Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-14 / 236. szám, kedd

8 Külföld ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 14. www.ujszo.com 5,4 milliárd dollár Gázának Kairó. Összesen 5,4 milliárd dollárt ajánlottak fel az Izrael és a Hamász szélsőséges palesztin szer­vezet közötti, 50 napon át tartó fegyveres konfliktus következtében romokban heverő Gázai övezet újjá­építésére a vasárnap Kai­róban megrendezett nem­zetközi donorkonferencia részvevői. Katar egymilli- árd, az Európai Unió 568 millió, az USA - a korábbi ígéretén kívül még - 212 millió, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Tö­rökország pedig 200-200 millió dollárral támogatja a helyreállítást. Mahmúd Abbász palesztin elnök ko­rábban jelezte, a gázai új­jáépítéshez 4 milliárd dol­lárra van szükség az au­gusztus 27-i tűzszünettel véget ért 50 nap rombolá­sai után. (MTI) Hongkongi barikádbontás Peking/Hongkong. A hongkongi rendőrség teg­nap lebontotta a nagyobb demokráciát, választási reformot követelő tünte­tők által emelt barikádok egy részét. A hatóság hangsúlyozta, az akció nem a tüntetés feloszlatá­sát, hanem egyes közleke­dési utak járhatóvá tételét szolgálta. A tiltakozó diá­kokat meglepte a rendőr­ségi akció, s többen arra következtettek, hogy a ha­tóságok véget kívánnak vetni a harmadik hetébe lépett demonstrációknak. Az éjszaka folyamán a tün­tetők száma jelentős mér­tékben csökkent. A hong­kongi diákok szeptember 22-én kezdtek a később te­rületfoglalássá bővült ut­cai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási re­form Peking által diktált menetrendjét. (MTI) Súlyos harcok dúlnak Líbiában Tripoli. Legalább 23-an meghaltak az iszlamista felkelők és a rivális zenteni milícia tagjai közötti ösz- szecsapásokban Líbia nyugati részén. A Tripoli- tól 120 km-re délre fekvő Kikla városban zajló har­cokban 43-an megsebe­sültek. A szekuláris erők­höz húzó zenteni fegyve­resek szombaton indítot­tak offenzívát az iszlamis- ták fellegvárának számító város ellen. A líbiai fővá­rost ellenőrző Fadzsr Líbia (Líbia hajnala) iszlamista fegyveres koalíció egyik parancsnoka közölte, a több törzs támogatását él­vező zenteniek hatalmuk­ba kerítették Kikla néhány részét. (MTI) A török kormány engedélyezte, hogy az Iszlám Állam elleni koalíció használja az országban levő katonai támaszpontokat Keményen támadnak a kurdok Kobaniban Elsöprő tűzerő. Az USA bombázói segítik a kurdokat. (SITA/AP) Kobani. A szövetségesek erőteljes légi offenzívá- jának is köszönhetően a kurdok megállították az Iszlám Állam nyomulá­sát. Törökország meg­nyitja támaszpontjait. ÖSSZEFOGLALÓ A kurd erők tegnapra virra­dóra elfoglalták a dzsihádista Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges szunnita szervezet két állását az észak-szíriai Kobaniban. A tö­rök határ közelében fekvő város közel felét azonban továbbra is a szélsőségesek tartják ellenőr­zésük alatt. Az IÁ szeptember 16-án indított offenzívát a kurd Kobani ellen, ahol az első szá­mú szíriai kurd milícia, a Nép­védelmi Egységek (YPG) heves ellenállásával találta szemben magát. „Az YPG ellentámadást indított Kobani déli részén és visszafoglalt az IÁ-tól két állást” - közölte az Emberi Jogok Szí­riai Megfigyelő Központja nevű emigráns szervezet. Eközben a Washington vezette terrorelle­nes nemzetközi koalíció tegnap több légi csapást mért a szunni­ta szervezet uralta létesítmé­nyekre a város keleti és déli ré­szén. A szélsőségeseknek októ­ber 6-án sikerült behatolniuk Kobaniba, s azóta ellenőrzésük alá vonták a város keleti részét, valamint a település több déli és nyugati negyedét. Hatalmukba kerítették a kurd erők főhadi­szállását is, amely Kobani észa­ki részén, a török határtól 1 ki­lométerre található. Heves összecsapások törtek ki a dzsi- hádisták és a kurd fegyveresek között Kobani külvárosában, Mursitpinar