Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-09 / 232. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 9. www.ujszo.com Határvillongás Kasmírban Újdelhi. Indái katonák 15 pakisztánit öltek meg Dzsammu és Kasmír állam déli részében, a két ország határa mentén abban a megtorló akcióban, ame­lyet válaszként hajtottak végre a pakisztáni erők szerintük indokolatlan lö­völdözéseire. Az indiai alakulatok 37 pakisztáni határőrposzt ellen intéz­tek támadást, amelyben a halálos áldozatokon túl több mint 30-an sebesül­tek meg a határ pakisztáni oldalán, emellett súlyos károk keletkeztek a pa­kisztáni létesítmények­ben. Az indiai fél szerint az elmúlt két nap pakisztáni ágyúzásában indiai olda­lon hat ember halt meg. A két ország 1947 óta, vagyis India függetlenné válása és Pakisztán megalakulása óta 3 háborút vívott egy­mással, ebből kettőt Kas­mírért. (MTI) Rendőröket ölt az al-Kaida Áden/Szanaa. Feltéte­lezett al-Kaida-tagok egy csoportja összehangoltan megtámadott tegnap haj­nalban Jemenben több kormányzati és rendőrségi épületet, és megölt 10 rendőrt, illetve katonát. A géppisztolyokkal és raké­tagránátokkal felfegyver­kezett több tucatnyi terro­rista az ország délkeleti ré­szén lévő Baida tartomány azonos nevű székhelyén támadta meg a közintéz­ményi épületeket és rend­őrségi ellenőrzőpontokat. Legalább három, gépko­csiban elhelyezett pokol­gépet robbantottak fel. A robbanások súlyosan meg­rongáltak több épületet és 16 katonai és rendőrségi járművet. (MTI) Hongkong: holnap tárgyalás Peking/Hongkong. Megegyeztek a hongkongi diáktüntetések szervezői és a kormányzat képvise­lői, hogy holnap kezdik a tárgyalásokat a választási reformról. A városban még mindig több százan van­nak az utakon, fontos köz­lekedési útvonalakon még úttorlaszok teszik lehetet­lenné az autós- és a tö­megközlekedést, de egyre többen bírálják a tüntető­ket a helyzet tarthatatlan­sága miatt. A tárgyalás zárt ajtók mögött folyik, de a média tudósítani fog róla. A diákvezetók közölték, a tüntetés folytatódik, amíg előrehaladásról nem tud­nak beszámolni, a tárgya­lásokat felfüggesztik, ha a rendőrség erőszakkal kísé­relné meg eltávolítani a tüntetőket. (MTI) A kanadai parlament megszavazta az iraki légi csapásokat - a dzsihádisták ismét lelőttek egy iraki katonai helikoptert Kétségbeesett kurdok ezrei tüntetnek Törökország nagyvárosaiban kurdok ezrei követelik, hogy a hadsereg védje meg az iszlám Állam által ostromolt határ közeli Kobanit. A sereg nem mozdul, a rendőrség viszont annál határozottabban és durvábban. Közben a Kobani körüli dzsihádista állásokat a szövetségesek bombázzák. (TASR/SITA/AP) Damaszkusz/Bagdad. Ki­vonultak az általuk ost­romlott és részben elfog­lalt Kobani szíriai határ­város egyes negyedeiből az Iszlám Állam (IÁ) ter­rorszervezet fegyveres alakulatai az USA és szö­vetségesei minden eddi­ginél intenzívebbb légi­támadásainak hatására. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az Iszlám Állam terrorszer­vezet a bombázások hatására kénytelen volt kivonulni a szíriai-török határon fekvő, kurdok lakta Kobani délnyuga­ti külvárosából, viszont to­vábbra is tartják állásaikat a vá­ros keleti részében és déli kül­városában. Az IÁ szeptember 16-án kezdte meg előrenyomu­lását Kobani felé, hatalmába kerített több falut a város kör­nyékén, és arra késztetett mintegy 186 ezer kurd lakost, hogy Törökországba menekül­jön. A dzsihádisták közel kerül­tek a városközponthoz, hétfő este már kitűzték fekete zászló­jukat a város keleti részén, de azóta a szövetségesek légi csa­pásai megkettőződtek. Miközben a kurd Népi Vé­delmi Egységek erői a végsőkig ellenállnak Kobaninál, Török­országban több városban de­monstrációk kezdődtek. A kurd tüntetők szerint Törökország nem küld elég segítséget a szír határhoz, hogy megállítsák a dzsihádisták nyomulását. A rendőrség könnygázt és víz­ágyúkat vetett be, a kőkemény hatósági fellépés következté­ben mintegy 10 demonstráló meghalt, ebből öten a főleg kurdok lakta Diyarbakirban. Erőszakba torkolltak az Iszlám Állam elleni tüntetések a német Hamburgban és Cellében. Hamburgban egy mecsetnél 400 kurd összecsapott egy ha­sonló nagyságú csoporttal, amely a rendőrség szerint az iszlám egy radikális irányzata, a szalafizmus híveiből állt össze. Tegnap lelőtték az iraki had­sereg egy újabb helikopterét az Iszlám Állam fegyveresei az or­szág északi részén. A radikáli­sok vállról indítható légvédelmi rakétával lőtték le a Bell 407 tí­pusú, amerikai gyártmányú he­likoptert a fővárostól mintegy 200 km-re északra fekvő Be- idzsi település közelében. A he­likopter lelövéséről szóló híre­ket a bagdadi védelmi miniszté­rium is megerősítette, hozzáté­ve, a harci gép pilótája és má­sodpilótája is életét vesztette. Egy héten belül ez a második katonai helikopter, amelyet a Közel-Keleten hatalmas terüle­teket elfoglaló szervezet tagjai­nak sikerült lelőniük. Múlt pén­teken egy Mi-35 típusú harci helikoptert szedtek le Beidzsi és al-Szenníje települések között. Az LÁ a júniusban kezdődött iraki offenzívája során megfu­tamította a hadsereget, tagjai így tettek szert páncélosokra és más katonai felszerelésekre. A két helikopter lelövése szakér­tők szerint azt mutatja, hogy az IÁ olyan légvédelmi fegyverek­kel rendelkezik, amelyek ve­szélybe sodorhatják az USA ve­zette légi hadjárat sikerét. A kanadai parlament meg­szavazta, hogy a légierő gépei csapásokat mérjenek az IÁ iraki állásaira. A légi hadművelet­ekben hat CF-18-as harci gép, egy légi utántöltő gép, két fel­derítő gép és egy szállító repü­lőgép vehet részt, valamint mintegy 600 ember. Az ausztrál kormány meg fogja akadályoz­ni, hogy az ország területére léphessenek „a gyűlölet igéjét hirdető” radikális muzulmán hitszónokok - közölte tegnap Tony Abbott kormányfő. A LÉGI CSAPASOK ELLENERE ELKERÜLHETETLEN KOBANI ELESTE Párizs. A kurd harcosok el­keseredett ellenállása ellenére - a nemzetközi koalíció straté­giai választásai és Törökország kivárása miatt - elkerülhetet­lennek látszik Kobani észak- szíriai város eleste - véleked­tek a szakértők. Az USA és szövetségesei számos légi csa­pással válaszoltak az Iszlám Állam (IÁ) radikális csoport of- fenzívájára, a jelek szerint egyelőre látványos siker nél­kül. „Ebben a szakaszban már túl késő megvédeni Kobanit. Az IÁ előrenyomulása azt jelzi, hogy a szövetségesek légi csa­pásai nem érik el a céljukat, az­az a szervezet katonai potenci­áljának a megsemmisítését” - mutatott rá Mario Abu Zeid, a Carnegie amerikai elemző központ munkatársa. Vala­mennyi megkérdezett katonai szakértő egybehangzó véle­ménye szerint a légi csapások nem képesek megállítani az iszlamisták offenzíváját, és úgy tűnik, hogy a nyugati hatalmak lemondani látszanak az IÁ-val szembeni ellenállás jelképének számító városról. „A közeli légi támogatás során pontosan azonosítani kell a harcosokat, hogy ne a saját barátainkra és a lakosságra lőjünk. Kobani kö­rül gond van a lakossággal” - mondta Jean-Claude Allard, a párizsi Nemzetközi és Straté­giai Kapcsolatok Intézetének (IRIS) kutatási igazgatója. A városban harcoló kurd fegyve­resek gyengén felszereltek és rosszul szervezettek, és nin­csenek kiképezve a pilótákat irányító berendezések kezelé­sére. Állig felfegyverzett, moz­gékony és nehezen bemérhető ellenséggel állnak szemben, amely elvegyül a lakosság kö­zött. A szövetségesek ugyan bevethetnének helikoptereket, hogy minél közelebbről mér­hessenek csapást az iszlamis- tákra, így viszont sokkal na­gyobb lenne a sebezhetőségük. „Olyanokkal állnak szemben, akik tudnak helikopterekre lő­ni, és van is hozzá eszközük, hogy eltalálják” - mondta Al­lard. A kobani helyzet tényle­ges megváltoztatásához arab vagy török szárazföldi csapa­tok bevetésére lenne szükség. Washington eleve kizárta, hogy légi csapásokon túl más módon is beavatkozzon Szíriá­ban, és egyesek habozása miatt a szárazföldi művelet egyelőre csak feltevés. (MTI) A szeparatisták a tűzszünet óta 40 km-es sávot foglaltak el Mariupolnál Kijev páncélosok százaival erősít MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az oroszbarát szepara­tista erők a kelet-ukrajnai Do- nyeck megye déli részén fekvő Mariupol kikötővárosnál csak­nem 40 km széles területsávot foglaltak el a tűzszünet szep­tember 5-i életbe lépése óta -je­lentette ki Andrij Bileckij, az Azov belügyi önkéntes alakulat parancsnoka. A parancsnok szerint a fegyvernyugvás életbe lépésekor valóban visszavonul­tak az ukrán fegyveres erők Ma- riupolhoz, a szeparatista és az orosz csapatok pedig Nova- zovszk városáig. Ä szeptember 19-i minszki megállapodás ér­telmében e két város között kel­lene kialakítani azt az úgyneve­zett fegyvermentesített öveze­tet, ahonnan hátrébb kell von­nia a szemben álló feleknek ne­hézfegyvereiket. „Szeptember 5-e után azonban az orosz csa­patok kihasználva, hogy az uk­rán erők nem hagyják el mariu­poli állásaikat, újra előrenyo­multak, ismét elfoglalva a No- voazovszk és Mariupol közötti területet” - állította Bileckij. Mint emlékezetes, Minszkben memorandumot fogadott el Uk­rajna, a délkelet-ukrajnai sza- kadárok vezetése és Oroszor­szág, s ez a dokumentum előír­ja, hogy a szemben álló feleknek ki kell vonniuk nehézfegyverei­ket a frontvonal 15-15 km-es övezetéből. A kijevi kormány az elmúlt napokban arról számolt be, hogy a szeptemberig kiala­kult frontvonal mentén a tűzszünet ellenére folytatódnak a Moszkva támogatását élvező szakadárok halálos áldozatokat követelő támadásai. A donyecki városvezetés közben azt közölte, hogy a me­gyeközpontban szakadatlanul folyó tüzérségi harcok követ­keztében tegnap három civil vesztette életét és négy sérült meg. Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője kö­zölte, hogy a kelet-ukrajnai harcok övezetében kedden 3 ukrán katona esett el és 12 se­besült meg. Hennagyij Moszkal Luhanszk megyei kormányzó arról számolt be, hogy az oroszbarát szeparatisták teg­nap heves tüzérségi támadást indítottak főként aknavetőkkel a megyeszékhelytől nyugatra fekvő Popaszna település ellen. A kijevi kormány páncélosok százait és jól kiképzett katonák ezreit küldte a terrorellenes műveletek térségébe a kelet-uk­rajnai tűzszünet egy hónappal ezelőtti életbe lépése óta - je­lentette ki az ukrán televízióban Jurij Lucenko elnöki tanácsadó. „Fel kell használnunk az ér­vényben lévő tűzszünet minden egyes napját két dologra: egyfe­lől az ukrán hadsereg kor­szerűsítésére, másfelől azonna­li gazdasági reformokra” - mondta az egykori belügymi­niszter. Észak-Korea végre elismerte a munkatáborokat Brutális, javítóközpontok” MTl-HÍR New York/Szöul. Az észak­koreai rezsim először ismerte el nyilvánosan, hogy munkatábo­rokat tart fenn, bár Phenjan képviselője az ENSZ-ben azt ál­lította, ezek nem börtönök, ha­nem ,javítóközpontok”. Cshö Mjong Nam, az észak-koreai külügyi tárca ENSZ-ügyekért fe­lelős tisztviselője azt mondta: bár országában nincsenek bör­töntáborok, vannak azonban „munkával javító internáló központok, ahol az emberek hozzáállásán javítanak, és átte­kintik megtévelyedéseiket”. Észak-Koreában brutális, em­bertelen körülmények uralkod­nak a táborokban, ahová főleg politikai okokból zárnak embe­reket. Egyes onnan megszökött emberek beszámolói szerint az őrök egyebek mellett saját cse­csemőjük megölésére kénysze­rítettek anyákat, a béka és a patkány pedig már ínyencfalat­nak számít az éhező elítéltek Börtönország. A szögesdrót mö­gött Észak-Korea. (TASR/AP) körében. Az ENSZ szerint kb. 120 ezer embert tartanak mun­katáborokban. Szöul úgy tudja, a műholdas felvételek alapján az észak-koreai munkatáborok összesen 1247 négyzetkilomé­tert foglalnak el. Ez a kétszerese a dél-koreai főváros, a tízmilliós Szöul területének.

Next

/
Thumbnails
Contents