Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-14 / 236. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 14. Vélemény És háttér 7 Plakáttenger - hivatalosan még el sem kezdődött az önkormányzati választási kampány Vizuális majális A különféle választások egyebek mellett arra is jók, hogy rádöbbenjünk, mennyi óriásplakáttal és más reklámhordozóval borítják be a közterületeket és környezetünket. TOKÁR GÉZA Azt a kérdést, hogy a kampány hivatalosan még nem is kezdődött el, most inkább ne feszegessük. A jelöltek máris igyekszenek láthatóvá tenni magukat, mert úgy érzik, különben lépéshátrányba kerülnek. A vizuális szennyezésnek is hívott jelenség Szlovákiában különösen elterjedt, egyebek mellett azért, mert nagyon kevés rendelet szabályozza a plakátok elhelyezését. Érdemes körülnéznünk közveden környezetünkben, mennyi kisebb-nagyobb hirdetőtáblát találunk. Két éve 94 politikai témájú, csak a szlovákiai magyarokat megszólító óriásplakátot számoltam meg a Komárom-Pozsony autóúton. Emellett még egyszer ennyi nem politikai plakát övezte a útszakaszt, és akkor még nem beszéltünk a kisebb plakátokról, falragaszokról, egyedi méretű reklámhordozókról. A jelenség Szlovákiában különösen elterjedt, a környező államokhoz képest is. A jelenlegi állapot leginkább annak köszönhető, hogy az önkormányzatok többnyire saját hatáskörben döntenek ebben a kérdésben, gyakran pedig egy- egy helyi képviselő ügyleteiről van szó. Árulkodik a helyzet visszásságáról egy pozsonyi civil szerveződés, a Zöld Őrjárat pár hete lezajló akciója is - ennek során kiderült, hogy a fővárosban megjelenő utcai kis faliújságok nagy részét szabálytalanul helyezték ki, ráadásul komoly személyi összefonódások vannak a városi képviselők és a reklámcég között. Szlovákiában a vizuális szennyezés mérséklésére még nem találtak ki jó módszert. Januártól legalább az óriásplakátokra új szabályok vonatkoznak majd - lakott területen kívül a közutaktól száz méterre nem lehet kihelyezni hirdetési felületet. Arról viszont nem esett szó, hogy száz méternél távolabb mennyi és milyen méretű óriásplakát elhelyezésére van tér, ráadásul nincs szabályozva a számtalan városi kis és nagy plakát kihelyezése. Ez egyébként az önkormányzatok feladata lenne, saját hatáskörükben - íme, itt egy lehetőség, milyen szempontból lehet újat mondani a választópolgároknak a választások kapcsán. A vizuális szennyeződés mérséklését tekintve okulni lehet még a magyar példából is. A magyarországi rendelkezések szerint a kampányok során kihelyezett plakátokat a jelöltek harminc napon belül kötelesek eltávolítani. Andrej Babiš (Ľubomír Kotrho karikatúrája) Csehországban a kormányzó pártok erősödtek, az ellenzék gyengült Babiš a cseh választások igazi győztese KOKES JÁNOS Andrej Babiš és az általa vezetett ANO (Igen) mozgalom a hét végi csehországi önkormányzati választások igazi győztese - állítja egybehangzóan a cseh sajtó. Ezt jelzik már a lapok főcímei is: Egy ország, amely azt mondja, Igen (Hospodáíské noviny), A városok Igent mondtak Babiš- nak (Právo), Andrej Babiš Prágát is bevette (Lidové noviny). „Babiš és mozgalma folytatja a politikai térkép átrajzolását. A képviselőházi és az európai parlamenti választásokon elért sikerek után Babišék a hét végén megszerezték a cseh nagyvárosokat, beleértve Prágát is” - írja a Právo baloldali napilap. Emlékeztet: a 26 kiemelt státusú cseh város közül 13-ban az ANO nyerte meg az önkormányzati választást. A részleges szenátusi választás első fordulójában a mozgalom kilenc jelöltje jutott a másodikkörbe. „Az ANO mozgalom kezd végérvényesen politikai párttá alakulni. A hét végi választásokig lehetséges volt, hogy az ANO teljesítményét egyértelműen az alapító és főnök számlájára írjuk. Mostantól kezdve azonban választók szemében ez összekapcsolódik azokkal az isme- retíenekkel, akik a jövőben polgármesteri hivatalaikat fogják irányítani” - véli a Hospo- dárské noviny. A Mladá fronta Dnes úgy látja: a Cseh Szociáldemokrata Párt veszített, annak ellenére, hogy 19 jelöltje jutott tovább a szenátusi választás második fordulójába és az önkormányzati választáson a pártok közül a második legtöbb mandátumot szerezte meg. „Mindkét választás eredményeképpen ugyanis a szenátusban és az önkormányzatokban is kevesebb mandátuma lesz a pártnak, mint eddig. Nem kizárt, hogy a tisztújító pártkongresszuson a küldöttek ezt felhánytorgatják Bohuslav Sobotka pártelnöknek” - mutat rá a lap, amely a Lidové noviny- vel együtt az ANO vezetője, Andrej Babiš milliárdos tulajdonában van. Figyelemre méltó, hogy az ANO igen jól szerepelt a nagyvárosokban, és nagy valószínűséggel a mozgalom képviselője ülhet be Prága, Brünn és Ostrava, tehát a három legnagyobb város polgármesteri székébe. A csehországi szabályok szerint a polgármestert az ön- kormányzatok saját soraikból