török határváros közelében, s félő, hogy a harcok nyomán teljesen megszűnik az átjárás lehetősége Kobani és Törökország között. Kobaniból és környékéről az utóbbi hetek­ben már több mint 200 ezer kurd menekültTörökországba. A török kormány végre enge­délyezte, hogy az Iszlám Állam elleni koalíció tagjai használják az országban található katonai támaszpontokat-jelentette Su­san Rice amerikai nemzetbiz­tonsági tanácsadó. A szír-török határon fekvő Kobanit ostromló IÁ már hetek óta komoly ve­szélyt jelent Törökország szá­mára, ám Ankara eddig nem tett komolyabb lépést a szélső­séges szervezet megfékezésére. Susan Rice hozzátette, a megál­lapodás értelmében egyebek között török területen képezhe­tik ki a szíriai ellenzék mérsé­kelt csoportjait. A török légi tá­maszpontok továbbá az IÁ iraki és szíriai állásai ellen indított légi csapások terén is kulcssze­repet játszhatnak majd. Jazidi nőket és gyerekeket raboltak el, tettek rabszolgává és adtak el az IÁ szélsőséges szunnita szervezet tagjai - is­merte el a terrorszervezet egy vasárnap megjelent propagan­dakiadványban. A Dabik című angol nyelvű kiadvány egyik cikkében azt írják, hogy „az Isz­lám Állam katonái jelenleg a rabszolgává tett jazidi családo­kat bocsátják áruba”. A Közel- Keleten előrenyomuló csopor­tosulás harcosai az iszlám jog­rendszer (saría) értelmében felosztották egymás között a nőket és a gyerekeket, miután augusztusban elfoglalták a fő­leg a kurd etnikumhoz tartozó, saját vallást gyakorló jazidik ál­tal lakott észak-iraki Szindzsár városát. (MTI, NOL) A tomboló Ebola-járvány idején sztrájkba lépett a libériái nővérek többsége, akik híján vannak a személyi védőfelszerelésnek Már 48 személy lehet fertőző az Egyesült Államokban MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Monrovia/Washington. Az Ebola-járvány kellős közepén munkabeszüntetéssel fenyege­tőztek Libériában az ápolónők és az orvosi asszisztensek abban az esetben, ha a kormány a kö­vetelésük ellenére nem emeli meg a halálos vírussal fertőzött betegek ellátásáért járó veszé­lyességi pótlék összegét a mos­tani 500 dollárról 700 dollárra. Fenyegetésüket beváltva több­ségük tegnap nem állt munká­ba. A nyugat-afrikai ország egészségügyi minisztériuma szerint körülbelül 1000 egész­ségügyi dolgozó lát el ebolás be­tegeket. Közülük nem mindenki csatlakozott a sztrájkhoz. A nő­vérek tmunkabeszüntetése ko­moly csapást jelent a vérzéses láz elleni küzdelemre az Ebola- járvány által legjobban sújtott nyugat-afrikai országban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Libériában a jár­vány kitörése óta több mint 2300-an haltak meg a halálos kórban. A vérrel és más test­nedvvel terjedő vírust Nyugat- Afrikában már több mint 400 egészségügyi dolgozó kapta el, főleg Libériában, ahol híján vannak a védőfelszerelésnek. Újabb ebolás esetet jelentet­tek vasárnap Texas államban, ahol az Ebola-fertőzésben meg­halt libériái férfi egyik ápolónő­jénél állapították meg a beteg­séget. Az Austinban elvégzett előzetes vizsgálat pozitív ered­ményét az atlantai járványügyi hatóság (CDC) által elvégzett kontroll is megerősítette. A dal­lasi presbiteriánus kórházban dolgozó ápolónőnél, aki több alkalommal is huzamosabb időt töltött el az elkülönítőben a be­tegségbe belehalt Thomas Eric Duncan libériái állampolgárral, pénteken lépett fel nem túl ma­gas láz. Az új beteget ezért elkü­lönítették. Az ápolónő viselt ugyan egészségügyi felszere­lést, de szakértők szerint meg­sértette a biztonsági előíráso­kat. A mulasztás körülményei­nek feltárására irányuló vizsgá­lat elsősorban a Duncanen al­kalmazott vesedialízis és légúti intubálás különösen fertőzés- veszélyes területére összponto­sít. A Fehér Ház közleményt adott ki, amely szerint Barack Obama elnök elvárja, hogy a szövetségi hatóságok pótlóla­gos intézkedések bevezetésével biztosítsák az