkotmányt, mert meg akarja védeni a vi­zet, hanem azért, mert nyár elején elfogadott egy tör­vényt, amelynek megfogal­mazása alapján nem világos, hogy tiltja vagy engedélyezi- e az ivóvízzel való üzletelést. Ezt próbálta helyrehozni egy nemes, alkotmányos gesz­tussal, deklarálva, hogy összefogott az ellenzékkel, és megvédte a vizet. Hálás téma. Nincs politikus, aki ne rabolna rá, hiszen a víz ab­szolút pozitív dolog az éle­tünkben. Melyik választó mondana már rosszat arra a politikusra, aki a vizet védi? Na ugye. Szóval a lényeg rö­viden: a víz exportját tiltó alkotmánytörvény károsnak nem mondható, de elsősor­ban egy gumicsont a válasz­tóknak. KOMMENTAR Kampányfinis MARIÁN LEŠKO 2 Hivatalosan egy hét múlva kezdődik a hely- WM hatósági választások kampánya, a valóságban L—_/■ azonban már hetek ótajavában tart. A válto- ' mm zás annyi lesz, hogy október végén a sajtóban UpE ' * 1 is megjelennek a politikai hirdetések, de a hi- mr A vatalos kezdet valójában már csak a kampány lecsengése. A komolyabb jelöltek és szponzo­raik a hivatalos kezdet elé időzítették a komolyabb kiadáso­kat, hogy aztán végül kimutathassák, a kampányidőszakban megint betartották a kiadásokra vonatkozó előírásokat, így megy ez évek óta, választásról választásra. A média kitar­tó bírálata ellenére semmi sem változik, ajelöltek megkerü­lik a vonatkozó törvényeket, és mindannyiuk közös érdeke, hogy ne lehessen szigorúbban ellenőrizni, ki és mennyi pénzzel járult hozzá megválasztásukhoz. A 2010-es helyhatósági választások után az elemzők azt val­lották, nem jelentett automatikusan hátrányt a nagyváro­sokban, ha valaki függetlenként, párttámogatottság nélkül indult. Mostanra változott a helyzet. A pártoktól való függet­lenség előny a választó szemében, és a pártkatonák kezdenek hátrányos helyzetbe kerülni. Pompásan megfigyelhető ez a megyeszékhelyeken induló polgármesteijelölteknévsorán. Nyolcból négy városban még a politikai palettán egyértelműen domináló Smer is független jelöltet támogat, és még az sem zavarja, hogy az „ő”jelöltje mögé sorakozott fel több parlamenti ellenzéki párt is. Mint Pavol Haulík szocioló­gus megjegyezte, a pártok hitelüket vesztették a választóknál, és soha nem indultak még ilyen jó eséllyel a függetlenek. Az ellenzéki pártok viszont sok helyen elszalasztottak a lehe­tőséget a közös jelölt indítására - csupán egyetlen megye- székhelyen kötöttek választási koalíciót. Ezzel szemben öt megyeszékhelyen egymás ellenében indítják jelöltjeiket, nö­velve ezzel a Smer által támogatott jelölt megválasztását. A négy évvel ezelőtti helyzethez képest egy komoly változás történt. 2010-ben még nem volt bűncselekmény a szavazat­vásárlás, 2012 óta már az - és ez a szavazatáért pénzt elfo­gadó választópolgárra is vonatkozik. A Btk. idevágó paragra­fusa szerint két év szabadságvesztés fenyegeti azt, áld pénzt „ígér, kínál vagy átad” a választónak annak fejében, hogy az egy bizonyos jelöltre vagy pártra szavazzon. De egy év sza­badságvesztés fenyegeti azt a választót is, aki elfogadja a pénzt, vagy szavazata fejében pénzt kér. Nos, ez utóbbit ép­pen az alapján vezették be, ami a legutóbbi helyhatósági vá­lasztások idején történt egyes településeken. A 2010-es választások eredményével még sokáig kénytelen volt foglalkozni az Alkotmánybíróság. A Btk. módosítása után az idei választások a rendőrséget és a bíróságokat terhe­lik majd, nem pedig az Alkotmánybíróságot. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora FIGYELŐ Elkapkodták az Ebolát Nincs raktáron több Ebola: a vásárlók elkapkodták a Gi- antmicrobes Inc. nevű cég Ebola-vírust ábrázoló plüssfi­guráit. A cég szerint a figurák nevelési célzattal készülnek. A vírusok, baktériumok és egyéb mikroorganizmusok plüssfiguraként való meg­formálásával foglalkozó ame­rikai vállalat közölte, hogy tel­jesen kifogyott az Ebola-ví- rusból: a 9,95 dolláros kis Ebolából, a 29,95 dolláros óriás Ebolából és a 14,95 dol­lárba kerülő petricsészés Ebo­lából is. Az elsősorban Nyu- gat-Afrikában több mint 4500 halálos áldozatot követelő Ebola-járvány kitörése óta a vásárlók elkapkodták a fél pe­recre hasonlító plüssvírust. „1976-os felfedezése óta az Ebola a mikrobák ragadozó­jává vált” - írja a vírusról a connecticuti központú Gi- antmicrobes, amely 2002- ben négy modellel indult, de ma már több mint 150-féle mikrobát kínál plüssjátékként különböző méretekben, a legnagyobb 60 centiméteres. „Ne akard elkapni az Ebo­lát!” - figyelmezteti a gyere­keket a betegségre a honlap. ,A rövid, 2-21 napos lap- pangási időszakot láz, fáj­dalmak, torokfájás és gyen­geség tünetei követik, ezután hasmenés, hasfájás, hányás, külső és belső vérzések lép­nek fel. Az esetek 50-90 szá­zalékában a kór halállal végződik.” A Giantmicrobes legna­gyobb ügyfelei között van az Egészségügyi Világszervezet (WHO), gyógyszercégek és az Amerikai Vöröskereszt. Arról nincsenek információk, mennyi Ebola-plüssvírust adott el a cég, amelynek fi­gurái között a lépfene, a ko­lera, a dengue-láz, a pestis és a kankó kórokozója is megta­lálható. A vállalat korábban azt közölte, hogy összesen már több mint 10 millió plüssmikrobát adott el szerte a világban. (MTI)- A víz örüljön, ha megfürdök benne, felőlem nyugodtan kivihetik!

Next

/
Thumbnails
Contents