Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-20 / 241. szám, hétfő
4 Vélemény És háttér ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 20. www.ujszo.com KOMMENTAR Ennyit a kultúráról VERES ISTVÁN A filozófia a teológia szolgálóleánya, szólt az aranyszabály a középkorban. A kultúra a politika szolgája, gondolhatjuk 2014-ben Szlovákiában. Az elmúlt héten az egyedül kormányzó Smer politikusainak két olyan megnyilvánulása is volt, amely ezt alátámasztja. Először Peter Pellegrini oktatási miniszter osztotta ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) kutatóit, akik tiltakozni mertek az anyagilag egyébként is aluldimenzionált intézmény csökkentett 2015-ös költségvetése miatt. Veszélyben a folyamatos kutatás, . megszűnhet az akadémia néhány részlege - állítják. A miniszter pedig visszaüzente, nyugalom, sikerült néhány milliós pluszt kiharcolni a tárcának, amiből akár a SAV is részesülhet, és most jön a lényeg... Pellegrini úgy véli, a SAV majd akkor kaphat több pénzt (vagy annyit, amennyit eddig), ha értelmes és jövedelmező kutatási projekteket indít, nem pedig a Föld gömbölyűségét igazoló kutatásokra, és hasonló értelmetlenségekre szórja a pénzt. Csodálatos, hogy a pénzügyi államtitkárból néhány hónapja oktatási miniszterré átvedlő Pellegrini már azon a szinten van, hogy meg tudja állapítani, miről érdemes kutatásokat folytatni az akadémia szakembereinek, és miről nem. Persze részben neki is lehet igaza - mindegyik köz- intézményben találkozhatunk pénznyelő posztokkal és szerződésekkel, miért pont az akadémia lenne kivétel. De ha azt várja a tudományos kutatásoktól, hogy profitot termeljenek, akkor csalódni fog. A kultúra és a kutatás leginkább viszi a pénzt, csak a legritkább esetben hozza. Ez mindig így volt, ennek ellenére mindig érdemes volt áldozni rá. Apropó kultúra: a héten kiderült, hogy a pozsonyi vár mellett megépítendő mélygarázs feltáratlan ókori régészeti leleteket veszélyeztet. Alojz Hlina független képviselő az egyik leghiperaktívabb honatya, nagyjából minden tizedik sajtótájékoztatójára érdemes odafigyelni. A képviselők számára készülő garázs esetében nehezményezte, hogy az ókori római, valamint nagymorva lelőhelynek számító pozsonyi várdombon csak úgy kibágereznek egy mélygarázst, a leletekkel meg lesz, ami lesz. Meg hogy normális országokban az ilyen helyeken igyekeznének minél alaposabban feltárni a több ezer éves maradványokat, hogy kiállíthassák őket a turistáknak. Ebben pedig igaza van. Pavol Paška házelnök az első Smer-kormány alatt komoly kulturkampfot folytatott a vár udvarán felállított neodisneyland-stílusban készült Szvatopluk-szobor kapcsán. Bár a történészektől a régészeken keresztül az építészekig mindenki megmondta, hogy a szobor nem való arra a barokk udvarra, és egyébként sem korhű az alak megformálása, Paška a nagymorva hagyományokkal és az identitással érvelt, na meg azzal, hogy a művészet mindenkinek mást jelent. Most valahogy nem érdeklik őt a nagymorva leletek, amelyek a vár mellől esetleg előkerülhetnének. Tehát ennyit a kultúráról. Megelégelheti az unió a brüsszeli támogatások lenyúlását és szétlopkodását Tűréshatár Az aktuális hatalom pontosan addig terjeszkedik, amíg el nem éri az őt kordában tartó határok valamelyikét. Ha itthon nem működnek, akkor külföldről jön az orron koppintás. LOVÁSZ ATTILA Az, hogy egy-egy köztisztségviselő nem tehet meg bármit, nem amerikai, nem uniós érdek, hanem az állampolgárok érdeke. És ha az itthoni fékek nem működnek, a külföldi dádá is a honi polgárok érdekeit szolgálja. Volt részünk ebben Szlovákiában (gondolom, még lesz is), hiszen a küencvenes évek végén a mečiari