egészségügyi rendszerben a biztonsági elő­írások betartását. Duncan múlt szerdán halt meg Dallasban. Az amerikai ha­tóságok eddig összesen 48 sze­mélyt figyeltek meg, akik érint­kezésbe kerültek vele, a szűrés kiterjed az egészségügyi dolgo­zókra is. Az Egészségügyi Világ- szervezet szerint a Nyugat-Afri- kában kitört járvány során több mint 8300-an kapták el a kórt. Továbbra is súlyos állapot­ban van az a spanyol ápolónő, aki egy madridi kórházban kapta el az Ebolát egy betegtől. Ugyanakkor még mindig tü­netmentes az a 15 ember, aki karanténban van, mert kapcso­latba került az asszonnyal. Porosenko új ukrán védelmi minisztert jelöl Eltitkolt orosz halottak MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Elfogadta védelmi minisztere lemondását Petro Porosenko ukrán elnök; tegnap a Nemzeti Gárda parancsno­kát, Sztepan Poltorakot jelölte a megüresedett védelmi mi­niszteri tisztségre az államfő. A leköszönő Valerij Heletejt az utóbbi hetekben számos bírálat érte a kelet-ukrajnai helyzet kezelése miatt, egyes vélemé­nyek szerint tétlensége veze­tett a több mint száz ukrán ka­tona halálát okozó ilovajszki tragédiához. Poltorak február óta már a negyedik vezető a védelmi tárca élén. Az Oroszország által elcsa­tolt Krím félszigeten kiképzett zsoldosok mintegy százfős csa­pata érkezett a kelet-ukrajnai Donyeckbe, hogy a szakadár erők oldalán bekapcsolódjon a harcokba - jelentette Dmitro Timcsuk, a kijevi katonapoliti­kai kutatóintézet vezetője. Timcsuk értesülései szerint a Donyecktől északra lévő, Lu- hanszk megyei Alcsevszk kör­zetébe lőszerutánpótlás érke­zett a szeparatistáknak Orosz­országból. Egy ismert orosz jogvédő szerint csaknem 4500 orosz ka­tona esett el a kelet-ukrajnai harcokban, miközben Moszk­vában azt állítják, hogy had­gyakorlaton haltak meg. Jeleňa Vasziljeva szerint az orosz ha­tóságok arról tájékoztatják a kelet-ukrajnai harcokban el­esett orosz katonák hozzátar­tozóit, hogy fiaik hadgyakorla­ton haltak meg agyvérzés, in­farktus vagy sérülés következ­tében, vagy pedig öngyilkossá­got követtek el. Jeleňa Vaszil­jeva a Grúz 200 (Teher 200) nevű orosz jogvédő szervezet alapítója. A szervezet neve egy kódjelre utal, amelyet az orosz hadsereg használ azokra az el­esett katonákra, akik holttestét légi úton szállítják a temetés helyszínére. A kifejezés, a nyolcvanas években, a Szovjet­unió afganisztáni inváziója ide­jén terjedt el, amikor az elesett katonák koporsójára 200 kilo­grammot jelző cédula került. Indián voksolók öröme. Újraválasztották a bolíviai választáson Evő Morales jelenlegi elnököt. Az államfő a szavazatok több mint 60%-ának megszerzésével jogot nyert harmadik mandátumának megkezdésére. Kampányában az államfő mindenekelőtt azt ígérte, hogy újraválasztása esetén folytatja a szegénység visszaszorítását és az állami szerepvállalás növelését a gazdaságban. (SITA/AP) Boszniai választások Maradnak a nacionalisták Szarajevó. A nacionalista je­löltek nyerték a bosznia-herce- govinai államelnökség pozícióit a vasárnapi választás eredmé­nyei szerint. A kollektív állam­elnökség bosnyák helyére Bakir Izetbegovic jelenlegi elnök, a szerb posztra Mladen Ivanic el­lenzéki jelölt, a horvát helyre pedig Drágán Covic parlamenti elnök a befutó. Ez azt jelenti, folytatódik az országnak az 1992-1995-ös háború óta tartó megosztottsága és több fontos politikai folyamat zsákutcában toporgása. Covic például az ön­álló horvát entitás megteremté­sével kampányok, emellett to­vábbra is a boszniai Szerb Köz­társaság függetlenedését hirde­tő Milorad Dodik vezeti majd a szerbek lakta országrészt. Csu­pán Izetbegovic kampányában kapott fontos helyet az egységes állam. A részvételi arány 50,1% volt, ami jóval alacsonyabb a vártnál. Ennek oka, hogy a helybéliek kiábrándultak a poli­tikai elitből. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents