Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-11 / 234. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Egy majdnem világsztár Pozsony. Ma este Pozsonyban lép fel a rimaszombati származású Várady Andreas gitáros, aki 17 éves korára veteránokat megszégyenítő sikereket mondhat magáénak a dzsessz világában. Tör- ténete népmesébe illő. 9 éves volt, amikor zenész apukája úgy döntött, Írországban próbálnak boldogulni. Utcazenész csodagyerekből lett helyi sztár, majd nagy, nemzetközi fesztiválok fellépője. Quincy Jones amerikai producer is felfigyelt a tehetségére, második lemeze már Los Angelesben készült. Andreas trióban zenél basszusgitáros édesapjával és dobos öccsével, aki 12 éves. A ma 20 órakor kezdődő koncert helyszíne az Ateliér Babylon, (juk) Vámbérológia, orientalisztika Dunaszerdahely. Ma délelőtt folytatódik a XII. Nemzetközi Vámbéry-konferencia előadássorozata - a Vámbéry Polgári Társulás kétnapos tudományos rendezvénye a Vámbéry-kutatás és az orientalisztika mai eredményeiről ad képet, számos területet érintve. A mai előadások témáiból: Vízkérdések Közép-Ázsiában a 21. század elején (előadó: Szálkai Kinga), Az iszlám Oroszországban (Dobrovits Mihály), A 2013-14-es egyiptomi rendeződés tényezőiről (Tüske László), Új hidegháború a Közel-Keleten (N. Rózsa Erzsébet), Dzsihádista mozgalmak és a „vizuális fordulat": az al-Qá'idától a Dá'isig (Kovács Attila). A helyszín a dunaszerdahelyi városháza konferenciaterme, az előadások 9.30-kor kezdődnek, (ú) A Mindenkori Létezők Tanácsa Somotja. Cséfalvay András A Mindenkori Létezők Tanácsa: Az ítélet című kiállításának megnyitójára várja az érdeklődőket holnap 18.30-kor az At Home Gallery. A hang- és vi- deoinstalláció, mely a kikérdezés, a vallatás témájára épül, november 9-éig tekinthető meg a somorjai zsinagógában, (ú) Léa Seydoux lesz az új Bond-lány London. Léa Seydoux francia színésznő lesz az új Bond- lány a brit titkosügynökről szóló legújabb filmben, amelynek forgatása november végén kezdődik. A 007-es ügynököt ezúttal is Daniel Craig alakítja, a Skyfall című előző epizódhoz hasonlóan a rendező Sam Mendes lesz. A femme fatale szerepét a történethez igazodva skandináv színésznőnek szánták a producerek, végül mégis egy franciára esett a választásuk, mert olyan színészre volt szükségük, aki hitelesen tudja kiejteni, hogy „Oh la la”. Léa Seydoux többek közt az Adélé életéből ismert, de szerepelt Tarantino Becstelen brigantyk című filmjében is. (MTI) Parti Nagy Lajos darabjának főszerepében diadalmasan tért vissza a színpadra Molnár Xénia Ibusár, végállomás Jolán (Molnár Xénia) „beolvas" (Fotók: Vysztavel Csaba) Amália (Kiss Szilvia) és az operetthuszár (Gál Tamás) „A színház egy olyan hattyú, ami iszaptengerben vergődik” - mondja ki a nagy igazságot Sárbogárdi Jolán menetjegykiadó az ibusári vasútállomáson. Egy harminchét éves; magányos nő, aki írói karrierről és nem mellesleg igaz szerelemről álmodozik. JUHÁSZ KATALIN Talán nem túlzók, ha azt mondom: az Ibusár 2003-as nagyszínpadi változata a Komáromi Jókai Színház történetének legzajosabb sikere volt. Összesen 47-szer játszották, és csak azért kellett levenni a műsorról, mert a Jolánt alakító Molnár Xénia várandós lett. Huszonhét évesen ez volt az első igazi főszerepe. Nem