garnitúra heti rendszerességgel kapta a diplomáciai figyelmeztetéseket, azok pedig hozzájárultak a választói magatartás változásához. Két hasonló eset történt az elmúlt héten. Az egyik, a magyarországi - egyelőre kevésbé olvasható. Pár üzletember feketelistára került az USA-ban, köztük például az adóhatóság első embere, mégpedig korrupt magatartásért. Demokratikus országban ez a világvége - az adóhatóság minden szabad országban az egyik olyan intézmény, amelytől a politikusok is félnek. Magyarország meg produkált egy olyan adófőnököt, akit korrupt magatartásért kiutasítottak az EgyesültÁllamokból. A csehországi eset viszont a választók számára olvashatóbb lesz idővel. Közvetlenül érintheti ugyanis az adófizetőket és a választókat. Prágát a múlt héten finoman figyelmeztették, hogy nemcsak a CEO (Corporate Europe Observatory) független szervezet, hanem az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága is komolyan foglalkozik Andrej Babiš pénzügyminiszter és egyben nagyvállalkozó súlyos összeférhetetlenségi problémájával. Az első figyelmeztetés még márciusban jött: IngeborgGrässle, a már említett bizottság Prágában rapor- tőröző tagja elmondta, össze- egyezhetetlen az Agrofer tulajdonosi pozíciója a pénzügyminiszteri poszttal, s ebben az EP komoly problémát lát. A figyelmeztetést a napokban megismételte a bizottság. A kérdés persze nem az, meddig szólogatnak oda, hanem az, mikorra fajul odáig a dolog, hogy ez az uniós pénzek leállítását jelentheti Csehország számára. Ne feledjük, aközberuházásoktöbbmint 65 százaléka brüsszeli pénzekből valósul meg, s ha ez az összeg nem jelenne meg a cseh büdzsében, a költségvetés összeomlana. Persze, ez így még nem hangzott el. De csak idő kérdése, hogy a tiszta befizető államok reprezentációi mikor horkannak föl. Mikor teszik föl a kérdést, vajon a német, a francia vagy akár a dán adófizető ugyan miért finanszírozná Babiš (vagy akár a magyar Közgép vagy bármely szlovák pénzügyi csoport) további gazdagodását? Míg az USA csak fölemelt ujjal és szokatlanul szigorú módon kitiltja egy szövetséges állam adóhatósági főnökét, az unió akár megelégelheti, hogy az országainkban könnyen jött pénznek aposztrofált támogatásokat széttrancsírozzák és jókora szeleteket vágnak ki belőlük. Lehet örülni, hogy az elkövetkezendő években nagyobb támogatások jönnek az annyiszor elmarasztalt Brüsszelből, de vigyázat: ha nem jönnek, nagy bajban leszünk. S ha azért nem jönnek, mert egyének, hatalmon levők nem tudnak viselkedni, akkor aztán meg lehet kérdezni, miként jutottak a hatalmukhoz. De akkor már késő lesz. Az USA több mint egy éve folyamatosan küld jelzéseket a magyar kormánynak, baráti tónusban, ilyen volt Bili Clinton és Barack Obama beszéde Kiket tiltottak ki Amerikából? - majdnem mindenki ég a kíváncsiságtól TALLÓZÓ Nem férhetnek hozzá az Egyesült Államokban levő vagyonukhoz azok a magyar kormányhoz közeli személyek, kormánytisztviselők, akiket tiltólistára tett az Egyesült Államok. Ott tanuló gyerekeiket is kiutasíthatják az országból. Stigmaként rajtuk maradhat a mostani ügy, üzletet egykönnyen aligha fognak tudni kötni - mondta a hvg.hu által megkérdezett szakértő. Az amerikai külképviselet tájékoztatása szerint bizonyos magyar magánszemélyekről úgy találták, hogy nem jogosultak a belépésre az Egyesült Államokba, ugyanis „hiteles információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezek a személyek korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak”. A magánélet védelmét célzó amerikai törvények miatt a neveket azonban nem adhatják ki - közölte a nagykövetség. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kijelentette, azt váija az Egyesült Államok kormányától, hogy bocsássa rendelkezésre azokat a hiteles információkat. Túllőtt a célon a lakájsajtó A 444.hu értesülései szerint az amerikai fél nem akarta nyilvánosságra hozni a kitiltásról szóló intézkedéseket. Az USA csendben is ki tudta volna fejezni elégedetlenségét a magyar diplomáciának. Csakhogy a botrányos ügyet a magyarok (és nem kizárt, hogy a személyükben is érintettek) a nyilvánosság elé vitték. A kiszivárogtatás helye a Századvég lapja, a Napi Gazdaság volt. Arról írt, hogy a magyar adóhatóság (NAV) néhány amerikai cégnél vizsgálatot tartott, és bosszúból az adóhatóság vezetői ellen utazási korlátozást léptettek életbe. A cikk arra volt kihegyezve, hogy az amerikaiak akarják akadályozni a magyar szervek munkáját. Csakhogy az amerikai képviseletet vezető ügyvivő azonnal tiltakozott, sajtótájékoztatón mondta el, nem volt semmilyen adóhatósági vizsgálat amerikai cégeknél, viszont a kitiltott magyar személyeket konkrét korrupcióval gyanúsítják, melyeket szilárd bizonyítékokra alapoznak. Azt is mondta, hogy a magyar kormánynak minden információja megvan ahhoz, hogy ha akarja, feltárják ezeket az ügyeket. Kenőpénzt kértek Nem hivatalos értesülések szerint kormányhoz közel álló személyek az utóbbi másfél évben több esetben megpróbáltak kenőpénzt szerezni amerikai nagyvállalatoktól. Amikor egy amerikai óriásvállalat kutatásfejlesztésre akart pályázni milliárdos nagyságrendben EU-s támogatásra, a pályázatot formai okokra hivatkozva a magyar állam elutasította, majd a cég vezetése informálisan jelzést kapott, hogy megfelelő tanácsadók bevonásával el lehet intézni a dolgot. A tanácsadóknak tetemes összeget kellett volna fizetni nem létező munkákra. Egy másik amerikai nagyvállalatot arra kértek, írasson tanulmányt egy bizonyos céggel, és cserébe biztosítják az állami megrendeléseket. Ezután az érintett cég még vissza is szólt az amerikaiaknak, hogy írják meg a tanulmányt maguknak, hogy a teljesítési igazoláshoz legyen mit csatolniuk. Áz amerikai állam a magyar hatóságokra bízta, hogy eljárást indítanak-e az általuk ismert korrupciós ügyekben. Voltak „baráti” figyelmeztetések Az USA több mint egy éve folyamatosan küld jelzéseket a magyar kormánynak, baráti tónusban, például a Moszkvához való látványos közeledés miatt. Bili Clinton és Barack Obama beszédei - amelyekben elítélték a magyar civü szervezetek elleni fellépést, és aggodalmukat fejezték ki a magyarországi demokrácia állapota miatt - volt az utolsó figyelmeztetés. Orbán Viktor és Szijj ártó Péter azonban lekezelő, kioktató hangnemben reagált - mondta a sztárklikk. hu-nak egy külügyi szakértő. Azt lehetett kiolvasni a magyar fél szavaiból: az amerikai elnökök rosszul vannak tájékoztatva, olyan dolgokról beszélnek, amelyeket nem is ismernek, különben is, beavatkoznak egy szuverén állam belügyeibe. Az USA ilyen reagálásokat Irántól szokott meg, nem egyik európai szövetségesétől. Washington még ekkor is visszafogottan viselkedett - a rendelkezésére álló információkat nem hozta nyilvánosságra az önkormányzati választások kampányában, nehogy a befolyásolás vádja élje. A voksolás után azonban a Fidesz holdudvarához tartozó Napi Gazdaság szivárogtatta ki a beutazási tilalmakról szóló hírt, úgy tálalva: az USA magyar adóhatósági vizsgálatokat akar befolyásolni. Ezek után annál rosszabbat nem is léphetett volna a külügy, mint hogy bekéreti az amerikai ügyvivőt. Ez kellően erőszakos lépés, miközben befolyásolással vádolja Washingtont. Ezek után az USA-nak nincs más lehetősége, minthogy nyüvánosságra kerüljenek a bizonyítékok.- Senki jenkik, most már akkor se mennék, ha hívnának!