választják ki. Nagyvárosokban ez kemény tárgyalások eredménye, mert a pozíciónak hatása van az országos politikára is. Például Prága éves költség- vetése meghaladja a 63 milliárd koronát. Ennyi pénzzel egyetlen minisztérium sem rendelkezik. Általános vélemény, hogy a részleges szenátusi és a helyhatósági választás megerősítette a kormányzat (ČSSD, ANO, KDU- ČSL) pozícióját, és bizonyos értelemben visszaigazolta a kormány eddigi politikájának támogatottságát. A két választás egyik nagy vesztese az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM). KOMMENTAR Csak a Fidesz NAGY ANDRÁS Az önkormányzati választások eredményei általában minden induló pártnak biztosítanak itt-ott némi sikert, így ilyenkor sosem szokás totális győzelemről beszélni. Ezzel szemben a hétvégén Magyarországon a Fidesz nagyjából mindent vitt. Megőrizte a budapesti főpolgármesteri széket, Budapest 23 városrészéből 17-ben fideszes lett a polgármester, a 23 megyei jogú városból 20-ban, emellett az összes megyei önkormányzatban fideszes többség alakult ki. A Fidesz tehát teljes joggal lehet elégedett az eredményével, hiszen az idei szuperválasztási évben gyakorlatilag mindent megnyert, s legközelebb csak 2018-ban kell megmérettetnie magát. Minden eddigi eredmény azt mutatja, hogy a jelenlegi rendszerben a Fideszt nem hogy megverni, de még megszorítani is képtelen az ellenzék. A Fidesznek az elkövetkező években csak önmagával kell foglalkoznia, meg persze az országgal. A baloldali ellenzék továbbra is a teljes szétcsúszás állapotában van, a pártok abban sem voltak képesek megegyezni, hogy akkor most együtt vagy külön indulnak-e, s amit a később visszalépő budapesti főpolgármester-jelöltjük, Falus Ferenc kampányával csináltak, azt biztosan oktatni fogják az iskolákban: elrettentő példaként. A baloldal egyetlen szerencséje, hogy az utolsó pillanatban elő tudta húzni Bokros Lajost, aki legalább 30 százalék feletti eredményt tudott produkálni Budapesten. Közben pedig nevetséges, hogy Bokros egy jobboldali minipárt elnöke, és így álltak be mögé a baloldali pártok. A Jobbik eredményei azt mutatják, hogy a szélsőjobboldali párt már az ország egész területén stabilan második-harmadik, s bár egyetlen megyei jogú várost sem szerzett meg, néhány helyen, főleg a keleti régiókban tovább erősödött. Magyarországon az Orbán-kormány az önkormányzatok adósságának átvállalásával párhuzamosan egy csomó jogkörtől is megfosztotta az önkormányzatokat. A településeknek nincs különösebb beleszólásuk a helyi oktatási és egészségügyi intézmények működésébe, a közigazgatási feladatok is állami irányítás alá kerültek, illetve a pénzek nagy részét is elvonta az állam. A megyei közgyűlések, melyekről az önkormányzati választásokkal párhuzamosan szavaztak, csak dísznek maradtak. Ezt a brutális centralizációt megérezhették a szavazók is, ezért minden korábbinál alacsonyabb volt a részvétel. A Fidesz-kormány- nak nagyjából fideszes önkormányzati ellenzéke lesz, ugyanis korábban azt is megszavazták, hogy a polgármesterek már nem lehetnek parlamenti képviselők. Az elkövetkező években az fog kiderülni, képesek-e az önkormányzati vezetők a településük érdekeit a brutálisan erős és centralizált államigazgatással szemben érvényesíteni. Azt, hogy ezután pontosan mi következik Magyarországon, egyelőre csak Orbán Viktor tudja. A magyar miniszterelnök bár közvetve, de újra felhatalmazást kapott arra, hogy azt tegyen az országgal, amihez csak kedve van. Állítólag van egy újabb remek terve, amelyet napokon belül bemutat. FIGYELŐ Putyin, a modern jobbágyúr Oroszországban mára modem jobbágyrendszert alakított ki Vlagyimir Putyin. Az orosz üzletemberek immáron pusztán az államfő, Vlagyimir Putyin jobbágyai, nincs olyan vállalat az országban, amelyre az ország első embere ne tehetné rá a kezét - jelentette ki a Financial Timesnak Szergej Puga- csev orosz emigráns mágnás. Pugacsev korábban jó viszonyt ápolt Putyinnal, a Kreml bankáraként emlegették. Az üzletember először szólalt meg azóta, hogy 2012-ben államosították hajógyártó cégbirodalmát. Az orosz üzleti világban már nem léteznek érinthetetlen emberek, az államfő egyre határozottabban tartja a saját kezében az irányítást. A gazdaságot egy olyan feudális rendszerré alakította át, ahol a vállalkozók csak formális tulajdonosai a vagyonuknak. Oroszországban ma nincs magántulajdon, csak jobbágyok vannak, akik Putyinnak tartoznak hűséggel - idézte Pugacsevet a napi.hu. A londoni emigrációban élő Pugacsev szerint Putyin fejben nem tudott tovább lépni az orosz titkosszolgálat szellemi színvonalánál, és azt hiszi, hogy egy magántulajdonban lévő vállalkozás legfeljebb zsömléket tud sütni, de az ennél bonyolultabb dolgokra csak állami vállalatok képesek. A mágnás szerint az orosz rendszer elkezdte felzabálni saját magát. (napi.hu)