nehéz kiszámolni, hogy épp mostanra érte utol korban (is) Sárbogárdi Jolánt. A Csavar Színház mindenese, Gál Tamás pedig gondolt egyet, és kamaradarabot rendezett „neki” az Ibusárból. Azért az idézőjel, mert ez a szerep valóban testre szabott, maga Parti Nagy Lajos mondta a szenei' bemutató előtt, hogy Molnár Xénia a kedvenc Jolánja, és igazi posztmodern gyönyörűség számára palóc tájszólásban hallani a saját szövegét. A szerző monodrámát is írt ebből a bizarr „huszerettből”, és bizony jól tette, mert a lecsupaszított verzió szintén komoly karriert futott be, eddig legalább húsz helyen játszották. Gál Tamás a monodrámát turbózta fel két további szereplővel, akik tulajdonképpen a Jolán által írt bűnrossz operett karakterei. Mert ez bizony zenés darab, amelyben nemcsak a magyar nyelv, hanem az operett műfaj is megkapja a magáét: Darvas Ferenc zeneszerző jóvoltából benne van az összes idegesítő zenei klisé, a színészek (Gál Tamás és Kiss Szilvia) pedig direkt túl harsányan és széles gesztusokkaljátszanak. Elevenítsük fel a történetet, hátha valaki nem emlékszik rá. Jolán, a vasúti jegykiadó dilettáns irományaival bombázza a Magyar Boldog című lapot, és épp egy operetten dolgozik. Vérbeli meg nem értett zseniként sejti, hogy ezt sem fogják bemutatni soha, ezért huszáros tettre vetemedik: beolvassa a finálét az ibusári állomás hangosbemondójába. Miközben ezt tervezgeti, lassan elfogyaszt egy üveg Hubertust, ami nagyban segíti az öntudatra ébredésben. Az alkohol hatására fokozatosan csordogál belőle kifelé a keserűség. Megtudjuk, hogy molesztálja a főnöke, hogy édesanyja még mindig kislányként kezeli, hogy hajdani nagy szerelme csúnyán ejtette őt, és hogy „mennek az évek, mint a gázóra”. Parti Nagy Lajos hatalmas nyelvzsonglőr, ebben a darabban pedig annyi a kifacsart nyelvi fordulat, a közhelyhalmozás és a félresikerült bölcselet, hogy egyszeri megtekintés nem is elegendő az alapos emésztéshez. Amikor Amália azt énekli, hogy „Majd jőni fog, ha jőni kell a nagyszerű huszár”, vagy amikor Jolán megjegyzi, hogy itt a nép lesz az úr, nem a gálya, a közönség visítva nevet. Amikor viszont dolgozni kezd benne a szesz, és összemossa saját szürke kis életének eseményeit a habos-babos operett sztorijával, elcsendesül a nézőtér, sőt itt-ott némi szipogás is hallatszik. Molnár Xénia másfél éve távozott a Komáromi Jókai Színházból, azóta nem lépett színpadra. És az utóbbi tíz év alatt - saját bevallása szerint - sok minden megtörtént vele, ami Jolánnal is. Most nyolcvan százalékban róla szól a darab. És ez látszik is. Olyan tenyeres-talpas őszinteséggel löki a szöveget és trappol fel-alá a színen, hogy szinte zavarba hoz. Vakargatja a hasát; szívja az orrát, óbégatva siratja a múltat, a jövőtől pedig már nem vár semmit. Emiatt dühös, főleg másokra, de azért magára is. Ritka az ilyen (hő)fokú kitárulkozás iszaptengerben vergődő színházi ldsvilágunk- ban. Ráadásul mintha a mi szlovmagy provincionalizmu- sunkat is megtestesítené, jelzem halkan, mert hát ki szeret így szembesülnisajátmagával. A díszlet is tudatosan provinciális, igénytelen. A huszár és Amália légyottjaihoz készült művirágos rózsalugas, a délceg paripát játszó, bárgyú tekintetű hintaló, valamint annak mini változata, a Szigorúan ellenőrzött vonatokban megismert, sínen közlekedő szerkezet, az ütött-kopott termosz, a ciklámen boa - mind olyan hozzáadott érték, amitől a szöveges részek is „gyarapodnak”. Mellesleg a teljes díszletet Gál Tamás készítette a saját két kezével, mert ez a kis társulat mindent önerőből old meg. A pontosan és szépen kivitelezett sok apró ötlet, a remekül kitalált színpadi mozgás, a vizuális és verbális gégék összhangja dicséretet érdemel, csakúgy, mint a két zenész, Lakatos Róbert és Madarász András alázatos munkája. A Csavar Színház igazi vándortársulat, még nem tudni, hol mindenhol bukkank fel ezzel a darabbal. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy november második felében Komáromban, januárban pedig Rimaszombatban érdemes figyelni a plakátokat. Az amerikai filmakadémia a 83 nevezett alkotást januárra szűkíti le 9 filmre, ezek közül kerül ki a kategória 5 jelöltje, a gála február 22-én lesz Rekordszámú nevezés a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára ÖSSZEFOGLALÓ Los Angeles. Rekordszámú, 83 ország nevezett filmet idén a legjobb idegen nyelvű film Oscar-mezőnyébe - közölte tegnap az amerikai filmakadémia. A tájékoztatás szerint először nevezett alkotást a díjra Koszovó, Málta, Mauritánia és Panama. A díjért versengő filmek között olyan ismert alkotások szerepelnek, mint az idén Arany Pálmával jutalmazott török Téli álom, a szintén Cannes-ban vetített Saint Laurent, amely Franciaországot képviseli, a BAFTA-díjjal kitüntetett Ida a lengyel Pawel Pawlikowskitól, valamint a Friedrich Schiller költő és két nővér szerelmi háromszögéről szóló német Die Geliebten Schwester (A szeretett nővérek). Érdekesség, hogy Nagy-Britannia egy török nyelvű filmet, a Little Happiness című alkotást nevezte, Ausztrália a Charlie's Country című produkciót, melyet részben egy bennszülött dialektusban forgattak. A Fülöp-szigeteki nevezés, a Norte, the End of History pedig több mint négy óráig tart. Magyarország idén Mundru- ezó Kornél Fehér Isten című, Cannes-ban is nagy sikert aratott filmjével indul a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Os- carért. Szlovákia Miloslav Luther Krok do tmy (Lépés a sötétbe) című drámáját jelölte; a filmben két hazai magyar színész, Mokos Attila és Nádasdi Péter is játszik. Luther drámája az ötvenes években játszódik, a történet hosszabb-rövidebb időre innen kanyarodik vissza a szlovák nemzeti felkelés napjaiba. A főszereplők sorsát ugyanis a felkelés idején elkövetett tetteik határozzák meg. Csehország Andrea Sedláéková Fair play című sportdrámáját küldi versenybe, a film főszerepében Bárdos Judit látható. Az amerikai filmakadémia olyan alkotások nevezését fogadja el a legjobb idegen nyelvű film kategóriában, amelyek játékfilm hosszúságúak, az Egyesült Államokon kívül készültek, túlnyomórészt nem angol nyelvű dialógusokkal. Bármely ország nevezhet, de országonként csak egy nevezést fogad el a testület. A filmakadémia a 83 nevezett alkotást januárra szűkíti le 9 filmre, majd ezek közül kerül ki a kategória 5 jelöltje. Az Oscar-jelölteket január 15-én ismertetik. A díjakat 2015. február 22-én adják át, ez lesz a 87. Oscar-gála. Tavaly az olasz Paolo Sorrentino A nagy szépség című munkája nyerte el a legjobb idegen nyelvű film díját. (MTI, ú)
